UNESCO-főigazgató: a világnak egyre nagyobb szükség van a tudományra

A világnak egyre nagyobb szüksége van a tudományra, az innovatív megközelítésekre a különböző ágazatokban, emellett pedig határozott kapcsolatokra a tudomány és a politika között - mondta Irina Bokova, az UNESCO főigazgatója a Tudományos világfórum szombati záróülésén.UNESCO"Beléptünk abba a korba, amikor bolygónk erőforrásai korlátozottá váltak. Sokkal többet kell kihoznunk a rendelkezésre álló megújuló energiákból, az emberi találékonyságból, a kreativitásból. Ezért fontos, hogy a tudomány olyan új megoldásokat dolgozzon ki, amelyek befogadóak, igazságosak és ami a legfontosabb, fenntarthatóak" - fogalmazott az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezetének vezetője a Parlamentben.

Irina Bokova hangsúlyozta: soha nem volt még ennyi lehetőség a párbeszédre, az együttműködésre és a kutatásra, mint napjainkban, ugyanakkor a kihívások is egyre nagyobbak. Ezért újfajta partnerségekre, kooperációkra van szükség.

Felhívta a figyelmet arra, hogy a tudomány képes összekapcsolni a fenntarthatóság gazdasági, környezeti és szociális dimenzióit.

"A tudomány a haladásról, a körülöttünk lévő világ megértéséről szól, de arról is, hogy a megszerzett tudást mindenkivel megosszuk és így oldjuk meg a problémákat.

Erősebb tudományra, mélyebb, ágazatokon és határokon átnyúló együttműködésre van szükség, hogy a társadalmak együtt hozzák létre és osszák meg a tudást" - fogalmazott. A UNESCO főigazgatója felidézte, hogy szeptemberben a világ vezetői elfogadták a fenntartható fejlődés 2030-ig megtervezett napirendjét.

A világszervezet sok mindent elért a millenniumi célkitűzésekből, a mostani agenda sokkal bátrabb az olyan ügyekben, mint a szegénység felszámolása, a jólét előmozdítása, az egyetemes béke kialakítása - jelentette ki. "Mindent meg kell tennünk annak érdekében, hogy a papíron rögzített ígéreteket kézzelfogható változássá fordítsuk.

A tudomány kezében vannak a válaszok azokra a kérdésekre, amelyekkel a társadalmaknak foglalkozniuk kell, hogy erősödjön az energia-, a víz- és élelmiszerbiztonság, megakadályozzuk a katasztrófákat, fenntartható városok működjenek" - sorolta.

Irina Bokova megjegyezte, hogy a 2030 Agenda a lehető legszélesebb konzultáción alapul, amelyben kormányzatok, társadalmak, tudományos közösségek voltak partnerei egymásnak. Kitért arra, hogy az elfogadott 17 fejlesztési célkitűzés közül a 6-os számúba beépült az UNESCO jövőképe; ebben szerepel a víz elérhetősége mindenki számára. Ehhez szükség lesz az ENSZ nemzetközi hidrológiai programjának hozzájárulására és a különböző kutatóközpontok hálózatára.

A 14-es cél az óceánok, tengerek megóvását célozza, ami szintén kiemelt ügy az UNESCO számára, a szervezet ökoszisztémát és biodiverzitást megvédő jövőképe pedig a 2030 Agenda 13-as és 15-ös pontjában jelenik meg és sürgős intézkedésekre szólít fel az éghajlatváltozás és annak hatásai leküzdésére - ismertette. Irina Bokova külön kitért a oktatás, a tanuláshoz való hozzáférés fontosságát hangsúlyozó fejlesztési célkitűzésre.

"A World Science Forum egyedi platformot biztosít, amelynek segítségével össze tudjuk kötni ezeket a pontokat és az érintett szereplőket, ami létfontosságú a célok megvalósításában. Kormányzatok, nemzetközi szervezetek, a tudományos közösség, a magánszféra alkothat közös jövőképet ezen a fórumon" - jelentette ki a főigazgató, aki méltatta az ENSZ-főtitkár felismerését a tudomány és a politika kölcsönhatásáról.

A Tudomány világfórumát videoüzenetben köszöntötte a tanácskozás következő, 2017-es házigazdája, Jordánia uralkodója, Abdullah ibn Al Husszein, aki hangsúlyozta: a fenntartható jövő elképzelhetetlen a tudomány szereplőinek, ezen belül is a fiataloknak, a jövő tudósainak a támogatása nélkül.

"A mi régiónkban sok évszázadon keresztül dolgoztak együtt a tudomány területén zsidók, keresztények és muszlimok, manapság is nagy szükség van egy ilyen együttműködésre. Nem elfogadható, hogy ha kezünkben vannak a megoldások, a cselekvést a diplomáciai és politikai akarat hiánya akadályozza meg. A kölcsönös tisztelet és a közös cselekvés sokkal többet jelent, mint az, amit az ideológiát és a megosztást képviselők tudnak nyújtani" - mondta üzenetében a jordán uralkodó.

(Forrás: MTI)

Hozzászólások

Átformálja az agyműködést a rendszeres olvasás

Átformálja az agyműködést a rendszeres olvasás

Már napi 20 percnek is hatása van.

Földhöz hasonló bolygójelöltet fedeztek fel ausztrál csillagászok vezetésével

Földhöz hasonló bolygójelöltet fedeztek fel ausztrál csillagászok vezetésével

Egy "potenciálisan lakható", hideg, Föld méretű bolygójelöltet azonosított mintegy 146 fényévre a Földtől egy ausztrál csillagászok vezette nemzetközi kutatócsoportot, amely kedden az Astrophysical Journal Letters című folyóiratban számolt be eredményeiről.

Környezetvédelmi problémákat okoznak a karácsonyfák?

Környezetvédelmi problémákat okoznak a karácsonyfák?

Ünnepi tévhitek és az igazság.

A vírusok és gazdaszervezetek kölcsönhatásának eddig ismeretlen elemét vizsgálták szegedi kutatók

A vírusok és gazdaszervezetek kölcsönhatásának eddig ismeretlen elemét vizsgálták szegedi kutatók

A vírusok és gazdaszervezetek kölcsönhatásának eddig ismeretlen elemét vizsgálták a Szegedi Biológiai Kutatóközpont szakemberei, kimutatták, hogy bizonyos vírusmutációk az immunrendszer munkáját segítik - közölte a Magyar Kutatási Hálózathoz (HUN-REN) tartozó intézet honlapján.

A Hold és a Szaturnusz különleges együttállásban lesz szombat éjjel

A Hold és a Szaturnusz különleges együttállásban lesz szombat éjjel

Különleges égi jelenséget lehet megfigyelni szombat éjjel, amikor szabad szemmel is látható közelségbe kerül majd a Hold és a Szaturnusz - tájékoztatta a Svábhegyi Csillagvizsgáló az MTI-t kedden.

Új típusú molekuláris szerkezet kifejlesztéséért három tudós kapja idén a kémiai Nobel-díjat

Új típusú molekuláris szerkezet kifejlesztéséért három tudós kapja idén a kémiai Nobel-díjat

Kitagava Szuszumu japán, Richard Robson brit és Omar M. Yaghi jordániai születésű amerikai tudós kapja a fémorganikus térhálók kifejlesztésében elért eredményeiért az idei kémiai Nobel-díjat a Svéd Királyi Tudományos Akadémia szerdai stockholmi bejelentése szerint.

Két amerikai és egy japán tudós kapja idén az orvosi-élettani Nobel-díjat

Két amerikai és egy japán tudós kapja idén az orvosi-élettani Nobel-díjat

Mary E. Brunkow és Fred Ramsdell amerikai, valamint Szakagucsi Simon japán tudós kapja az idei orvosi-élettani Nobel-díjat a perifériás immuntoleranciával kapcsolatos felfedezéseikért - jelentették be hétfőn a stockholmi Karolinska Intézetben.

A héten jelentik be a Nobel-díjak nyerteseit

A héten jelentik be a Nobel-díjak nyerteseit

Október 6. és 13. között jelentik be, hogy kik kapják idén a Nobel-díjakat.

Ig Nobelt kaptak az olasz kutató, akik rájöttek, hogy hogyan lehet a cacio e pepe szószt igazán krémessé tenni

Ig Nobelt kaptak az olasz kutató, akik rájöttek, hogy hogyan lehet a cacio e pepe szószt igazán krémessé tenni

Az olasz Max Planck Intézet, a Barcelonai Egyetem és az Osztrák Tudományos és Technológiai Intézet kutatói együtt fejtették meg a titkot.

Pénteken lesz az év egyetlen bolygófedése

Pénteken lesz az év egyetlen bolygófedése

Pénteken napközben lesz az év egyetlen hazánkból megfigyelhető bolygófedése, a különleges jelenség során a Hold vékony sarlója eltakarja majd a Vénuszt - tájékoztatta a Svábhegyi Csillagvizsgáló az MTI-t kedden.

http://ujhazak.com