Végső kipusztulásuk előtt 50 millió évvel már hanyatlóban voltak a dinoszauruszok

A dinoszauruszok már 50 millió évvel azelőtt hanyatlóban voltak, hogy egy aszteroida-becsapódás végleg kipusztította a fajt a Földről - állapították meg brit tudósok.

Szakemberek korábban azt feltételezték, hogy a dinoszauruszok mindaddig uralták a Földet, amíg 66 millió évvel ezelőtt nem okozta vesztüket egy aszteroida-becsapódás.

2

A Readingi Egyetem paleontológusai dinoszauruszok maradványait vizsgálták attól az időszaktól kezdve, amikor 231 millió éve a faj megjelent a Földön egészen kipusztulásukig.

A kezdetkor az új fajok robbanásszerűen fejlődtek, ám ez a fejlődési ütem mintegy 160 millió éve lelassult, és számos faj hanyatlásához vezetett, amely 120 millió évvel ezelőtt vette kezdetét.

A dinoszauruszuk már 50 millió évvel azelőtt kipusztulóban voltak, hogy kisbolygó csapódott a Földbe, bár véglegesen az aszteroida becsapódása okozta vesztüket, már 50 millió évvel előtte hanyatlóban voltak" - írta Manabu Sakamoto, az angliai egyetem paleontológusa az amerikai tudományos akadémia folyóiratában (PNAS) megjelent tanulmány társszerzője.

Sakamoto elemzései kimutatták, hogy a hosszúnyakú óriás sauropodák gyorsabb ütemben hanyatlottak, míg a theropodák - a dinoszauruszok ezen csoportjába tartozott például a Tyrannosaurus rex - fokozatosabban pusztultak ki.

Chris Venditti, az egyetem evolúcióbiológusa szerint a dinoszauruszok 50 millió éves hanyatlása még érzékenyebbé tette a fajt az aszteroida-becsapódás okozta környezeti katasztrófára. "Ha erőteljesen uralták volna a Földet, sokkal jobban boldogultak volna" - magyarázta.

Szakemberek nem tudnak pontos magyarázatot adni arra, mi okozta a faj hanyatlását. Az egyik lehetséges okát abban látják, hogy az állatok képtelenek voltak megbirkózni a változó környezettel.

A 230 millió évvel ezelőtti állapotok - a meleg és nedvdús természet szerte a bolygón - tökéletes volt számukra. A klíma azonban hűlt, kialakultak a kontinensek, állandó volt a vulkanikus tevékenység, a tengerszint változott és a dinoszauruszoknak új evolúciós kihívásoknak kellett megfelelniük.

A dinoszauruszok és az emlősök nagyjából egy időben fejlődtek ki, de előbbi uralta a szárazföldet több mint 100 millió éven át. A aszteroida-becsapódás általános vélemény szerint megnyitotta az utat az előtt, hogy az emlősök vegyék át az uralmat. A readingi kutatók tanulmányaik alapján azonban úgy vélik, hogy az emlősök felsőbbsége végül a becsapódás nélkül is bekövetkezett volna.

A világ időjárása folyamatosan egyre hűvösebbé vált. A dinoszauruszok a meleg klímához alkalmazkodtak, az emlősök viszont jobban alkalmazkodtak a hideghez, aszteroida-becsapódás nélkül is minden bizonnyal végbement volna a változás - mondta Mike Benton, a Bristoli Egyetem professzora BC Newsnak.

MTI

Hozzászólások

Környezetvédelmi problémákat okoznak a karácsonyfák?

Környezetvédelmi problémákat okoznak a karácsonyfák?

Ünnepi tévhitek és az igazság.

A vírusok és gazdaszervezetek kölcsönhatásának eddig ismeretlen elemét vizsgálták szegedi kutatók

A vírusok és gazdaszervezetek kölcsönhatásának eddig ismeretlen elemét vizsgálták szegedi kutatók

A vírusok és gazdaszervezetek kölcsönhatásának eddig ismeretlen elemét vizsgálták a Szegedi Biológiai Kutatóközpont szakemberei, kimutatták, hogy bizonyos vírusmutációk az immunrendszer munkáját segítik - közölte a Magyar Kutatási Hálózathoz (HUN-REN) tartozó intézet honlapján.

A Hold és a Szaturnusz különleges együttállásban lesz szombat éjjel

A Hold és a Szaturnusz különleges együttállásban lesz szombat éjjel

Különleges égi jelenséget lehet megfigyelni szombat éjjel, amikor szabad szemmel is látható közelségbe kerül majd a Hold és a Szaturnusz - tájékoztatta a Svábhegyi Csillagvizsgáló az MTI-t kedden.

Új típusú molekuláris szerkezet kifejlesztéséért három tudós kapja idén a kémiai Nobel-díjat

Új típusú molekuláris szerkezet kifejlesztéséért három tudós kapja idén a kémiai Nobel-díjat

Kitagava Szuszumu japán, Richard Robson brit és Omar M. Yaghi jordániai születésű amerikai tudós kapja a fémorganikus térhálók kifejlesztésében elért eredményeiért az idei kémiai Nobel-díjat a Svéd Királyi Tudományos Akadémia szerdai stockholmi bejelentése szerint.

Két amerikai és egy japán tudós kapja idén az orvosi-élettani Nobel-díjat

Két amerikai és egy japán tudós kapja idén az orvosi-élettani Nobel-díjat

Mary E. Brunkow és Fred Ramsdell amerikai, valamint Szakagucsi Simon japán tudós kapja az idei orvosi-élettani Nobel-díjat a perifériás immuntoleranciával kapcsolatos felfedezéseikért - jelentették be hétfőn a stockholmi Karolinska Intézetben.

A héten jelentik be a Nobel-díjak nyerteseit

A héten jelentik be a Nobel-díjak nyerteseit

Október 6. és 13. között jelentik be, hogy kik kapják idén a Nobel-díjakat.

Ig Nobelt kaptak az olasz kutató, akik rájöttek, hogy hogyan lehet a cacio e pepe szószt igazán krémessé tenni

Ig Nobelt kaptak az olasz kutató, akik rájöttek, hogy hogyan lehet a cacio e pepe szószt igazán krémessé tenni

Az olasz Max Planck Intézet, a Barcelonai Egyetem és az Osztrák Tudományos és Technológiai Intézet kutatói együtt fejtették meg a titkot.

Pénteken lesz az év egyetlen bolygófedése

Pénteken lesz az év egyetlen bolygófedése

Pénteken napközben lesz az év egyetlen hazánkból megfigyelhető bolygófedése, a különleges jelenség során a Hold vékony sarlója eltakarja majd a Vénuszt - tájékoztatta a Svábhegyi Csillagvizsgáló az MTI-t kedden.

Kétmilliárd év alatt változott a Föld légköre oxigénszegényből oxigéngazdaggá egy új tanulmány szerint

Kétmilliárd év alatt változott a Föld légköre oxigénszegényből oxigéngazdaggá egy új tanulmány szerint

Mintegy kétmilliárd év alatt változott a Föld légköre oxigénszegényből oxigéngazdaggá - állapította meg egy nemzetközi tudóscsoport tanulmánya, amely a Nature folyóiratban jelent meg.

Elhagyta Kapu Tibor az űrkapszulát

Elhagyta Kapu Tibor az űrkapszulát

Elhagyta az Axiom-4 küldetés legénysége, köztük Kapu Tibor magyar kutatóűrhajós a SpaceX Dragon űrkapszulát, amely magyar idő szerint kedden 11 óra 31 perckor szállt le Kalifornia partjainál.

http://ujhazak.com