Összefügg a szoknyaméret növekedése a mellrák kockázatával

Összefügg a szoknyaméret növekedése a középkorú nők mellrákkockázatával egy brit kutatás szerint.

_77799442_m7300280-overweight_woman-splA University College London kutatói szerint a súlygyarapodást egyszerűen nyomon lehet követni a szoknyaméret figyelemmel kísérésével. Az elhízás, különösen a deréktájon felhalmozódó túlsúly a rák ismert kockázati tényezője - idézte a BBC hírportálja a British Medical Journal friss számában megjelent tanulmányt.

Az Usha Menon vezette kutatócsoport több mint 90 ezer Angliában élő, 50-es és 60-as éveiben járó nő adatait elemezte. Három éven át követték őket, ezalatt 1090-nél alakult ki mellrák.

Az adatokból kiderült, hogy 25 év és a változókor utáni évek között tíz évenként egy szoknyaméretnyi növekedés a mellrák kockázatának 33 százalékos fokozódásával függött össze.

Akinek ugyanebben az időszakban tízévenként kettőt ugrott a szoknyamérete, annál 77 százalékkal lett nagyobb a kór esélye - olvasható a tanulmányban.

"Tudjuk, hogy a mellrákos esetek 40 százaléka rendszeres testmozgással és az egészséges testsúly megőrzésével megelőzhető lenne. A tanulmány a súlygyarapodás figyelemmel kísérésének egyszerű módját nyújtja, valószínűbb ugyanis, hogy a fiatalkori szoknyaméretükre jobban visszaemlékeznek a nők, mint a testtömegindexükre (BMI)" - kommentálta az eredményeket Simon Vincent brit rákkutató.

Ez ugyanakkor a kutatás korlátait is jelenti: olyan nőkre hagyatkoztak, akik pontosan tudták azt, hogy a húszas éveikben mekkora szoknyát hordtak.

A Brit Rákkutató Intézet munkatársa, Tom Stansfield úgy vélte, a kutatás megbízhatóságán az is ronthatott, hogy a ruhaméretek ma mást jelentenek centiméterben, mint régebben.
(http://www.bbc.com/news/health-29351249)

MTI

Hozzászólások

Megkérdőjelezi a bolygókeletkezés eddigi modelljeit egy különös exobolygó-rendszer

Megkérdőjelezi a bolygókeletkezés eddigi modelljeit egy különös exobolygó-rendszer

Szembemegy a bolygókeletkezés eddigi modelljeivel az a különös exobolygó-rendszer, amelyet az Európai Űrügynökség (ESA) Cheops űrtávcsöve vizsgált meg.

Átformálja az agyműködést a rendszeres olvasás

Átformálja az agyműködést a rendszeres olvasás

Már napi 20 percnek is hatása van.

Földhöz hasonló bolygójelöltet fedeztek fel ausztrál csillagászok vezetésével

Földhöz hasonló bolygójelöltet fedeztek fel ausztrál csillagászok vezetésével

Egy "potenciálisan lakható", hideg, Föld méretű bolygójelöltet azonosított mintegy 146 fényévre a Földtől egy ausztrál csillagászok vezette nemzetközi kutatócsoportot, amely kedden az Astrophysical Journal Letters című folyóiratban számolt be eredményeiről.

Környezetvédelmi problémákat okoznak a karácsonyfák?

Környezetvédelmi problémákat okoznak a karácsonyfák?

Ünnepi tévhitek és az igazság.

A vírusok és gazdaszervezetek kölcsönhatásának eddig ismeretlen elemét vizsgálták szegedi kutatók

A vírusok és gazdaszervezetek kölcsönhatásának eddig ismeretlen elemét vizsgálták szegedi kutatók

A vírusok és gazdaszervezetek kölcsönhatásának eddig ismeretlen elemét vizsgálták a Szegedi Biológiai Kutatóközpont szakemberei, kimutatták, hogy bizonyos vírusmutációk az immunrendszer munkáját segítik - közölte a Magyar Kutatási Hálózathoz (HUN-REN) tartozó intézet honlapján.

A Hold és a Szaturnusz különleges együttállásban lesz szombat éjjel

A Hold és a Szaturnusz különleges együttállásban lesz szombat éjjel

Különleges égi jelenséget lehet megfigyelni szombat éjjel, amikor szabad szemmel is látható közelségbe kerül majd a Hold és a Szaturnusz - tájékoztatta a Svábhegyi Csillagvizsgáló az MTI-t kedden.

Új típusú molekuláris szerkezet kifejlesztéséért három tudós kapja idén a kémiai Nobel-díjat

Új típusú molekuláris szerkezet kifejlesztéséért három tudós kapja idén a kémiai Nobel-díjat

Kitagava Szuszumu japán, Richard Robson brit és Omar M. Yaghi jordániai születésű amerikai tudós kapja a fémorganikus térhálók kifejlesztésében elért eredményeiért az idei kémiai Nobel-díjat a Svéd Királyi Tudományos Akadémia szerdai stockholmi bejelentése szerint.

Két amerikai és egy japán tudós kapja idén az orvosi-élettani Nobel-díjat

Két amerikai és egy japán tudós kapja idén az orvosi-élettani Nobel-díjat

Mary E. Brunkow és Fred Ramsdell amerikai, valamint Szakagucsi Simon japán tudós kapja az idei orvosi-élettani Nobel-díjat a perifériás immuntoleranciával kapcsolatos felfedezéseikért - jelentették be hétfőn a stockholmi Karolinska Intézetben.

A héten jelentik be a Nobel-díjak nyerteseit

A héten jelentik be a Nobel-díjak nyerteseit

Október 6. és 13. között jelentik be, hogy kik kapják idén a Nobel-díjakat.

Ig Nobelt kaptak az olasz kutató, akik rájöttek, hogy hogyan lehet a cacio e pepe szószt igazán krémessé tenni

Ig Nobelt kaptak az olasz kutató, akik rájöttek, hogy hogyan lehet a cacio e pepe szószt igazán krémessé tenni

Az olasz Max Planck Intézet, a Barcelonai Egyetem és az Osztrák Tudományos és Technológiai Intézet kutatói együtt fejtették meg a titkot.

http://ujhazak.com