Magyar-svájci kutatási együttműködés kezdődött a szegedi ELI ALPS-ban

A Svájci–Magyar Együttműködési Program keretében négyéves kutatási és innovációs együttműködés kezdődött a szegedi ELI ALPS lézeres kutatóintézetben – tájékoztatta a tudományos intézmény szerdán az MTI-t.A közlemény szerint a 2028 augusztusáig tartó, 689 millió forint (1,664 millió svájci frank) költségvetésű projekt célja, hogy ösztönözze a svájci szakembereket a szegedi kutatásra, elősegítse a tudásátadást, és növelje a lézeres kutatóintézet nemzetközi jelenlétét.

Az ELI ERIC (Exterme Light Infrastructure European Researh Infrastructure Consortium) nemzetközi kutatási konzorcium magyarországi szegedi intézete a világ egyik legfejlettebb lézerkutató központjaként szolgálja az alapkutatást, az ipari alkalmazásokat és a nemzetközi tudományos együttműködéseket.

A Svájci-Magyar Együttműködési Program keretében indult projekt a szegedi világszínvonalú kutatási infrastruktúrát teszi elérhetővé a svájci szakemberek számára, különösen a fény és anyag kölcsönhatásait vizsgáló ultrarövid időskálájú és nagy intenzitású kísérletek területén. Az intézmény a lézer- és a másodlagos fényforrások mellett a világ élvonalát jelentő mérőállomásokat is biztosítja a közös kutatási projektekhez.

A program eredményeként jelentős növekszik a kutatóintézet nemzetközi beágyazottsága, erősödnek a svájci-magyar kutatói hálózatok, emelkedik a közös tudományos publikációk száma, közös konferencia előadások készülnek és kutatás-fejlesztési projekteket valósítanak meg, bővülnek a kutatói mobilitás és képzési lehetőségei, valamint az infrastruktúra bővítését is várják a svájci know-how alkalmazásával.

Az együttműködési programnak köszönhetően a svájci partnerek használhatják a szegedi kutatási infrastruktúrát, közös projektek tervezhetnek, illetve intenzív technológiai tudástranszfer indulhat a két ország kutatói között. A kezdeményezés hosszú távon hozzájárul a kutatóintézet fenntartható és eredményorientált működéséhez, valamint az európai kutatási programokhoz való integrációjához – áll a közleményben.

(Forrás: MTI)

Hozzászólások

Átformálja az agyműködést a rendszeres olvasás

Átformálja az agyműködést a rendszeres olvasás

Már napi 20 percnek is hatása van.

Földhöz hasonló bolygójelöltet fedeztek fel ausztrál csillagászok vezetésével

Földhöz hasonló bolygójelöltet fedeztek fel ausztrál csillagászok vezetésével

Egy "potenciálisan lakható", hideg, Föld méretű bolygójelöltet azonosított mintegy 146 fényévre a Földtől egy ausztrál csillagászok vezette nemzetközi kutatócsoportot, amely kedden az Astrophysical Journal Letters című folyóiratban számolt be eredményeiről.

Környezetvédelmi problémákat okoznak a karácsonyfák?

Környezetvédelmi problémákat okoznak a karácsonyfák?

Ünnepi tévhitek és az igazság.

A vírusok és gazdaszervezetek kölcsönhatásának eddig ismeretlen elemét vizsgálták szegedi kutatók

A vírusok és gazdaszervezetek kölcsönhatásának eddig ismeretlen elemét vizsgálták szegedi kutatók

A vírusok és gazdaszervezetek kölcsönhatásának eddig ismeretlen elemét vizsgálták a Szegedi Biológiai Kutatóközpont szakemberei, kimutatták, hogy bizonyos vírusmutációk az immunrendszer munkáját segítik - közölte a Magyar Kutatási Hálózathoz (HUN-REN) tartozó intézet honlapján.

A Hold és a Szaturnusz különleges együttállásban lesz szombat éjjel

A Hold és a Szaturnusz különleges együttállásban lesz szombat éjjel

Különleges égi jelenséget lehet megfigyelni szombat éjjel, amikor szabad szemmel is látható közelségbe kerül majd a Hold és a Szaturnusz - tájékoztatta a Svábhegyi Csillagvizsgáló az MTI-t kedden.

Új típusú molekuláris szerkezet kifejlesztéséért három tudós kapja idén a kémiai Nobel-díjat

Új típusú molekuláris szerkezet kifejlesztéséért három tudós kapja idén a kémiai Nobel-díjat

Kitagava Szuszumu japán, Richard Robson brit és Omar M. Yaghi jordániai születésű amerikai tudós kapja a fémorganikus térhálók kifejlesztésében elért eredményeiért az idei kémiai Nobel-díjat a Svéd Királyi Tudományos Akadémia szerdai stockholmi bejelentése szerint.

Két amerikai és egy japán tudós kapja idén az orvosi-élettani Nobel-díjat

Két amerikai és egy japán tudós kapja idén az orvosi-élettani Nobel-díjat

Mary E. Brunkow és Fred Ramsdell amerikai, valamint Szakagucsi Simon japán tudós kapja az idei orvosi-élettani Nobel-díjat a perifériás immuntoleranciával kapcsolatos felfedezéseikért - jelentették be hétfőn a stockholmi Karolinska Intézetben.

A héten jelentik be a Nobel-díjak nyerteseit

A héten jelentik be a Nobel-díjak nyerteseit

Október 6. és 13. között jelentik be, hogy kik kapják idén a Nobel-díjakat.

Ig Nobelt kaptak az olasz kutató, akik rájöttek, hogy hogyan lehet a cacio e pepe szószt igazán krémessé tenni

Ig Nobelt kaptak az olasz kutató, akik rájöttek, hogy hogyan lehet a cacio e pepe szószt igazán krémessé tenni

Az olasz Max Planck Intézet, a Barcelonai Egyetem és az Osztrák Tudományos és Technológiai Intézet kutatói együtt fejtették meg a titkot.

Pénteken lesz az év egyetlen bolygófedése

Pénteken lesz az év egyetlen bolygófedése

Pénteken napközben lesz az év egyetlen hazánkból megfigyelhető bolygófedése, a különleges jelenség során a Hold vékony sarlója eltakarja majd a Vénuszt - tájékoztatta a Svábhegyi Csillagvizsgáló az MTI-t kedden.

http://ujhazak.com