Rekordmennyiségű szén-dioxid került a légkörbe a Föld északi vidékein pusztító tüzek miatt

A tavalyi évhez viszonyítva egyharmaddal több, rekordmennyiségű szén-dioxid került a légkörbe a Föld északi vidékein pusztító tüzek miatt - állapították meg a Copernicus Légkörmegfigyelő Szolgálat (CAMS) tudósai.A CAMS globális tűzeset-asszimilációs rendszerének (GFAS) adatai szerint a szén-dioxid-mennyiség, amely az Északi-sarkkör mentén fellángolt tüzekből eredt, 2020 január 1. és augusztus 31. között elérte a 244 megatonnát.

Összehasonlításként: a 2019-es teljes érték 181 megatonna volt a térségben.

    
Az észlelt tüzek legnagyobb része az oroszországi Jakutföldön pusztított a tudósok szerint. Mint hangsúlyozták, a Jakutföldön "átlag fölötti" intenzitással égtek a tüzek augusztusban. A kutatók tavaly nyáron észlelték, hogy az Északi-sarkkör mentén nagy tüzek pusztítanak a természetben, különösen Szibériában. Idén azonban még ennél is jelentősebb intenzitású tüzeket figyeltek meg július második felében és augusztus első heteiben a térségben. Ez az időszak volt a tüzek csúcspontja.
    

A tüzek veszélyes füstje nagyobb területet borított be, mint Kanada egyharmada - idézte a tudósokat a CNN beszámolója. A szakértők szerint a tüzek eredete bizonytalan, akadnak közöttük úgynevezett zombitüzek is, amelyek a föld alatt izzanak, és a téli időszakot is átvészelik. Mark Parrington, a CAMS vezető kutatója szerint a sarkkörön túli tüzek is jelzik, hogyan változik az éghajlat és a környezet a térségben.
    

Mivel a környezet melegebbé és szárazabbá vált, ez kedvez a tüzeknek, s ha egyszer lángra kaptak, hosszú ideig égnek háborítatlanul - fűzte hozzá a tudós. Arra is felhívta a figyelmet, hogy a tüzekből származó füst rengeteg légszennyező anyagot tartalmaz, ami az időjárástól függően nagyon hosszú utat képes megtenni. Átkel az Északi-tengeren és elér egész Észak-Amerikáig. A keletkezésétől több ezer kilométerre élő populációt is érinti - mutatott rá Parrington.


(Forrás: MTI)

Hozzászólások

Átformálja az agyműködést a rendszeres olvasás

Átformálja az agyműködést a rendszeres olvasás

Már napi 20 percnek is hatása van.

Földhöz hasonló bolygójelöltet fedeztek fel ausztrál csillagászok vezetésével

Földhöz hasonló bolygójelöltet fedeztek fel ausztrál csillagászok vezetésével

Egy "potenciálisan lakható", hideg, Föld méretű bolygójelöltet azonosított mintegy 146 fényévre a Földtől egy ausztrál csillagászok vezette nemzetközi kutatócsoportot, amely kedden az Astrophysical Journal Letters című folyóiratban számolt be eredményeiről.

Környezetvédelmi problémákat okoznak a karácsonyfák?

Környezetvédelmi problémákat okoznak a karácsonyfák?

Ünnepi tévhitek és az igazság.

A vírusok és gazdaszervezetek kölcsönhatásának eddig ismeretlen elemét vizsgálták szegedi kutatók

A vírusok és gazdaszervezetek kölcsönhatásának eddig ismeretlen elemét vizsgálták szegedi kutatók

A vírusok és gazdaszervezetek kölcsönhatásának eddig ismeretlen elemét vizsgálták a Szegedi Biológiai Kutatóközpont szakemberei, kimutatták, hogy bizonyos vírusmutációk az immunrendszer munkáját segítik - közölte a Magyar Kutatási Hálózathoz (HUN-REN) tartozó intézet honlapján.

A Hold és a Szaturnusz különleges együttállásban lesz szombat éjjel

A Hold és a Szaturnusz különleges együttállásban lesz szombat éjjel

Különleges égi jelenséget lehet megfigyelni szombat éjjel, amikor szabad szemmel is látható közelségbe kerül majd a Hold és a Szaturnusz - tájékoztatta a Svábhegyi Csillagvizsgáló az MTI-t kedden.

Új típusú molekuláris szerkezet kifejlesztéséért három tudós kapja idén a kémiai Nobel-díjat

Új típusú molekuláris szerkezet kifejlesztéséért három tudós kapja idén a kémiai Nobel-díjat

Kitagava Szuszumu japán, Richard Robson brit és Omar M. Yaghi jordániai születésű amerikai tudós kapja a fémorganikus térhálók kifejlesztésében elért eredményeiért az idei kémiai Nobel-díjat a Svéd Királyi Tudományos Akadémia szerdai stockholmi bejelentése szerint.

Két amerikai és egy japán tudós kapja idén az orvosi-élettani Nobel-díjat

Két amerikai és egy japán tudós kapja idén az orvosi-élettani Nobel-díjat

Mary E. Brunkow és Fred Ramsdell amerikai, valamint Szakagucsi Simon japán tudós kapja az idei orvosi-élettani Nobel-díjat a perifériás immuntoleranciával kapcsolatos felfedezéseikért - jelentették be hétfőn a stockholmi Karolinska Intézetben.

A héten jelentik be a Nobel-díjak nyerteseit

A héten jelentik be a Nobel-díjak nyerteseit

Október 6. és 13. között jelentik be, hogy kik kapják idén a Nobel-díjakat.

Ig Nobelt kaptak az olasz kutató, akik rájöttek, hogy hogyan lehet a cacio e pepe szószt igazán krémessé tenni

Ig Nobelt kaptak az olasz kutató, akik rájöttek, hogy hogyan lehet a cacio e pepe szószt igazán krémessé tenni

Az olasz Max Planck Intézet, a Barcelonai Egyetem és az Osztrák Tudományos és Technológiai Intézet kutatói együtt fejtették meg a titkot.

Pénteken lesz az év egyetlen bolygófedése

Pénteken lesz az év egyetlen bolygófedése

Pénteken napközben lesz az év egyetlen hazánkból megfigyelhető bolygófedése, a különleges jelenség során a Hold vékony sarlója eltakarja majd a Vénuszt - tájékoztatta a Svábhegyi Csillagvizsgáló az MTI-t kedden.

http://ujhazak.com