Római kori kereskedőhajó rakományát hozták felszínre Izraelben
Izraeli búvárrégészek felszínre hozták egy 1600 éve elsüllyedt római kereskedőhajó rakományát az egykori kikötőváros, Cezárea partjainál.
Az utóbbi 30 év legértékesebb kincseit találták meg - közölte hétfőn az Izraeli Régészeti Hatóság (IAA). A műtárgyakat két búvár véletlenül fedezte fel a tenger fenekén áprilisban, majd a Ynet, a Jediót Ahronót című újság honlapjának beszámolója szerint azonnal értesítették a régészeket.
Nyomukban búvárrégészek ereszkedtek alá a megjelölt helyen, majd számos meghökkentően ép állapotban lévő bronztárgyat találtak. A kincsek közt volt egy a római napistent megörökítő gyertyatartó, egy a holdistent, Lunát ábrázoló szobor, afrikai rabszolga fejét formázó gyertyatartó, valamint egy vízhordóedény töredékei.
Ezen a területen egy évvel ezelőtt római aranypénzeket is találtak, a leletek Jakov Sarvít, a tengeri régészetet vezető szakember szerint rendkívüli szépségükön túl történelmi szempontból is különösen fontosak.
A nyomok alapján úgy vélik, hogy az i. sz. 4. században viharba kerülhetett a kikötő bejáratánál egy fémeket szállító hatalmas római kereskedőhajó, amely később széttört a sziklákon.
A helyszínen talált törött fémhorgonyok alapján a szakértők arra következtettek, hogy annak idején megpróbálták megállítani a hajót a viharos tengeren, de a hullámok ereje eltörte a horgonyokat.
A tengerfenéken évszázadokon át homok lepte a bronztárgyakat, ezért kiváló állapotban maradtak fenn - mesélte az egyik régész az újságíróknak.
A pénzérméken lévő képmások az i. sz. 337-ig uralkodó Nagy Konstantin római császárra utalnak, aki eleinte a Római Birodalom nyugati, majd keleti felén is uralkodott és elfogadott vallássá tette a kereszténységet.
MTI
Az utóbbi 30 év legértékesebb kincseit találták meg - közölte hétfőn az Izraeli Régészeti Hatóság (IAA). A műtárgyakat két búvár véletlenül fedezte fel a tenger fenekén áprilisban, majd a Ynet, a Jediót Ahronót című újság honlapjának beszámolója szerint azonnal értesítették a régészeket.
Nyomukban búvárrégészek ereszkedtek alá a megjelölt helyen, majd számos meghökkentően ép állapotban lévő bronztárgyat találtak. A kincsek közt volt egy a római napistent megörökítő gyertyatartó, egy a holdistent, Lunát ábrázoló szobor, afrikai rabszolga fejét formázó gyertyatartó, valamint egy vízhordóedény töredékei.
Ezen a területen egy évvel ezelőtt római aranypénzeket is találtak, a leletek Jakov Sarvít, a tengeri régészetet vezető szakember szerint rendkívüli szépségükön túl történelmi szempontból is különösen fontosak.
A nyomok alapján úgy vélik, hogy az i. sz. 4. században viharba kerülhetett a kikötő bejáratánál egy fémeket szállító hatalmas római kereskedőhajó, amely később széttört a sziklákon.
A helyszínen talált törött fémhorgonyok alapján a szakértők arra következtettek, hogy annak idején megpróbálták megállítani a hajót a viharos tengeren, de a hullámok ereje eltörte a horgonyokat.
A tengerfenéken évszázadokon át homok lepte a bronztárgyakat, ezért kiváló állapotban maradtak fenn - mesélte az egyik régész az újságíróknak.
A pénzérméken lévő képmások az i. sz. 337-ig uralkodó Nagy Konstantin római császárra utalnak, aki eleinte a Római Birodalom nyugati, majd keleti felén is uralkodott és elfogadott vallássá tette a kereszténységet.
MTI
Hozzászólások