Pezsgőbontás a CERN-ben, az igazgató szerint nagy nap ez a részecskefizika számára

Pezsgőt bontottak az Európai Nukleáris Kutató Szervezetben, a CERN-ben annak hallatán, hogy az általuk igazolt Higgs-bozon létezését megjósoló Peter Higgs és Francois Englert kapta a fizikai Nobel-díjat idén. A Genf mellett működő intézet főigazgatója a stockholmi bejelentést követően tartott sajtótájékoztatón úgy fogalmazott: nagy nap ez a részecskefizika számára.

nobel-peace-prize


A CERN munkatársai közül mintegy kétszázan a CMS- és az ATLAS-kísérletek főhadiszállásán követték nyomon a bejelentést, amely egy órát csúszott - mondta el az MTI-nek telefonon Szillási Zoltán. A Debreceni Egyetem kutatója, a CMS-kísérlet tagja szerint a késésnek prózai okai is lehettek, mint mondta, elképzelhető, hogy a bizottságnak nem sikerült elérnie a díjazottakat. "Úgy illik, hogy az ember ne a sajtóból tudjon meg egy ilyen hírt" - jegyezte meg a kutató.

Szillási Zoltán hangsúlyozta, hogy a Svéd Királyi Tudományos Akadémia bölcs döntést hozott.

A mechanizmus, amelyet a néhai Robert Brout, Englert és Higgs annak idején - több mint 40 évvel ezelőtt - leírt, nagy horderejű fizikai elmélet. "Ez hivatott választ adni arra, hogy miért van a W- és a Z-bozonnak tömege, méghozzá nem is pici, ellentétben mondjuk a fotonnal, amelynek nincs is tömege. Ezek nélkül egész máshogy nézne ki a világegyetemünk" - mondta. Hozzátette, hogy nagyon sokáig hiányzott ez a részecske, amelynek a megtalálására egy egész gyorsítót építettek: ez a nagy hadronütköztető (LHC), több hatalmas kísérlettel, amelyek közül kettő szinte csak a Higgs-bozon kutatásával foglalkozott. A bozon volt a hiányzó láncszem a standard modellben, így Szillási Zoltán szerint várható volt, hogy a Nobel-bizottság honorálni fogja a felfedezést.

Megjegyezte, a kísérletek elképesztően sok ember együttes munkájával jutnak eredményre, lehetetlen ezeket az embereket egyesével megnevezni, a CERN pedig szervezetként nem kaphatja meg a Nobel-díjat. Ehhez változtatni kellett volna a szabályokon - fogalmazott - de nem biztos, hogy ennek a hosszú távú következményeit a Nobel-bizottság vállalni akarta. "Ezért gondolom azt, hogy bölcs döntés született, és azok kapták a díjat, akik megalapozták a mechanizmust".
Szillási Zoltán mindazonáltal megjegyezte, magukénak is érzik a díjat. "Abban a pillanatban, ahogy az akadémia főtitkára kimondta Englert és Higgs nevét, örömujjongás tört ki a teremben és rögtön nagy taps kerekedett" - írta le a hangulatot. "Személy szerint is jó érzés egy olyan kísérletben dolgozni, amely hozzájárult ehhez a nagyon-nagy eredményhez" - mondta.

Rolf Heuer, a CERN főigazgatója velük együtt nézte a közvetítést Stockholmból, és Szillási Zoltán szerint a tőle megszokott közvetlen stílusban viselkedett. "Nagyon boldog volt, gratulált Higgséknek, majd egy nagyon kedves gesztussal nekünk is. Azt mondta, hogy ez az eredmény rajtunk is múlott, a következő taps szóljon hát nekünk" - részletezte, hozzátéve, hogy pár üveg pezsgő is elfogyott.
A főigazgató ezt követően a CERN sajtótájékoztatóján azt mondta, nagy nap ez a részecskefizika számára. Kijelentette, semmilyen formában sem csalódott amiatt, hogy a CERN-t nem ismerték el közvetlenül. "A döntés a bizottság kezében volt, az indoklásban pedig a kísérleti igazolást is említették" - fejtette ki. Mint mondta, az elméleti megalapozás és a kísérleti igazolás nagyon szorosan együtt járt a Higgs-mechanizmus esetében.

Rolf Heuer szerint a CERN már így is a közérdeklődés középpontjában áll, ezt mutatta, hogy a nemrégiben tartott nyílt napokra a világ különböző részeiről érkeztek látogatók. Ezek a nehezen megérthető, "ezoterikus" kutatások megigézik az embereket, és pontosan ez kell, hiszen több tudósra, kutatóra, mérnökre van szükség. A Nobel-díj pedig segíthet abban, hogy még inkább nőjön az emberek érdeklődése a tudomány iránt - mutatott rá a CERN főigazgatója.

(forrás: MTI)

Hozzászólások

Szárazföldi krokodil maradványait azonosították a Bakonyban

Szárazföldi krokodil maradványait azonosították a Bakonyban

Egy 85 millió évvel ezelőtt élt, különleges szárazföldi krokodilfaj maradványait azonosították az ELTE Magyar Dinoszaurusz Kutatócsoport munkatársai a Bakonyban - tájékoztatta az ELTE szerdán az MTI-t.

Megkérdőjelezi a bolygókeletkezés eddigi modelljeit egy különös exobolygó-rendszer

Megkérdőjelezi a bolygókeletkezés eddigi modelljeit egy különös exobolygó-rendszer

Szembemegy a bolygókeletkezés eddigi modelljeivel az a különös exobolygó-rendszer, amelyet az Európai Űrügynökség (ESA) Cheops űrtávcsöve vizsgált meg.

Átformálja az agyműködést a rendszeres olvasás

Átformálja az agyműködést a rendszeres olvasás

Már napi 20 percnek is hatása van.

Földhöz hasonló bolygójelöltet fedeztek fel ausztrál csillagászok vezetésével

Földhöz hasonló bolygójelöltet fedeztek fel ausztrál csillagászok vezetésével

Egy "potenciálisan lakható", hideg, Föld méretű bolygójelöltet azonosított mintegy 146 fényévre a Földtől egy ausztrál csillagászok vezette nemzetközi kutatócsoportot, amely kedden az Astrophysical Journal Letters című folyóiratban számolt be eredményeiről.

Környezetvédelmi problémákat okoznak a karácsonyfák?

Környezetvédelmi problémákat okoznak a karácsonyfák?

Ünnepi tévhitek és az igazság.

A vírusok és gazdaszervezetek kölcsönhatásának eddig ismeretlen elemét vizsgálták szegedi kutatók

A vírusok és gazdaszervezetek kölcsönhatásának eddig ismeretlen elemét vizsgálták szegedi kutatók

A vírusok és gazdaszervezetek kölcsönhatásának eddig ismeretlen elemét vizsgálták a Szegedi Biológiai Kutatóközpont szakemberei, kimutatták, hogy bizonyos vírusmutációk az immunrendszer munkáját segítik - közölte a Magyar Kutatási Hálózathoz (HUN-REN) tartozó intézet honlapján.

A Hold és a Szaturnusz különleges együttállásban lesz szombat éjjel

A Hold és a Szaturnusz különleges együttállásban lesz szombat éjjel

Különleges égi jelenséget lehet megfigyelni szombat éjjel, amikor szabad szemmel is látható közelségbe kerül majd a Hold és a Szaturnusz - tájékoztatta a Svábhegyi Csillagvizsgáló az MTI-t kedden.

Új típusú molekuláris szerkezet kifejlesztéséért három tudós kapja idén a kémiai Nobel-díjat

Új típusú molekuláris szerkezet kifejlesztéséért három tudós kapja idén a kémiai Nobel-díjat

Kitagava Szuszumu japán, Richard Robson brit és Omar M. Yaghi jordániai születésű amerikai tudós kapja a fémorganikus térhálók kifejlesztésében elért eredményeiért az idei kémiai Nobel-díjat a Svéd Királyi Tudományos Akadémia szerdai stockholmi bejelentése szerint.

Két amerikai és egy japán tudós kapja idén az orvosi-élettani Nobel-díjat

Két amerikai és egy japán tudós kapja idén az orvosi-élettani Nobel-díjat

Mary E. Brunkow és Fred Ramsdell amerikai, valamint Szakagucsi Simon japán tudós kapja az idei orvosi-élettani Nobel-díjat a perifériás immuntoleranciával kapcsolatos felfedezéseikért - jelentették be hétfőn a stockholmi Karolinska Intézetben.

A héten jelentik be a Nobel-díjak nyerteseit

A héten jelentik be a Nobel-díjak nyerteseit

Október 6. és 13. között jelentik be, hogy kik kapják idén a Nobel-díjakat.

http://ujhazak.com