Meglepő, kevésbé ismert érdekességek Jézusról

Ezeket a dolgokat talán te sem tudod a Messiásról.Néhány alapinformációt mindenki tud Jézusról, így például azt, hogy kik voltak a szülei, milyen tetteket vitt véghez, hogyan halt meg, majd támadt fel. Akad azonban pár érdekesség, amit talán még te sem tudsz Jézusról.

Még Jézus is kijöhetett a sodrából: A világon minden embert fel lehet bosszantani. Ez alól Jézus sem volt kivétel. Ezt bizonyítja például az a történet is, amelyben Jézus a Jáir zsinagógafő lányának feltámasztása után hazafelé tartott, amikor összetalálkozott két vakkal, akik könyörögtek neki, hogy gyógyítsa meg őket, ám Jézus nem foglalkozott velük.

A vakok nem adták fel, hanem Jézus után mentek a házba. Végül Jézus úgy döntött, hogy meggyógyítja a két vakot. Miután a két ember távozni készült, akkor a görög szöveg szerint Jézus rájuk mordult, hogy „vigyázzatok, senki ne tudja meg!”, ami burkolt fenyegetésnek hangzik.

Tájszólásban beszélt: Valószínű, hogy Jézus galileai tájszólásban beszélte az arámi nyelvet. Erre utalhat az, hogy az Eleázár nevet Lázárnak ejtette, ugyanis a szókezdő magánhangzó eltűnt. Jézus egyéb fennmaradt mondataiból is arra következtetnek, hogy arámi nyelven beszélt, ahogy akkoriban a zsidók.

Egy kicsit ő is hitehagyott volt: Tévedés azt gondolni, hogy Jézus vakon követte a hitet, ugyanis neki is támadtak kétségei, és érezte magát hitehagyottnak. Ezt bizonyítja a 22. zsoltár, amiben a következő olvasható: „Én Istenem, én Istenem, miért hagytál el engem?”

Egy másik írás így szól: „Féreg vagyok s nem férfi; emberek csúfja és a nép utálata. Akik engem látnak, mind csúfolnak, félrehúzzák ajkaikat, és hajtogatják fejüket: Az Úrra bízta magát, mentse meg őt, hiszen gyönyörködött benne!... Én Istenem, kiáltok nappal, de nem hallgatsz meg, éjjel is, de nincs nyugodalmam” (3:7-9. versek).

Így kiállt fel: „Szomjúhozom!”, majd „Mint a víz, úgy kiöntettem, csontjaim mind széthullottak, szívem olyan lett, mint a viasz, megolvadt belső részeim között.

Nem akart szenvedni és meghalni: Bár Jézus volt a Szentlélek fia, aki isteni eredetű volt, mégis alapvetően ember volt, aki egyáltalán nem akart szembenézni a fájdalommal és a halállal, tehát csak szófogadó gyerekként azt tette, amire az apja, Isten utasította.

Jézus a letartóztatása előtt így imádkozott az Úrhoz a Gecsemáné kertben: „Atyám, ha akarod, távoztasd el tőlem e pohárt; mindazáltal ne az én akaratom, hanem a tiéd legyen!” majd „És angyal jelent meg neki mennyből, erősítve őt. És haláltusában lévén, buzgóságosabban imádkozott; és az ő verítéke olyan volt, mint a nagy vércseppek, melyek a földre hullanak.”

Jézus nem Jézus: Ha abban az időben, amikor Jézus élt, valaki ezen a néven szólította volna, akkor arra biztos, hogy nem reagált volna, ugyanis Jézus igazi neve héberül Jésuá, ami a Jehósuá rövidebb alakja, a jelentése pedig „Jahve megment”.

Jézus anyanyelve az arámi volt, azon belül is a galileai tájszólás, amin csak Jésu-nak ejtették a nevet, tehát az „á” lekopott. Az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy a Biblia több, mint 900-szor említi a Jesuá valamelyik változatát, köztük például a Yeshua-t, Joshua-t.

A Krisztus egyáltalán nem név, hanem csak egy cím, ami a görög kristosz szóból ered, ami felkentet jelent. Ebből származik a „király” szó is. Ugyanez a helyzet a héber „Messiaias” esetében is.

Általános iskolába járhatott: Jézus idejében rendeletbe foglalták, hogy a zsidó fiúknak 5 és 10 éves koruk között mindennap iskolába kell járniuk. Az iskola általában a helyi zsinagóga volt, ahol az írás és olvasás mellett, az Ószövetséget tanulták a diákok.

A kötelező iskola elvégzése után a szegényebb, egyszerűbb családhoz tartozó fiúk az apjuktól vagy a menyasszonyuk apjától tanultak szakmát, ugyanis a kor felfogása előírta, hogy minden gazdag és tanult embernek értenie kell valamilyen kétkezi munkához. Jézusról tudjuk, hogy ács volt.

Nem jászolban született: A Bibliából nem derült ki, hogy Betlehemen belül pontosan hol született Jézus. Az evangéliumokból csak az derült ki, hogy jászolban jött a világra. Ugyanakkor a Biblián kívüli első írott forrás, ami Jusztinosz mártírtól származik, aki a II. század közepén, a „Dialógus a zsidó Trüphonnal” című művében azt írta, hogy a szent család elmenekült a városból, majd egy barlangban bújtak meg. Origenész szintén egy barlangot említett Jézus születési helyeként, míg mások azt állítják, hogy egy rokon házának alsó szintjén jött a világra.

Nagy családja volt: Tévedés azt gondolni, hogy Jézus egyedüli gyerek volt, ugyanis több féltestvére is született. Őket Jakabnak, Simonnak és Júdásnak hívták. A Biblia lánytestvéreket nem említ. További rokon volt például Keresztelő János, aki Jézus második unokatestvére volt, ugyanis János anyja, Erzsébet és Mária testvérek voltak.

Nem karácsonykor van a születésnapja: Habár december végén ünnepeljük Jézus születését, az valójában nem akkor van, ugyanis a Bibliában nem szerepel Jézus pontos születési dátuma. Az írásban csak annyi szerepel, hogy Jézus születésekor (Lukács 2:7-8) a pásztorok éjszaka kint jártak a mezőn, hogy felügyeljék a nyájaikat, ez azonban télen nem történhetett meg, mert Júdeában túl hideg van ahhoz, hogy valaki szabadban éjszakázzon.

Lukács (2:1-4) arról is írt, hogy a gyermeket váró Mária és József a római népszámlálás miatt indult Betlehembe, de a népszámlálás sem télen volt, mert az esős, hideg idő megnehezítette a járást. Ugyanezt bizonyítja az is, hogy Lukács szerint (1:24-36) a szeplőtelen fogantatás idején Mária testvére, Erzsébet, aki Keresztelő Szent János édesanyja volt, már a hatodik hónapban járt a terhességével, tehát Jézus nagyjából fél évvel volt idősebb Jánosnál.

Szintén Lukács írt arról is (1:5), hogy az Abijah nevű ünnep idején jelent meg Gábriel arkangyal Zakariás előtt azzal a hírrel, hogy gyereke lesz, akinek a János nevet kell adnia, és nagy dolgokat visz majd véghez. Mivel az Abijah ünnepet júniusban tartották, ezért János a következő év márciusában jöhetett a világra, míg Jézus szeptemberben.

A csillagászok máshogy közelítették meg Jézus születésének dátumát, ugyanis ők arra próbáltak rájönni, hogy mi lehetett az a fényjelenség, amit a napkeleti bölcsek a betlehemi csillagnak véltek. 2008-ban arra az eredményre jutottak, hogy Jézus június 17-én jöhetett a világra, mert akkor a Vénusz és a Jupiter együttállása fényes és sokáig ragyogó csillagként jelenhetett meg az égbolton.

(Forrás: noiportal.hu)