Pünkösdi babonák
Állítólag ezekkel a hiedelmekkel távol tarthatod a gonoszt és behívhatod a jó szerencsét.
A pünkösdi hagyományok szerint a tavaszköszöntés egyik fontos szokása volt, hogy hajnalban zöldellő ágakat és virágokat, elsősorban pünkösdi rózsát, bodzát vagy jázmint, tűztek az ablakokba, a házak kerítéseire vagy az istállókra. A néphit úgy tartotta, hogy ezek a növények megvédik az otthont a villámcsapástól, távol tartják a betegségeket és a gonosz szellemeket.
A nyírfaágaknak külön jelentőséget tulajdonítottak, ugyanis nemcsak védelmező erőt hordoznak, hanem a hazalátogató lelkek pihenőhelyéül is szolgálnak.
Már a pünkösdöt megelőző szombat is félig ünnepnapnak számított. Régi hagyomány szerint ezen a hajnalon sokan megfürödtek, mert hitük szerint így egész évben elkerülhette őket a betegség. A szertartásnak fontos része volt a csend. Fürdés közben egyetlen szót sem volt szabad szólni, hogy a rontás ne találja meg az embert.
A néphit szerint aki pünkösd hajnalán születik, egész életében szerencsés lesz. Úgy tartották továbbá, hogy pünkösd reggelén érdemes nyitva hagyni az ablakokat, hogy a Szentlélek átjárhassa és megáldhassa a házat.
Ezen a napon a szelet sem volt tanácsos szidni, mert a hiedelmek szerint maga a Szentlélek is megjelenhet benne. A szél becsmérlése ezért balszerencsét, sőt betegséget, például szélütést, hozhatott az emberre.
Különleges szerepet kapott a kenyér hamuja is. A régi időkben az elégetett kenyér hamuját a gabonaföldekre szórták, hogy bőséges legyen a termés és gazdag az aratás. Ezt a hagyományt sok helyen ma is ismerik, és a hamut a kertbe szórva a bőség bevonzását remélik.
A pünkösdi időjárásnak szintén jósló jelentőséget tulajdonítottak. A pünkösdkor érkező eső különösen a mezőgazdaság szempontjából számított kedvezőtlen előjelnek.
A pünkösdi rózsa a tisztaság és az egészség jelképe volt, szirmait gyakran a mosdóvízbe szórták, hogy a benne megfürdők egészségesek maradjanak. A fehér galamb látványa pedig különösen szent jelnek számított, hiszen sokan úgy hitték, maga a Szentlélek jelenik meg benne.
A termékenységgel kapcsolatos hiedelmek között szerepelt az is, hogy aki gyermekáldásra vágyik, fogyasszon tojást pünkösd napjaiban.
Kiemelt jelentőséget tulajdonítottak a pünkösdi harmatnak is. A hajnalban, mise előtt mezítláb a harmatos mezőn végigsétáló emberre áldás és jó szerencse várt. Az összegyűjtött harmatcseppeket pedig gyógyító erejűnek tartották, ezért sokan gondosan megőrizték azokat.
(Forrás: noiportal.hu)
Hozzászólások