Phsy.org: az univerzum várhatóan hamarabb pusztul el, mint azt korábban gondolták

A világegyetem várhatóan tíz a hetvennyolcadik hatványon év múlva pusztul el, sokkal hamarabb, mint azt korábban gondolták, amikor az univerzum végét tíz az ezeregyszázadik hatványon év múlvára jósolták - közölte a Phsy.org tudományos-ismeretterjesztő hírportál.Heino Falcke asztrofizikus, Michael Wondrak kvantumfizikus és Walter van Suijlekom matematikus, a hollandiai Nijmegen Radboud Egyetem professzorainak közös kutatását ismertetve a hírportál közölte: a szerzők kimutatták, hogy nemcsak a fekete lyukak, hanem más objektumok, például a neutroncsillagok is képesek "elpárologni" a Hawking-sugárzáshoz hasonló folyamaton keresztül.

A hírportál szerint a tudósok azt vizsgálták, mikor halnak ki végleg a leghosszabb életűnek ítélt égitestek, a fehér törpék. Számításaikat a Stephen Hawking brit fizikusról elnevezett Hawking-sugárzásra alapozták. A Hawking-sugárzás egyik következménye, hogy a fekete lyuk nagyon lassan részecskékre és sugárzásra bomlik. Ez tette lehetővé a leghosszabb ideig fennmaradó égitest, a fehér törpe megszűnésének elméleti kiszámítását - írták.

A tudósok kimutatták továbbá, hogy a Hawking-sugárzás folyamata elméletileg más, gravitációs mezővel rendelkező objektumokra is vonatkozik. A számításaik szerint egy tárgy párolgási ideje csak a sűrűségétől függ - jegyezték meg.

"Az univerzum vége sokkal hamarabb jön el, mint várták, de szerencsére még mindig nagyon távol van" - idézte Heino Falckét, a tanulmány vezető szerzőjét a hírportál.

Az emberiségnek nem kell túlságosan aggódnia az univerzum vége miatt - idézte Walter van Suijlekom társszerzőt a hírportál. A matematikus hozzátette: a Nap körülbelül egymilliárd év múlva túl forróvá válik az élethez, és felforralja Földön az óceánokat.

A Nap továbbá körülbelül nyolcmilliárd év múlva kezd oly értékben tágulni, hogy "felfalja addigra már kopár és élettelen bolygónkat" - írta a kutatók tanulmányát ismertetve a Phsy.org tudományos-ismeretterjesztő hírportál.

(Forrás: MTI)

Hozzászólások

Megkérdőjelezi a bolygókeletkezés eddigi modelljeit egy különös exobolygó-rendszer

Megkérdőjelezi a bolygókeletkezés eddigi modelljeit egy különös exobolygó-rendszer

Szembemegy a bolygókeletkezés eddigi modelljeivel az a különös exobolygó-rendszer, amelyet az Európai Űrügynökség (ESA) Cheops űrtávcsöve vizsgált meg.

Átformálja az agyműködést a rendszeres olvasás

Átformálja az agyműködést a rendszeres olvasás

Már napi 20 percnek is hatása van.

Földhöz hasonló bolygójelöltet fedeztek fel ausztrál csillagászok vezetésével

Földhöz hasonló bolygójelöltet fedeztek fel ausztrál csillagászok vezetésével

Egy "potenciálisan lakható", hideg, Föld méretű bolygójelöltet azonosított mintegy 146 fényévre a Földtől egy ausztrál csillagászok vezette nemzetközi kutatócsoportot, amely kedden az Astrophysical Journal Letters című folyóiratban számolt be eredményeiről.

Környezetvédelmi problémákat okoznak a karácsonyfák?

Környezetvédelmi problémákat okoznak a karácsonyfák?

Ünnepi tévhitek és az igazság.

A vírusok és gazdaszervezetek kölcsönhatásának eddig ismeretlen elemét vizsgálták szegedi kutatók

A vírusok és gazdaszervezetek kölcsönhatásának eddig ismeretlen elemét vizsgálták szegedi kutatók

A vírusok és gazdaszervezetek kölcsönhatásának eddig ismeretlen elemét vizsgálták a Szegedi Biológiai Kutatóközpont szakemberei, kimutatták, hogy bizonyos vírusmutációk az immunrendszer munkáját segítik - közölte a Magyar Kutatási Hálózathoz (HUN-REN) tartozó intézet honlapján.

A Hold és a Szaturnusz különleges együttállásban lesz szombat éjjel

A Hold és a Szaturnusz különleges együttállásban lesz szombat éjjel

Különleges égi jelenséget lehet megfigyelni szombat éjjel, amikor szabad szemmel is látható közelségbe kerül majd a Hold és a Szaturnusz - tájékoztatta a Svábhegyi Csillagvizsgáló az MTI-t kedden.

Új típusú molekuláris szerkezet kifejlesztéséért három tudós kapja idén a kémiai Nobel-díjat

Új típusú molekuláris szerkezet kifejlesztéséért három tudós kapja idén a kémiai Nobel-díjat

Kitagava Szuszumu japán, Richard Robson brit és Omar M. Yaghi jordániai születésű amerikai tudós kapja a fémorganikus térhálók kifejlesztésében elért eredményeiért az idei kémiai Nobel-díjat a Svéd Királyi Tudományos Akadémia szerdai stockholmi bejelentése szerint.

Két amerikai és egy japán tudós kapja idén az orvosi-élettani Nobel-díjat

Két amerikai és egy japán tudós kapja idén az orvosi-élettani Nobel-díjat

Mary E. Brunkow és Fred Ramsdell amerikai, valamint Szakagucsi Simon japán tudós kapja az idei orvosi-élettani Nobel-díjat a perifériás immuntoleranciával kapcsolatos felfedezéseikért - jelentették be hétfőn a stockholmi Karolinska Intézetben.

A héten jelentik be a Nobel-díjak nyerteseit

A héten jelentik be a Nobel-díjak nyerteseit

Október 6. és 13. között jelentik be, hogy kik kapják idén a Nobel-díjakat.

Ig Nobelt kaptak az olasz kutató, akik rájöttek, hogy hogyan lehet a cacio e pepe szószt igazán krémessé tenni

Ig Nobelt kaptak az olasz kutató, akik rájöttek, hogy hogyan lehet a cacio e pepe szószt igazán krémessé tenni

Az olasz Max Planck Intézet, a Barcelonai Egyetem és az Osztrák Tudományos és Technológiai Intézet kutatói együtt fejtették meg a titkot.

http://ujhazak.com