Óriáshullámokat mértek a Jeges-tengeren

A sarki jég egyre nagyobb mértékű olvadása egyre nagyobb nyílt vizeket eredményez az Északi-sark térségében, minél nagyobbak ezek a nyílt vízű területek, annál nagyobbakká válnak a hullámok - állapították meg a Washingtoni Egyetem kutatói, akik háznagyságú hullámokat észleltek a Jeges-tenger hullámzásának mérésekor 2012-ben.

A szakemberek a Beaufort-tenger közepén, mintegy 560 kilométerre Alaszka északi partjaitól végeztek méréseket 2012 augusztusa és októbere között, amikor a térség a nyári jégolvadás miatt jégmentes. Szenzorukat 50 méterre a víz felszín alatt helyezték el.

2012 szeptember közepén öt méter magas hullámokat mértek egy viharban - derült ki a Geophysical Research Letters tudományos folyóiratban most közzétett tanulmányukban.

rignot-640

ohl

A kutatók a hullámok forrásaiként az Északi-sarkon mindig süvöltő heves szeleket és a nyáron egyre nagyobb kiterjedésűvé váló nyílt tengert jelölték meg.

Az északi-sarki jég korábban mintegy 160 kilométernyire húzódott vissza a partoktól nyári olvadáskor, 2012-ban azonban több mint 1600 kilométeres zsugorodást mértek a szakemberek. Minél nagyobbak a nyílt vizű felületek, annál nagyobb hullámok keletkeznek, a nagyobb hullámok több szelet fognak, felgyorsítják a szél sebességét, több energiát generálva.

Az óriáshullámok megjelenése az Északi-sark térségében rossz hír a hajózási és az olajtársaságok számára, amelyek sok hasznot remélnek a jégmentes szezontól. "A tengeren történő szinte valamennyi baleset, veszteség a viharos viszonyok miatt történik és a fő bűnösök a mindent romboló hullámok" - idézte Jim Thomsont, a tanulmány vezető szerzőjét a ScienceDaily tudományos-ismeretterjesztő hírportál.

"A jégolvadásnak évtizedek óta tanúi vagyunk. A hullámokat illetően egy potenciálisan új folyamatról, egy mechanikus folyamatról beszélünk, amikor a hullámok húzzák és nyomják és széttörik a jeget" - tette hozzá.
A partokra kicsapó hullámok a partvidékre is hatással vannak, amely a jég olvadása miatt egyre sebezhetővé válik.

Ezen a nyáron a Washingtoni Egyetem nemzetközi kutatócsoportja tucatnyi szenzort helyezett ki a Jeges-tenger térségbe július végétől augusztus közepéig a hullámok követésére, hogy jobban megértsék a jégvisszahúzódás fizikáját és a hullámok szerepét.
www.sciencedaily.com/releases/2014/07/140729152917

MTI

Hozzászólások

Megkérdőjelezi a bolygókeletkezés eddigi modelljeit egy különös exobolygó-rendszer

Megkérdőjelezi a bolygókeletkezés eddigi modelljeit egy különös exobolygó-rendszer

Szembemegy a bolygókeletkezés eddigi modelljeivel az a különös exobolygó-rendszer, amelyet az Európai Űrügynökség (ESA) Cheops űrtávcsöve vizsgált meg.

Átformálja az agyműködést a rendszeres olvasás

Átformálja az agyműködést a rendszeres olvasás

Már napi 20 percnek is hatása van.

Földhöz hasonló bolygójelöltet fedeztek fel ausztrál csillagászok vezetésével

Földhöz hasonló bolygójelöltet fedeztek fel ausztrál csillagászok vezetésével

Egy "potenciálisan lakható", hideg, Föld méretű bolygójelöltet azonosított mintegy 146 fényévre a Földtől egy ausztrál csillagászok vezette nemzetközi kutatócsoportot, amely kedden az Astrophysical Journal Letters című folyóiratban számolt be eredményeiről.

Környezetvédelmi problémákat okoznak a karácsonyfák?

Környezetvédelmi problémákat okoznak a karácsonyfák?

Ünnepi tévhitek és az igazság.

A vírusok és gazdaszervezetek kölcsönhatásának eddig ismeretlen elemét vizsgálták szegedi kutatók

A vírusok és gazdaszervezetek kölcsönhatásának eddig ismeretlen elemét vizsgálták szegedi kutatók

A vírusok és gazdaszervezetek kölcsönhatásának eddig ismeretlen elemét vizsgálták a Szegedi Biológiai Kutatóközpont szakemberei, kimutatták, hogy bizonyos vírusmutációk az immunrendszer munkáját segítik - közölte a Magyar Kutatási Hálózathoz (HUN-REN) tartozó intézet honlapján.

A Hold és a Szaturnusz különleges együttállásban lesz szombat éjjel

A Hold és a Szaturnusz különleges együttállásban lesz szombat éjjel

Különleges égi jelenséget lehet megfigyelni szombat éjjel, amikor szabad szemmel is látható közelségbe kerül majd a Hold és a Szaturnusz - tájékoztatta a Svábhegyi Csillagvizsgáló az MTI-t kedden.

Új típusú molekuláris szerkezet kifejlesztéséért három tudós kapja idén a kémiai Nobel-díjat

Új típusú molekuláris szerkezet kifejlesztéséért három tudós kapja idén a kémiai Nobel-díjat

Kitagava Szuszumu japán, Richard Robson brit és Omar M. Yaghi jordániai születésű amerikai tudós kapja a fémorganikus térhálók kifejlesztésében elért eredményeiért az idei kémiai Nobel-díjat a Svéd Királyi Tudományos Akadémia szerdai stockholmi bejelentése szerint.

Két amerikai és egy japán tudós kapja idén az orvosi-élettani Nobel-díjat

Két amerikai és egy japán tudós kapja idén az orvosi-élettani Nobel-díjat

Mary E. Brunkow és Fred Ramsdell amerikai, valamint Szakagucsi Simon japán tudós kapja az idei orvosi-élettani Nobel-díjat a perifériás immuntoleranciával kapcsolatos felfedezéseikért - jelentették be hétfőn a stockholmi Karolinska Intézetben.

A héten jelentik be a Nobel-díjak nyerteseit

A héten jelentik be a Nobel-díjak nyerteseit

Október 6. és 13. között jelentik be, hogy kik kapják idén a Nobel-díjakat.

Ig Nobelt kaptak az olasz kutató, akik rájöttek, hogy hogyan lehet a cacio e pepe szószt igazán krémessé tenni

Ig Nobelt kaptak az olasz kutató, akik rájöttek, hogy hogyan lehet a cacio e pepe szószt igazán krémessé tenni

Az olasz Max Planck Intézet, a Barcelonai Egyetem és az Osztrák Tudományos és Technológiai Intézet kutatói együtt fejtették meg a titkot.

http://ujhazak.com