Mobiladatok alapján vizsgálták magyar kutatók a járványügyi intézkedések hatásait több európai országban

Az ELKH Ökológiai Kutatóközpont (ÖK) és az ELTE kutatói a szolgáltató által közzétett iPhone-mobiladatok felhasználásával vizsgálták a tavaszi koronavírus járvány ellen hozott intézkedések hatásait kilenc európai országban - közölte az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat (ELKH) kedden.A magyar kutatók ausztrál munkatársaikkal együttműködve publikus mobiltelefonos mozgási adatok alapján Belgiumban, az Egyesült Királyságban, Franciaországban, Hollandiában, Németországban, Olaszországban, Spanyolországban, Svájcban és Svédországban vizsgálták a járvány ellen hozott intézkedések, illetve az emberek magatartásának összefüggéseit a halálozási ráta alakulása szempontjából.

    
A kutatás eredményeként kimutatták, hogy a lezárások időpontja, szigorúsága, valamint az emberek együttműködése és a szociális távolság betartása döntően meghatározta a halálos áldozatok számát. A gyors és határozott "Maradj otthon!" utasítás számos életet megmentett ott, ahol azt az emberek komolyan is vették. A kutatásról szóló tanulmány a Scientific Reports című folyóirat január 18-ai számában jelent meg.
    

"Miután 2020 márciusában világszintű járványt okozott a Kínából kiinduló új típusú koronavírus, vakcina és hatékony gyógyszer hiányában a világ országai csak egy eszközhöz nyúlhattak: határaik, gazdaságuk és az emberek mindennapi életének a lezárásához, illetve korlátozásához.

Az elmúlt száz évben nem volt ilyen méreteket öltő világjárvány, így nem álltak rendelkezésre ismeretek arról, hogy a szükségessé váló drasztikus intézkedések milyen hatással lesznek az emberek mobilitására, és ezáltal a járvány alakulására. A lezárások hatékonyságának értékelése azonban életbe vágó lehet, hiszen csak ennek ismeretében hozhatók felelős döntések a jövőben" - olvasható a kutatásról közölt beszámolóban.
    

A kutatók rájöttek arra, hogy az Apple által publikusan közzétett mobiltelefonos mozgási adatok meglepően jól jelzik előre, hogy mennyire csökken le az emberek közötti találkozások száma. Az ilyen módon rendelkezésre álló, megbízható mozgási adatokat a kutatók összevetették a hivatalos lezárások időpontjaival, illetve a halálozási görbék alakulásával. (Azért nem az esetszámokat használták mutatóként, mert azok nagymértékben függenek a tesztelés mennyiségétől, illetve módszertanától, a halálozási adatok ezzel szemben sokkal megbízhatóbbak.)
    

Az összegzés szerint a mobilitási adatokból jól látszik, hogy az iPhone-tulajdonosok mozgása a lezárás környékén esni kezdett, majd beállt egy jóval alacsonyabb szintre. Mivel Európában az iPhone-tulajdonosok száma elég jelentős, ezek az adatok az egész társadalom mozgási aktivitását jól jellemezhetik. "Megnéztük, hogy van-e összefüggés az elhunytak száma és a lezárás hivatalos kezdete, illetve az emberek tényleges leállása között. A lezárás késését az országban elhunyt ötödik beteg halálának időpontja és a lezárás napja között eltelt időszak alapján számoltuk ki. Kiderült, hogy nincs igazán erős összefüggés a lezárás hivatalos időpontja és a tavaszi hullám összes halálos áldozatának a száma között" - idézik a közleményben Scheuring Istvánt, a tanulmány egyik szerzőjét, az ELKH ÖK Evolúciós Rendszerek Kutatócsoportjának, illetve az MTA-ELTE Elméleti Biológiai és Evolúciós Ökológiai Kutatócsoportjának a munkatársát.
   


"Rájöttünk ugyanis, hogy az elhunytak száma - és így a fertőzöttek száma is - erősen függ a lezárás mértékétől. Ez viszont jól becsülhető annak alapján, hogy mennyivel csökkent az emberek mozgása a megszokotthoz képest" - tette hozzá. A kutatók szerint az iPhone-ok mozgási adataiból jól látszanak az egyes országok lezárásai közötti különbségek. A két végpontot Olaszország és Spanyolország (ahol drasztikus intézkedéseket hoztak), illetve Svédország jelentette (ahol közel sem korlátozták olyan szigorúan az emberek életét).
    

Az országok különböztek abban is, hogy milyen gyorsan csökkent le az emberek mozgása a járvány kezdete után. A járvány felfutása is eltérő volt államok szerint, amit vélhetően a helyi közösségek szerkezete, a helyi emberek mozgékonysága, valamint társasági élete is befolyásolt. Míg például Olaszországban sok helyen a családok több generációja is együtt él, addig Svédországban a háztartások 40 százalékában mindössze egy ember lakik.
    

"A lezárások sikere három dologtól függött: milyen gyorsan terjedt a járvány a lezárás előtt, milyen gyorsan rendelték el a lezárást a hatóságok, és ez mennyire volt szigorú. Mindez pedig jól nyomon követhető a mobiltelefon-adatokból, így ez az információ a jövőben is használható lesz az intézkedések hatékonyságának ellenőrzésére" - mutatott rá Scheuring István.
   

Az eredmények azt mutatják, hogy a járványcsúcs után annál gyorsabban kezdett csökkenni a halálozások száma, minél jobban lecsökkent az emberek mozgása. Emellett a járványcsúcs annál gyorsabban követte a lezárás időpontját, minél komolyabban vették az emberek azt, hogy otthon kell maradniuk. A járványcsúcs idején elhunyt emberek száma annál magasabb volt, minél többet késtek az adott országban a lezárás bevezetésével.
    

"Nagyon fontos szerepet játszik a lezárásról szóló döntés meghozatalának a gyorsasága. A járvány növekedése exponenciális, és az exponenciális folyamatok alattomosak: a kezdeti, csekélynek tűnő növekedés egyik pillanatról a másikra meredek emelkedésbe csap át, így már néhány napos késlekedés is több emberéletet követel" - összegezte a kutatás tanulságait Scheuring István.


(Forrás: MTI)