Ötszáz milliárd korall élhet a Csendes-óceánban

Ötszáz milliárdra becsülik a Csendes-óceánban élő korallok számát ausztrál kutatók, akik a virágállatok kipusztulásának kockázatát is újraértékelték a friss számadatok fényében.A szakemberek több mint 300 korallfaj populációinak méretét becsülték meg a Csendes-óceánban, Indonéziától Francia Polinéziáig. A kutatók a korallzátonyokat jelölő térképekre és a korallkolóniák megszámlálására alapozták az eredményeiket - olvasható a PhysOrg tudományos-ismeretterjesztő hírportálon.

   
"Becslésünk szerint nagyjából 500 milliárd korall él a Csendes-óceánban.

Fenntartható megoldások

Fenntartható családi házak tervezése, gyártása és felépítése

Teljes folyamat egy kézben – természetes alapanyagokkal és energiatakarékos megoldásokkal.

Kender Fa Szalma Vályog Mész

A tervezéstől a megvalósításig végigkísérjük az építkezést – valódi, működő megoldásokkal.

Részletek és lehetőségek
Kész típustervek

Ha konkrét elképzelést keresel:

Nagyjából ugyanennyi fa lehet az Amazonas-medencében, vagy madár a világon" - mondta Andy Dietzel, az ausztráliai James Cook Egyetem munkatársa, aki a tanulmány vezető szerzője volt. "Ismernünk kell egy faj populációméretét ahhoz, hogy felmérhessük kipusztulásának kockázatát" - mutatott rá Dietzel. A szakember szerint a régió nyolc leggyakoribb korallfajának populációi külön-külön mind nagyobbak a bolygó 7,8 milliárd fős népességénél.
    

Az eredmények azt sugallják, hogy bár a virágállatok regionális pusztulása súlyos csapást jelent a helyi korallzátonyokra, a legtöbb korallfaj globális kipusztulásának kockázata ugyanakkor alacsonyabb, mint azt korábban becsülték a szakemberek. A Nature Ecology & Evolution című folyóiratban megjelent tanulmány társszerzője, Terry Hughes professzor szerint a mostani eredmények jelentős hatással lehetnek a klímaváltozás miatt világszerte pusztuló korallzátonyok kezelésére és helyreállítására.
   

"Zátonyonként átlagosan 30 korallt számoltunk egy négyzetméteren. Ez több tízmilliárd virágállatot jelent az ausztrál Nagy-korallzátonyon, még az éghajlati szélsőségek okozta közelmúltbeli veszteségek ellenére is" - mondta Hughes. "A korallzátonyok helyreállítása nem oldja meg az éghajlatváltozás problémáját. Nagyjából 250 millió felnőtt korallra lenne szükség ahhoz, hogy mindössze 1 százalékkal növeljük a Nagy-korallzátony borítását" - tette hozzá a szakember.
    

Hughes szerint jelenleg a megelőzésre, vagyis a vadon élő korallpopulációk megóvására kell koncentrálni. "Tekintettel ezeknek a korallpopulációknak a nagy méretére, nem valószínű, hogy azonnali kipusztulás vár rájuk. Még mindig van idő, hogy megóvjuk őket az emberi tevékenységekből eredő felmelegedéstől, de csak akkor, ha mihamarabb csökkentjük az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását" - húzta alá a szakember.


(Forrás: MTI)

Hozzászólások

Fenntartható megoldások

Fenntartható családi házak tervezése, gyártása és felépítése

Teljes folyamat egy kézben – természetes alapanyagokkal és energiatakarékos megoldásokkal.

Kender Fa Szalma Vályog Mész

A tervezéstől a megvalósításig végigkísérjük az építkezést – valódi, működő megoldásokkal.

Részletek és lehetőségek
Kész típustervek

Ha konkrét elképzelést keresel:

A turisták kedvéért eltüntettet barna növényhalmok miatt gyorsulhatnak fel a strandok pusztulása

A turisták kedvéért eltüntettet barna növényhalmok miatt gyorsulhatnak fel a strandok pusztulása

Ami korábban esztétikai problémának tűnt, ma már a partok egyik legfontosabb természetes védelmi vonalaként jelenik meg.

Magyar kutatók feltárták, hogyan szabályozzák a sejtek a felesleges váladékszemcsék lebontását

Magyar kutatók feltárták, hogyan szabályozzák a sejtek a felesleges váladékszemcsék lebontását

Az ELTE és a Szegedi Biológiai Kutatóközpont (SZBK) munkatársai közös kutatásukban azonosították azt a molekuláris mechanizmust, amellyel az élő sejtek kijelölik a feleslegessé vagy hibássá vált váladékszemcséiket a lebontásra.

Több mint ötmillió éves bálnamaradvány is van az Indiai-óceán fenekén felfedezett bálnatemetőben

Több mint ötmillió éves bálnamaradvány is van az Indiai-óceán fenekén felfedezett bálnatemetőben

Több mint ötmillió éves bálnamaradvány is nyugszik abban a hatalmas bálnatemetőben, amelyet az India-óceán délkeleti részén, a Diamantina törészónában találtak meg - számolt be róla szerdán a BBC News.

A spenótban védhet a demenciától a nitrát, de ivóvízben árthat

A spenótban védhet a demenciától a nitrát, de ivóvízben árthat

Egy új kutatás derítette ki a vegyület ellentétes hatását.

Tudományos leépítés miatt lehettek kicsit a Tyrannosaurus rex karjai

Tudományos leépítés miatt lehettek kicsit a Tyrannosaurus rex karjai

Egy új tanulmány magyarázza meg a jelenséget.

Skizofréniát okozhatnak a macskák

Skizofréniát okozhatnak a macskák

A kutatók szerint a macskák által terjesztett Toxoplasma parazita miatt kétszereződhet meg a betegség valószínűsége.

Csatorna- és alagútrendszerrel próbálják lassítani Peking süllyedését

Csatorna- és alagútrendszerrel próbálják lassítani Peking süllyedését

Ezek a városok lassan, de megállíthatatlanul süllyednek.

Ókori görög színházi maszkot találtak egy horvátországi barlangban

Ókori görög színházi maszkot találtak egy horvátországi barlangban

Több mint kétezer éves görög színházi maszkot találtak régészek egy dél-horvátországi barlangban, a Peljecac-félsziget területén - számolt be a felfedezésről a Dubrovniki Múzeum.

Az agy működését és betegségeit vizsgáló kutatás zárult le a pécsi egyetemen

Az agy működését és betegségeit vizsgáló kutatás zárult le a pécsi egyetemen

Lezárult az a kutatási program, amelynek keretében huszonöt kutatócsoport száz szakembere vizsgálta az agy működését és betegségeit a Pécsi Tudományegyetemen (PTE) - közölte a baranyai felsőoktatási intézmény az MTI-vel csütörtökön.

HungaroMet: melegebb időt, szárazabb nyarakat hoz a klímaváltozás a Kárpát-medencébe

HungaroMet: melegebb időt, szárazabb nyarakat hoz a klímaváltozás a Kárpát-medencébe

A klímaváltozás hatásait vizsgáló különböző modellfuttatások szerint az évszázad végére nőni fog az átlaghőmérséklet a Kárpát-medencében, a nyarak egyre szárazabbak lesznek, miközben nő a talajközeli ózonkoncentráció.

http://ujhazak.com