Mágikus gyűrűvel hajtotta uralma alá a démonokat Salamon

Ismerd meg a legmegdöbbentőbb apokrif iratokat!Angyalokról, démonokra, Jézusról, királyokról szólnak a világ legelképesztőbb apokrif iratai, amelyeket most te is megismerhetsz!

Salamon testamentuma: Valószínűleg egy keresztény szerző, időszámításunk után a III-VI. században írta Salamon testamentumát, amiben az áll, hogy Salamon a Démonok Királya volt, ugyanis rendelkezett egy mágikus gyűrűvel, amivel az uralma alá hajtotta a démonokat.

Salamon a Lemegeton, vagy más néven Salamon Kis Kulcsaiban írta le a tudását, 72 démon nevét és képességeit, illetve kielemezte azoknak a funkcióját.

Mária evangéliuma: A III. században, görög nyelven íródhatott Mária evangéliuma, ám a legteljesebb formája kopt nyelvű, és a 100-as évekből származik. A kopt változatot egy az V. századból származó papirusz kódexben találta meg Karl Rainhardt, aki Kairóban vásárolta meg a dokumentumot még 1896-ban.

Az evangélium első része azokat a párbeszédeket tartalmazza, amelyeket a feltámadt Jézus folytatott le a tanítványaival a test halál utáni sorsáról és a bűn mibenlétéről. Az irat tagadja Krisztus második eljövetelét. Az evangélium második részben Mária Magdolna látomásai szerepelnek.

Bár az evangélium két része egymástól független, mégis Mária Magdolna, aki az első rész végén jelenik meg, összekapcsolja azokat. Az evangélium második részében több minden kiderült Mária Magdolnáról és Jézus titkos tanairól.

Mária evangélium az egyetlen olyan irat, ami Jézus tanításairól szól, és nő jegyezte le. Az egyház szerint a dokumentum hiteles, de a tartalmával kapcsolatban már komoly fenntartásaik vannak. A probléma az, hogy Mária evangéliuma azt sugallja, hogy a nő jobban és mélyebben értette Jézus szavait, mint a többi apostol, ráadásul Mária Magdolna a tanokat is hirdette, sőt, állítólag Jézus különösen nagy figyelmet fordított a tanítványra, akit megbecsült, akiben feltételek nélkül megbízott. A feltételezett házasságukról nem esik szó az iratban.

Júdás evangéliuma: Bár az elnevezésből az következne, valójában nem Júdás írta az evangéliumot, ami Krisztus után 220 és 340 között keletkezhetett. A görög nyelvről koptra fordított dokumentumban az áll, hogy Jézus bevallotta a tanítványainak, hogy nem a Teremtő fia, ráadásul az az isten, akihez imádkoznak, nem valódi, csak egy világteremtő demiurgosz.

Az evangéliumban az áll, hogy kizárólag Júdás jött rá, hogy ki valójában Jézus, ezért Jézus csak neki mesélte el a „tanítványok Istenénél magasabb rendű királyság titkait”, valamint beavatta a tervbe, amely szerint Jézus kereszthalált hal, amiért Júdást éveken át utálni fogják, sokat kell majd szenvednie, de megéri a kínlódás, mert végül az övé lesz a dicsőség.

Az evangélium szerint Júdás nem a Getszemáné-kertben árulta Jézust, hanem egy vendégszobában kapta meg a 30 ezüstöt. A gnosztikusok szerint, az árulásnak köszönhetően, Jézus visszatérhet abba az isteni birodalomba (Barbéló), ahonnan jött.

Jézus ugyanis nem azért jött a Földre, hogy aztán visszatérjen Istenhez, hogy megváltja az emberiséget, és a békét sem akarta elhozni. Az evangélium szerint Jézus csak egy szellem, és annak a szellemi megtestesülése, amitől meg akar szabadulni, hogy visszamehessen oda, ahonnan jött. De akkor minek jött?Jubileumok könyve: Héber nyelven, az időszámításunk előtti II. században íródott a Jubileumok könyve, ami a bibliai teremtéstörténetet egészíti ki, méghozzá olyan részletességgel, hogy pontos időkre, jubileumokra, évekre osztja a teremtést egészen Mózesig.

Az apokrif iratban az áll, hogy Mózeshez a Jelenlét angyalán keresztül szólt a kinyilatkoztatás. A könyv még Isten ünnepnapjaira is kitér, és szó van benne a Vigyázó angyalok lázadásáról, akik a földi asszonyokkal óriásokat nemzettek, ezért szükség volt az Özönvízre.

A Jubileumok könyve szerint a Mastema nevű angyal fellázadt, és ellenségesen kezdett viselkedni Isten népével és az emberekkel. A dokumentum szerint Ábrahám próbatétele, Izsák feláldozása, Job megpróbáltatásai nem Isten munkája volt, hanem Mastemáé.

Az irat szerint Isten választott népe Izrael, míg a többi népet félrevezetik azok az emberek felett álló szellemek, akiknek Mastema parancsol.

Énok első könyve: Az időszámításunk előtti III. századtól az időszámításunk utáni I. századig íródott Énok első könyve (Énok etióp könyve). A legenda szerint Énok próféta 365 éves volt, amikor Isten elragadta a példaértékű élete miatt.

Énok próféta összesen három könyvet írt, amelyek közül az első a Virrasztók, tehát az angyalok bukásáról ír. A történet szerint Satanael/Shemyaza volt az, akit elcsábított az emberek világa. A lázadásához több angyal csatlakozott, akikkel a Földre szállt, hogy élvezzék a földi örömöket.

A tivornya közben eljárt az angyalok szája, aminek eredményeként olyan titkokat meséltek el az embereknek, amit nekik soha nem lett volna szabad megtudniuk, így például beavatták őket a varázslás és a tudományok világába. Énok könyve tehát azt állítja, hogy a bukott angyaloktól származnak a mágikus tudományok és a Nephelimek (félig angyal, félig ember gyerekek).

Természetesen Isten nem nézte el a dolgot, hanem fogta Shemyazát és 200 másik angyalt, akiket letaszított. A könyvből az is kiderült, hogy Shemyaza volt a fővezér, a többi vezér pedig: Urákiba, Ramiél, Kokábiél, Ramtél, Dániel, Tamiél, Ezékiel, Baraqiél, Aszáél/Azázél/Azazel, Armarosz, Batriél, Ananél, Zaqiél, Samsziél, Szartaél, Turiél, Jomiél és Aráziel.

Az angyalok bukása mellett a próféta írt a földi és égi utazásairól (gyehenna, Paradicsom, Isten trónusa, a Nap, a csillagok, stb.), valamint a közeledő végítéletről, amibe ő kiválasztottként, belenézhetett.

(Forrás: noiportal.hu)