Titokzatos rádiókitöréseket észleltek a mélyűrből

Egy távoli galaxisból érkező titokzatos rádiókitöréseket észleltek csillagászok egy kanadai teleszkóp segítségével, ám a rádióhullámok pontos természetét és eredetét egyelőre nem sikerült meghatározni - írja a BBC hírportálja.Az észlelt 13, úgynevezett gyors rádiókitörés (Fast Radio Burst, FRB) között egy nagyon szokatlan, ismétlődő jelet is azonosítottak a kutatók, akik szerint utóbbi ugyanabból, a Földtől nagyjából 1,5 milliárd fényévnyire lévő forrásból származik. A Nature című tudományos folyóiratban publikált tanulmány szerint ilyen jelenséget mostanáig mindössze egyetlen egyszer, egy másik teleszkóppal észleltek.

    
"Tudva, hogy létezik még egy ilyen, arra enged következtetni, hogy több is lehet odakint" - mondta Ingrid Stairs, a vancouveri Brit Columbia-i Egyetem asztrofizikusa. Hozzátette: "ha, még több ilyen ismétlődő jel és forrás áll rendelkezésünkre a tanulmányozásukhoz, akkor képesek lehetünk megoldani a kozmikus kirakóst azzal kapcsolatban, hogy honnan származnak ezek a jelek, és mi okozza őket".
    

A nyugat-kanadai Brit Columbia tartománybeli Okanagan-völgyben található CHIME obszervatórium négy darab, 100 méter hosszú antennája az egész északi égboltot átfésüli naponta. A mindössze tavaly beüzemelt teleszkóp azonnal észlelte a 13 gyors rádiókitörést, köztük az ismétlődőt is. A csillagászok kicsivel több mint tíz éve ismerik a rövid vagy gyors rádiókitöréseket. Ezek nagy energiájú asztrofizikai jelenségek, amelyek felvillanó rádiópulzálások formájában láthatóak. Egy szempillantásnál is jóval rövidebben és látszólag rendszertelenül villannak fel az égbolton.
    

Forrásukról számos elmélet született: a villanások egy nagyon erős mágneses mezővel rendelkező, gyorsan forgó neutroncsillagból, két neutroncsillag összeolvadásából vagy nagy tömegű fekete lyukaktól származhatnak. Rövidségük miatt nagyon nehéz meghatározni pontos eredetüket. Mostanáig a kutatók nagyjából 60 gyors rádiókitörést, köztük két ismétlődőt észleltek, de úgy vélik, hogy napjában akár több ezer is lehet az égen.


(Forrás: MTI)

Hozzászólások

Megkérdőjelezi a bolygókeletkezés eddigi modelljeit egy különös exobolygó-rendszer

Megkérdőjelezi a bolygókeletkezés eddigi modelljeit egy különös exobolygó-rendszer

Szembemegy a bolygókeletkezés eddigi modelljeivel az a különös exobolygó-rendszer, amelyet az Európai Űrügynökség (ESA) Cheops űrtávcsöve vizsgált meg.

Átformálja az agyműködést a rendszeres olvasás

Átformálja az agyműködést a rendszeres olvasás

Már napi 20 percnek is hatása van.

Földhöz hasonló bolygójelöltet fedeztek fel ausztrál csillagászok vezetésével

Földhöz hasonló bolygójelöltet fedeztek fel ausztrál csillagászok vezetésével

Egy "potenciálisan lakható", hideg, Föld méretű bolygójelöltet azonosított mintegy 146 fényévre a Földtől egy ausztrál csillagászok vezette nemzetközi kutatócsoportot, amely kedden az Astrophysical Journal Letters című folyóiratban számolt be eredményeiről.

Környezetvédelmi problémákat okoznak a karácsonyfák?

Környezetvédelmi problémákat okoznak a karácsonyfák?

Ünnepi tévhitek és az igazság.

A vírusok és gazdaszervezetek kölcsönhatásának eddig ismeretlen elemét vizsgálták szegedi kutatók

A vírusok és gazdaszervezetek kölcsönhatásának eddig ismeretlen elemét vizsgálták szegedi kutatók

A vírusok és gazdaszervezetek kölcsönhatásának eddig ismeretlen elemét vizsgálták a Szegedi Biológiai Kutatóközpont szakemberei, kimutatták, hogy bizonyos vírusmutációk az immunrendszer munkáját segítik - közölte a Magyar Kutatási Hálózathoz (HUN-REN) tartozó intézet honlapján.

A Hold és a Szaturnusz különleges együttállásban lesz szombat éjjel

A Hold és a Szaturnusz különleges együttállásban lesz szombat éjjel

Különleges égi jelenséget lehet megfigyelni szombat éjjel, amikor szabad szemmel is látható közelségbe kerül majd a Hold és a Szaturnusz - tájékoztatta a Svábhegyi Csillagvizsgáló az MTI-t kedden.

Új típusú molekuláris szerkezet kifejlesztéséért három tudós kapja idén a kémiai Nobel-díjat

Új típusú molekuláris szerkezet kifejlesztéséért három tudós kapja idén a kémiai Nobel-díjat

Kitagava Szuszumu japán, Richard Robson brit és Omar M. Yaghi jordániai születésű amerikai tudós kapja a fémorganikus térhálók kifejlesztésében elért eredményeiért az idei kémiai Nobel-díjat a Svéd Királyi Tudományos Akadémia szerdai stockholmi bejelentése szerint.

Két amerikai és egy japán tudós kapja idén az orvosi-élettani Nobel-díjat

Két amerikai és egy japán tudós kapja idén az orvosi-élettani Nobel-díjat

Mary E. Brunkow és Fred Ramsdell amerikai, valamint Szakagucsi Simon japán tudós kapja az idei orvosi-élettani Nobel-díjat a perifériás immuntoleranciával kapcsolatos felfedezéseikért - jelentették be hétfőn a stockholmi Karolinska Intézetben.

A héten jelentik be a Nobel-díjak nyerteseit

A héten jelentik be a Nobel-díjak nyerteseit

Október 6. és 13. között jelentik be, hogy kik kapják idén a Nobel-díjakat.

Ig Nobelt kaptak az olasz kutató, akik rájöttek, hogy hogyan lehet a cacio e pepe szószt igazán krémessé tenni

Ig Nobelt kaptak az olasz kutató, akik rájöttek, hogy hogyan lehet a cacio e pepe szószt igazán krémessé tenni

Az olasz Max Planck Intézet, a Barcelonai Egyetem és az Osztrák Tudományos és Technológiai Intézet kutatói együtt fejtették meg a titkot.

http://ujhazak.com