Óriáshullámokat mértek a Jeges-tengeren

A sarki jég egyre nagyobb mértékű olvadása egyre nagyobb nyílt vizeket eredményez az Északi-sark térségében, minél nagyobbak ezek a nyílt vízű területek, annál nagyobbakká válnak a hullámok - állapították meg a Washingtoni Egyetem kutatói, akik háznagyságú hullámokat észleltek a Jeges-tenger hullámzásának mérésekor 2012-ben.

A szakemberek a Beaufort-tenger közepén, mintegy 560 kilométerre Alaszka északi partjaitól végeztek méréseket 2012 augusztusa és októbere között, amikor a térség a nyári jégolvadás miatt jégmentes. Szenzorukat 50 méterre a víz felszín alatt helyezték el.

2012 szeptember közepén öt méter magas hullámokat mértek egy viharban - derült ki a Geophysical Research Letters tudományos folyóiratban most közzétett tanulmányukban.

rignot-640

ohl

A kutatók a hullámok forrásaiként az Északi-sarkon mindig süvöltő heves szeleket és a nyáron egyre nagyobb kiterjedésűvé váló nyílt tengert jelölték meg.

Az északi-sarki jég korábban mintegy 160 kilométernyire húzódott vissza a partoktól nyári olvadáskor, 2012-ban azonban több mint 1600 kilométeres zsugorodást mértek a szakemberek. Minél nagyobbak a nyílt vizű felületek, annál nagyobb hullámok keletkeznek, a nagyobb hullámok több szelet fognak, felgyorsítják a szél sebességét, több energiát generálva.

Az óriáshullámok megjelenése az Északi-sark térségében rossz hír a hajózási és az olajtársaságok számára, amelyek sok hasznot remélnek a jégmentes szezontól. "A tengeren történő szinte valamennyi baleset, veszteség a viharos viszonyok miatt történik és a fő bűnösök a mindent romboló hullámok" - idézte Jim Thomsont, a tanulmány vezető szerzőjét a ScienceDaily tudományos-ismeretterjesztő hírportál.

"A jégolvadásnak évtizedek óta tanúi vagyunk. A hullámokat illetően egy potenciálisan új folyamatról, egy mechanikus folyamatról beszélünk, amikor a hullámok húzzák és nyomják és széttörik a jeget" - tette hozzá.
A partokra kicsapó hullámok a partvidékre is hatással vannak, amely a jég olvadása miatt egyre sebezhetővé válik.

Ezen a nyáron a Washingtoni Egyetem nemzetközi kutatócsoportja tucatnyi szenzort helyezett ki a Jeges-tenger térségbe július végétől augusztus közepéig a hullámok követésére, hogy jobban megértsék a jégvisszahúzódás fizikáját és a hullámok szerepét.
www.sciencedaily.com/releases/2014/07/140729152917

MTI

Hozzászólások

Környezetvédelmi problémákat okoznak a karácsonyfák?

Környezetvédelmi problémákat okoznak a karácsonyfák?

Ünnepi tévhitek és az igazság.

A vírusok és gazdaszervezetek kölcsönhatásának eddig ismeretlen elemét vizsgálták szegedi kutatók

A vírusok és gazdaszervezetek kölcsönhatásának eddig ismeretlen elemét vizsgálták szegedi kutatók

A vírusok és gazdaszervezetek kölcsönhatásának eddig ismeretlen elemét vizsgálták a Szegedi Biológiai Kutatóközpont szakemberei, kimutatták, hogy bizonyos vírusmutációk az immunrendszer munkáját segítik - közölte a Magyar Kutatási Hálózathoz (HUN-REN) tartozó intézet honlapján.

A Hold és a Szaturnusz különleges együttállásban lesz szombat éjjel

A Hold és a Szaturnusz különleges együttállásban lesz szombat éjjel

Különleges égi jelenséget lehet megfigyelni szombat éjjel, amikor szabad szemmel is látható közelségbe kerül majd a Hold és a Szaturnusz - tájékoztatta a Svábhegyi Csillagvizsgáló az MTI-t kedden.

Új típusú molekuláris szerkezet kifejlesztéséért három tudós kapja idén a kémiai Nobel-díjat

Új típusú molekuláris szerkezet kifejlesztéséért három tudós kapja idén a kémiai Nobel-díjat

Kitagava Szuszumu japán, Richard Robson brit és Omar M. Yaghi jordániai születésű amerikai tudós kapja a fémorganikus térhálók kifejlesztésében elért eredményeiért az idei kémiai Nobel-díjat a Svéd Királyi Tudományos Akadémia szerdai stockholmi bejelentése szerint.

Két amerikai és egy japán tudós kapja idén az orvosi-élettani Nobel-díjat

Két amerikai és egy japán tudós kapja idén az orvosi-élettani Nobel-díjat

Mary E. Brunkow és Fred Ramsdell amerikai, valamint Szakagucsi Simon japán tudós kapja az idei orvosi-élettani Nobel-díjat a perifériás immuntoleranciával kapcsolatos felfedezéseikért - jelentették be hétfőn a stockholmi Karolinska Intézetben.

A héten jelentik be a Nobel-díjak nyerteseit

A héten jelentik be a Nobel-díjak nyerteseit

Október 6. és 13. között jelentik be, hogy kik kapják idén a Nobel-díjakat.

Ig Nobelt kaptak az olasz kutató, akik rájöttek, hogy hogyan lehet a cacio e pepe szószt igazán krémessé tenni

Ig Nobelt kaptak az olasz kutató, akik rájöttek, hogy hogyan lehet a cacio e pepe szószt igazán krémessé tenni

Az olasz Max Planck Intézet, a Barcelonai Egyetem és az Osztrák Tudományos és Technológiai Intézet kutatói együtt fejtették meg a titkot.

Pénteken lesz az év egyetlen bolygófedése

Pénteken lesz az év egyetlen bolygófedése

Pénteken napközben lesz az év egyetlen hazánkból megfigyelhető bolygófedése, a különleges jelenség során a Hold vékony sarlója eltakarja majd a Vénuszt - tájékoztatta a Svábhegyi Csillagvizsgáló az MTI-t kedden.

Kétmilliárd év alatt változott a Föld légköre oxigénszegényből oxigéngazdaggá egy új tanulmány szerint

Kétmilliárd év alatt változott a Föld légköre oxigénszegényből oxigéngazdaggá egy új tanulmány szerint

Mintegy kétmilliárd év alatt változott a Föld légköre oxigénszegényből oxigéngazdaggá - állapította meg egy nemzetközi tudóscsoport tanulmánya, amely a Nature folyóiratban jelent meg.

Elhagyta Kapu Tibor az űrkapszulát

Elhagyta Kapu Tibor az űrkapszulát

Elhagyta az Axiom-4 küldetés legénysége, köztük Kapu Tibor magyar kutatóűrhajós a SpaceX Dragon űrkapszulát, amely magyar idő szerint kedden 11 óra 31 perckor szállt le Kalifornia partjainál.

http://ujhazak.com