Hazánk csodás kirándulóhelyei, amiket kevesen ismernek

Látogass el az Erzsébet-kilátóhoz, Brunszvik-kastélyba vagy a Megyer-hegyi tengerszemhez!Megérkezett az ősz, amiből tudjuk, hogy hamarosan eljön annak a zord időjárásnak az időszaka, amikor az emberek, ha tehetik, akkor legszívesebben begubóznak a meleg otthonukba, és nem mennek sehova.

Ha te azok közé tartozol, akik szeretnék kihasználni az ősz szebbik arcát arra, hogy belföldön barangoljanak, de unod a legnépszerűbb helyeket, akkor tetszeni fog hazánk néhány kevésbé ismert tája.

Erzsébet-kilátó, János-hegy: 528 méterével Budapest legmagasabb pontja a János-hegy, aminek csúcsán 1910 óta megtalálható a kilátó. A hegyet Hunyadi Jánosról nevezték el, mert a legendák szerint Hunyadi nagyon szívesen vadászott erre.

A kilátó viszont a magyarok kedvenc királynéjáról, Sissiről kapta a nevét. Állítólag tiszta időben még a Magas-Tátra csúcsai is láthatóak az Erzsébet-kilátóból, ahova a Zugligeti Libegővel juthatunk fel.

Brunszvik-kastély, Martonvásár: Mária Terézia adta Brunszvik Antal grófnak a kastélyt és az ahhoz tartozó martonvásári birtokot. A Brunszvik-kastély az átépítés után, 1870-ben érte el a jelenlegi állapotát.

Az épület és a birtok igazi szépségét a hatalmas ablakok, a karcsú tornyok, pártázatok, mesés parkok, csónakázó tó adja. A kastélyban tekinthető meg a Beethowen Emlékmúzeum. A parkban különböző fafajtákat nézhetnek meg a kirándulók.

A kastély kertjében egy kis sziget található, ahol nyaranta három alkalommal Beethowen szimfóniákat adnak elő. Az egykori főúri rezidencia ma a Magyar Tudományos Akadémia Agrártudományi Kutatóközpontjának ad otthont.Királyréti Erdei Vasút, Börzsöny: 1893 óta létezik a Börzsöny legrégibb kisvasútja. Érdekesség, hogy eredetileg nem személyszállításra szánták a majdnem 10 kilométeres vasúti vonalat, hanem erdei célokra.

A kisvasút végigvisz a változatos tájon, ahol patak mellett, erdőben és völgyben robog el. Szokolyában a főutca mellett, a házak előtt halad át, ahogy egy villamos is. Sok család kirándul errefelé, mert a gyerekek imádják a kisvasutat, aminek egyes kocsijai nyitottak, míg a többiben hatalmas ablakok vannak, hogy az utasok elgyönyörködhessenek a csodás tájban.

Fátyol-vízesés, Szilvásvárad: „Szilvásvárad áradó büszkesége” 17 méter hosszan zubog le a 18 mészkőlépcsőn, aminek látványa minden kirándulót ámulatba ejt. A Fátyol-vízesés elnevezésére eddig két magyarázat létezik.

Az egyik az, hogy a lezúduló vízfátyolról kapta a nevét. A másik szerint a mésztufa fehér, csipkés mintázatáról keresztelték el. A vízesés könnyen megközelíthető, ugyanis a szilvásváradi kisvasút végállomásától csak néhány percet kell sétálni, ám itt tényleg megéri inkább gyalogtúrával eljutni a Fátyol-vízeséshez.

Megyer-hegyi tengerszem, Sárospatak: A középkorban kőbányaként működött a Megyer-hegyi tengerszem, a XX. században csökkent a termelés, aminek hatására lassan vízzel telt meg a völgy, amit ezt követően neveztek el Tengerszemnek.

A kirándulóhely kiérdemelte, hogy Magyarország egyik legszebb természeti csodájának nevezzék. A tó legmélyebb pontja 6,5 méter. A „kanyon” sziklafalai 70 méteres magassággal törnek az ég felé. A tavat a Malomkő tanösvényen lehet elérni.

Tapolcai-tavasbarlang, Tapolca: 1903-ban fedezték fel a Balaton-felvidék szívében a tavasbarlangot, ami tíz éven belül látogathatóvá vált. A barlangban a hideg és meleg karsztvizek 100 ezer év alatt vájták ki a járatokat, üregeket, amelyekbe a Malom-tó vizének visszaduzzasztásának köszönhető, hogy megvalósult a belső csónakázás lehetősége.

A tó élővilágában megtalálható a fürge cselle, amit a helyiek csetrinel becéznek. A fürge csele a pontyfélék egyik védett faja. A tavasbarlang 1942 óta általános védelem alatt állt, de 1982 óta már fokozottan védett terület.

(Forrás: femcafe.hu)