Különböző szakterületek képviselői vizsgálják a gyulladásos folyamatokat

Több tudományág képviselői: biológusok, fizikusok, immunológusok, genetikusok, valamint matematikusok, programozók és modellezők is közreműködnek annak a nemzetközi konzorciumnak a munkájában, amelyet a gyulladásos kórfolyamat komplex vizsgálatára hoztak létre magyar részvétellel.Az Európai Bizottság négymillió eurós támogatásával működő INFLANET nemzetközi konzorcium programja során elsősorban azt vizsgálják a szakemberek, hogy mi és hogyan változik egy-egy sejtben a gyulladás folyamán: hogyan észleli a szervezet a gyulladást, és az hogyan terjed el a szövetekben.

    
Ehhez adatbázisok sokaságában keresik a gyulladás struktúráját, funkcióját és dinamikáját létrehozó biomolekulák jellemző mintázatát. A legújabb intravitális képalkotási módszerekkel állatmodellekben is tanulmányozzák a kóros folyamat molekuláris és sejtes mechanizmusait, valamint a gyulladáscsökkentő szerek hatását. Vizsgálják azt is, milyen genetikai alapjai lehetnek a folyamatnak, és milyen terápiás stratégiák vethetők be ellene. A projekt célja továbbá, hogy új matematikai modellek készüljenek a létrehozott adatok sokaságának elemzésére - olvasható az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) MTI-hez eljuttatott közleményében.
    

A közlemény szerint az ELTE mint partnerintézmény Vicsek Tamás, az ELTE TTK fizikusának vezetésével vesz részt a konzorcium munkájában. A fizikus professzor az ezredforduló előtt kezdett el baktériumtelepeken belüli mozgással, majd sejtek csoportos mozgásával foglalkozni. 2017-ben feltűnést keltett nemzetközi együttműködés keretében írt cikke, amelyben kutatótársaival zebrahalakat vizsgálva azt állapították meg, hogy az embriófejlődés során a súrlódási erők a sejtek globális átrendeződéséhez vezetnek, és ezen keresztül alakítják az idegrendszer későbbi felépítését.


Egyebek mellett ez a munkája vezetett oda, hogy az INFLANET programban a gyulladások során megfigyelhető folyamatokat, köztük az immunsejtek mozgását vizsgálja. Az INFLANET magyarországi koordinátoraként a programba doktoranduszként felvett fiatal kutató mellett az ELTE-ről Erdei Anna immunológus professzorral, illetve az MTA Kísérleti Orvostudományi Intézetében működő, Dénes Ádám és Környei Zsuzsanna nevéhez fűződő kutatócsoporttal tervez együttműködést.
    

A nyugati társadalmakban a lakosság 5-7 százaléka szenved valamilyen krónikus gyulladásos betegségben. Az utóbbi időben néma gyilkosként is emlegetett kórfolyamat számos kellemetlen tünetet idézhet elő a szervezetben a kiütésektől az eldugult légutakon át egészen az ízületi fájdalomig. Krónikussá válva a gyulladás szinte valamennyi civilizációs betegség kialakulásáért felelős, még a cukorbetegségért is. Az egyre komolyabb népegészségügyi problémát okozó kóros folyamat régóta foglalkoztatja a kutatókat, a COVID-éra beköszöntével azonban világszinten különösen aktuális lett a megértése és ellenszerének felfedezése - mutatnak rá a közleményben.
    

Az INFLANET-et 13 európai partner alkotja az akadémiai és a magánszektorból. A konzorcium munkáját a Montpellier-i Egyetem koordinálja, és az ELTE mellett tagja a francia Nemzeti Kutatási Központ (CNRS), a Pasteur Intézet, a Leideni Egyetem és még több másik európai felsőoktatási intézmény. A projekt különlegessége, hogy az akadémiai résztvevők mellett az ipari szféra képviselői is közreműködnek benne, így például konzorciumi tag az Azelead francia cég, és külső partner az AstraZeneca brit-svéd gyógyszergyártó vállalat.     
    

A gyulladási folyamat komplex vizsgálata és gyógymódok kifejlesztésére tett ajánlások mellett a 2020-ban alakult nemzetközi konzorcium célja egy fiatal szakértőkből álló csapat kinevelése. A projekt során 15 európai kötődésű gyulladásszakértőt is kiképeznek. Az INFLANET program 2021 márciusában indult el és 2025-ben fejeződik be.


(Forrás: MTI)


Hozzászólások

Az apától függ az ujjlenyomat

Az apától függ az ujjlenyomat

Ezeket a tulajdonságokat csak apádtól örökölhetted.

Veszélyes anyagok lehetnek a tetoválótintákban

Veszélyes anyagok lehetnek a tetoválótintákban

Egy kutatás talált rejtett anyagokat a tetováláshoz használt tintákban.

Számít, hogy melyik karunkba kaptuk a koronavírus elleni oltásokat

Számít, hogy melyik karunkba kaptuk a koronavírus elleni oltásokat

Egy új kutatási eredmény szerint nem mindegy, hogy hova kaptuk az első és az ismétlő vakcinát.

Ezekről a dolgokról talán nem tudod, hogy emberekről kapták a nevüket

Ezekről a dolgokról talán nem tudod, hogy emberekről kapták a nevüket

Tudod, hogy kiről nevezték el például a szaxofont, a sziluettet vagy a makadámiadiót?

A ráknak ellenálló genomokat fejlesztettek ki a csernobili mutáns farkasok

A ráknak ellenálló genomokat fejlesztettek ki a csernobili mutáns farkasok

A háború miatt nem halad a kutatás, ami nagy segítség lenne az emberi rákgyógyászatban is.

A tudomány szerint ezek a legborzasztóbb halálozási okok

A tudomány szerint ezek a legborzasztóbb halálozási okok

A halál öt legrémisztőbb fajtája.

Az emésztőrendszerünkre is hatással van az éghajlatváltozás

Az emésztőrendszerünkre is hatással van az éghajlatváltozás

Meglepő összefüggést fedezett fel egy új kutatás.

Ezért van szükség szökőévre!

Ezért van szükség szökőévre!

Minden, amit tudni kell a szökőévről.

A dinoszauruszok miatt nem élhetünk 200 évig?

A dinoszauruszok miatt nem élhetünk 200 évig?

Egy új hipotézis szerint az őslények tehetnek arról, hogy rövid az emberek élettartalma.

Az atombomba magyar atyjai

Az atombomba magyar atyjai

Ismerd meg Manhattan-tervben résztvevő magyar tudósokat!

http://ujhazak.com