Legsebezhetőbb időszakukban "találta telibe" a dinoszauruszokat a kihalásukat okozó aszteroida

A tengerszint emelkedése, a tűzhányók háborgása és több más tényező miatt legsebezhetőbb időszakukat élték a dinoszauruszok, amikor 66 millió évvel ezelőtt aszteroida ütközött a Földnek és ez a kihalásukhoz vezetett - állapította meg egy nemzetközi kutatás.

Ha néhány millió évvel korábban vagy ugyanennyi idővel később csapódik a kisbolygó a Földbe, esetleg túlélték volna a katasztrófát, így azonban "kolosszális balszerencséjük" volt - idézte a BBC hírportálja Steve Brusatte-t, az Edinburghi Egyetem kutatóját, a Biological Reviews című szaklapban megjelent tanulmány egyik szerzőjét.

_76569011_tyrannosaurus_seen_in_a_forest-spl

Nagy-Britanniából, Kanadából és az Egyesült Államokból 11 dinoszaurusz-szakértő gyűlt össze, hogy értékeljék az ősgyíkok 66 millió évvel ezelőtti kihalásáról újabban készült kutatásokat. Bizonyítékot találtak arra, hogy egyes fajok már a becsapódás előtt is hanyatlóban voltak. Az egyik fő kérdésük az volt, vajon kihaltak volna-e, ha az aszteroida nem ütközik a Földdel.

Arra volt bizonyíték, hogy egyes fajok már a katasztrófa előtt hanyatlóban voltak. Mégis arra következtettek, hogy bár Észak-Amerika egyes növényevő dinoszauruszai már az aszteroida előtt kihalófélben lehettek, a hosszú távú hanyatlásukat nem támasztotta alá bizonyíték.

A szakértők úgy értékelték, a tengerek szintjének emelkedése és az erősödő vulkáni tevékenység igen meggyengítette a fajok nagy részét addigra, amikor a becsapódás történt.

A dinoszauruszok kihalása tette lehetővé, hogy az emlősállatok - köztük a későbbi főemlősök - sokféle ága kialakuljon és evolúciójuk megkezdődjön. Brusatte szerint ha az aszteroida nem pont akkor csapódik a Földnek, ma a világot még mindig a dinoszauruszok uralhatnák.

"Ötmillió évvel az aszteroida előtt a dinoszauruszoknak több faja volt, gazdagabb élővilág vette őket körül, erősebb volt a táplálékláncuk, tehát nem lett volna egyszerű minden fajukat elsöpörni a Föld színéről. Ha viszont lett volna még pár millió évük, és a becsapódásig visszanyerték volna az erejüket, jobb eséllyel élték volna túl az ütközést" - hangsúlyozta a tudós.

Simon Conway-Morris, a Cambridge-i Egyetem kutatója szerint azonban ha tömeges pusztulásuk nem következett volna be, akkor sem tartottak volna ki mostanáig.
(http://www.bbc.com/news/science-environment-28488044)

MTI

Hozzászólások

Átformálja az agyműködést a rendszeres olvasás

Átformálja az agyműködést a rendszeres olvasás

Már napi 20 percnek is hatása van.

Földhöz hasonló bolygójelöltet fedeztek fel ausztrál csillagászok vezetésével

Földhöz hasonló bolygójelöltet fedeztek fel ausztrál csillagászok vezetésével

Egy "potenciálisan lakható", hideg, Föld méretű bolygójelöltet azonosított mintegy 146 fényévre a Földtől egy ausztrál csillagászok vezette nemzetközi kutatócsoportot, amely kedden az Astrophysical Journal Letters című folyóiratban számolt be eredményeiről.

Környezetvédelmi problémákat okoznak a karácsonyfák?

Környezetvédelmi problémákat okoznak a karácsonyfák?

Ünnepi tévhitek és az igazság.

A vírusok és gazdaszervezetek kölcsönhatásának eddig ismeretlen elemét vizsgálták szegedi kutatók

A vírusok és gazdaszervezetek kölcsönhatásának eddig ismeretlen elemét vizsgálták szegedi kutatók

A vírusok és gazdaszervezetek kölcsönhatásának eddig ismeretlen elemét vizsgálták a Szegedi Biológiai Kutatóközpont szakemberei, kimutatták, hogy bizonyos vírusmutációk az immunrendszer munkáját segítik - közölte a Magyar Kutatási Hálózathoz (HUN-REN) tartozó intézet honlapján.

A Hold és a Szaturnusz különleges együttállásban lesz szombat éjjel

A Hold és a Szaturnusz különleges együttállásban lesz szombat éjjel

Különleges égi jelenséget lehet megfigyelni szombat éjjel, amikor szabad szemmel is látható közelségbe kerül majd a Hold és a Szaturnusz - tájékoztatta a Svábhegyi Csillagvizsgáló az MTI-t kedden.

Új típusú molekuláris szerkezet kifejlesztéséért három tudós kapja idén a kémiai Nobel-díjat

Új típusú molekuláris szerkezet kifejlesztéséért három tudós kapja idén a kémiai Nobel-díjat

Kitagava Szuszumu japán, Richard Robson brit és Omar M. Yaghi jordániai születésű amerikai tudós kapja a fémorganikus térhálók kifejlesztésében elért eredményeiért az idei kémiai Nobel-díjat a Svéd Királyi Tudományos Akadémia szerdai stockholmi bejelentése szerint.

Két amerikai és egy japán tudós kapja idén az orvosi-élettani Nobel-díjat

Két amerikai és egy japán tudós kapja idén az orvosi-élettani Nobel-díjat

Mary E. Brunkow és Fred Ramsdell amerikai, valamint Szakagucsi Simon japán tudós kapja az idei orvosi-élettani Nobel-díjat a perifériás immuntoleranciával kapcsolatos felfedezéseikért - jelentették be hétfőn a stockholmi Karolinska Intézetben.

A héten jelentik be a Nobel-díjak nyerteseit

A héten jelentik be a Nobel-díjak nyerteseit

Október 6. és 13. között jelentik be, hogy kik kapják idén a Nobel-díjakat.

Ig Nobelt kaptak az olasz kutató, akik rájöttek, hogy hogyan lehet a cacio e pepe szószt igazán krémessé tenni

Ig Nobelt kaptak az olasz kutató, akik rájöttek, hogy hogyan lehet a cacio e pepe szószt igazán krémessé tenni

Az olasz Max Planck Intézet, a Barcelonai Egyetem és az Osztrák Tudományos és Technológiai Intézet kutatói együtt fejtették meg a titkot.

Pénteken lesz az év egyetlen bolygófedése

Pénteken lesz az év egyetlen bolygófedése

Pénteken napközben lesz az év egyetlen hazánkból megfigyelhető bolygófedése, a különleges jelenség során a Hold vékony sarlója eltakarja majd a Vénuszt - tájékoztatta a Svábhegyi Csillagvizsgáló az MTI-t kedden.

http://ujhazak.com