A világ legtitokzatosabb vallásai

Európában alig hallani ezekről a hitvilágokról.Az olyan nagy vallásokat, mint például a kereszténység és az iszlám, mindenki ismeri, ám ezek mellett vannak olyan titokzatos vallások, mint az alábbiak, amelyekről szinte senki sem hallott Európában.

Zoroasztrizmus: A zoroasztrizmus Zarathusztra, más néven Zoroaszter ókori iráni próféta tanításaira épülő vallás, amely az időszámításunk előtti első évezredben alakult ki. Napjainkban követőinek számát világszerte 150-210 ezer főre becsülik, többségük Indiában és az Egyesült Államokban él. Kis létszáma ellenére a vallás jelentős hatást gyakorolt a vallástörténetre.

A zoroasztriánusok Ahura Mazdában, a legfőbb isteni lényben hisznek, aki a jót és a rendet képviseli. Ellenfele Angra Mainju, más néven Ahriman, a pusztító erők vezetője.

A hívők szerint az embereknek jó gondolatokkal, igaz szavakkal és helyes cselekedetekkel kell támogatniuk a jót a rosszal szemben. Hitük szerint a végső megújuláskor Szosjant, a megváltó elhozza a világ megtisztulását, és a halottak feltámadnak.

Mandeizmus: A mandeizmus egy ősi, gnosztikus vallás, amelynek követői többsége Irakban élt, és a 2003-as iraki háború előtt mintegy 60-70 ezren voltak.

A mandeusok vallásában Keresztelő János kiemelt szerepet tölt be, akit fontos prófétának és tanítónak tekintenek. Jézust viszont hamis messiásnak tartják, mivel szerintük eltért János eredeti tanításaitól.

Tisztelik Ádámot, Ábelt, Séthet, Enóst, Noét, Sémet és Arámot is. Ábrahámot, Mózest és Mohamedet azonban Jézushoz hasonlóan nem tekintik hiteles prófétáknak.

Dzsainizmus: A dzsainizmus az indiai szubkontinens egyik legrégebbi vallása, amelynek eredete az időszámításunk előtti első évezrednél is korábbra nyúlik vissza. Napjainkban körülbelül négymillió követője van, akik szinte kizárólag Indiában élnek.

Tanításai öt alapelvre épülnek. Ezek az erőszakmentesség, az igazmondás, a lopástól való tartózkodás, a szexuális önmegtartóztatás és a birtoklásról való lemondás. Ezek közül az erőszakmentesség különösen fontos, hiszen a dzsainák szerint minden élőlény rendelkezik lélekkel, ezért tiszteletet érdemel.

A lelki fejlődés célja a megvilágosodás és a lélek felszabadítása az újjászületések körforgásából.

A tanítások a mindennapi életben is megjelennek. Sok dzsaina vegetáriánus étrendet követ, hogy minél kevesebb élőlénynek ártson. A szerzetesek és apácák különösen ügyelnek arra, hogy ne pusztítsanak el apró állatokat. Egyes közösségekben mezítláb járnak, és seprűvel tisztítják meg maguk előtt a talajt.

Bahái hit: A bahái vallást a 19. században alapította Perzsiában Bahá’u’lláh. Tanításainak középpontjában az emberiség egysége, a vallások közötti béke és a világbéke megteremtése áll.

A bahái hit szerint a különböző vallások ugyanannak az isteni igazságnak a különböző történelmi megnyilvánulásai. Isten küldöttei az adott kor igényeihez igazodva közvetítik tanításaikat.

A bahái vallás több vallási hagyomány alakját is elismeri, köztük Krisnát, Ábrahámot, Buddhát, Jézust és Mohamedet. Követői a világ számos országában jelen vannak, legnagyobb közösségeik Indiában, Iránban és az Egyesült Államokban találhatók.

Indiában mintegy 2,2 millió bahái él. A vallás 2007-ben a világ második leggyorsabban növekvő vallásaként szerepelt a becslésekben, miután híveinek száma 1,7 százalékkal emelkedett.

Joruba vallás: A joruba vallás a mai Nigéria és Benin területén élő joruba nép hagyományos hiedelmeit és szertartásait foglalja magában. Gyökerei az ősi afrikai kultúrákig nyúlnak vissza. Követőinek pontos száma nem ismert, de az egyik legjelentősebb afrikai eredetű vallási hagyománynak számít. Hatással volt több, Afrikán kívül kialakult vallásra is, például a kubai lucumira.

A joruba hit szerint minden ember rendelkezik egy előre meghatározott sorssal, amelyet ayanmo néven említenek. Az ember végső célja, hogy közelebb kerüljön Olodumarához, az isteni teremtőhöz.

A sors alakulását a földi világban végrehajtott tettek és a gondolatok is befolyásolják. A jorubák az életet és a halált egy nagyobb körforgás részeként értelmezik, amelyben a lélek továbbhalad az isteni eredetéhez való közeledés útján. A vallásban ezért az erkölcsös élet és a szellemi fejlődés egyaránt meghatározó jelentőségű.

(Forrás: nlc.hu)