Mitikus lényekkel magyarázták a természeti katasztrófákat

Mítoszok, amikben régen erősen hittek az emberek.Klímaváltozás, globális felmelegedés, az emberek természetrombolásának következménye. Ilyen, és ehhez hasonló, teljesen hétköznapi, valóságos okokkal magyarázzuk, ha napjainkban árvíz, fölrengés vagy más természeti katasztrófa sújt le egy vidékre.

Régen azonban az emberek mitikus lényekről, istenekről, különleges személyekről szóló legendákkal próbáltak értelmet adni a pusztításnak. Az alábbi gyűjteményben ilyen legendák szerepelnek.

Egy Isten csecsemője csapdába esett a föld alatt: A maori teremtés mítosz szerint Ranginui égatya és Papatuanuku földanya folyton harcolt egymással. Mivel a gyerekeik, az elemi istenek, csapdába estek a szüleik miatt, ezért úgy döntöttek, hogy szétválasztják őket, méghozzá úgy, hogy Tane a lábaival eltolta az eget a földtől.

A baj ezzel csak az volt, hogy a szétválasztás közben a legifjabb isten, Ruaumoko, akit az anyja még szoptatott, csapdába esett a sötétben és a hidegben. Annak érdekében, hogy legalább melege legyen, Ruaumoko lett a vulkánok és földrengések védőszentje.

Kagutsuchi holttest készült vulkánok: A Izanami és Izanagi által teremtett sintó isten, Kagutsuchi volt a tűz ura, aki születésekor megölte az anyját a hatalmas lángjaival, ezért a Sötétség Földjére, Yomiba száműzték.

Izanagi úgy döntött, hogy elmegy Yomiba, hogy visszahozza a halott feleségét, de Izanami addigra evett abban a birodalomban, tehát többé nem térhetett vissza. Ennek a hírnek a hallatán Izanagi elhatározta, hogy bosszút áll a gyermekén, amiért az megölte az anyját.

Izanagi feldarabolta Kagutsuchit, akiből két híres harcos, Takemikazuchi-no-kami és Futsunushi-no-kami, egy esőisten, Kuraokami-no-kami vált. A testéből nyolc vulkán keletkezett.

A viharokat a viharmadár okozza: Több indián kultúrában léteznek viharmadárról szóló legendák, amik általában abban azonosak, hogy a viharmadár mennydörgést és villámot használ az emberek megvédésére, segítésére.

A Winnebago emberek szerint nem egy, hanem több viharmadár létezett, akik képesek voltak emberi alakot ölteni, villámot szórtak, de a hatalmukat csak a gonoszok ellen vethették be. A Quillayute-indiánok abban hittek, hogy a viharmadár jóindulatú segítő, akit a Nagy Szellem küldött, hogy segítsen azoknak, akik bajba kerültek.Namazu megrázza a Földet: A japán mitológia szerint a Namazu egy harcsa, aki a farkával földrengéseket okoz. Az eredeti mítosz szerint Namazu olyan veszélyekre figyelmeztette az embereket, mint az árvíz, a heves esőzés és más természeti katasztrófák.

Ahogy azonban telt és múlt az idő, Namazu úgy változott át démonná, aki saját maga okozott katasztrófákat azért, hogy így büntess meg a rengeteg kapzsi embert, amiért azok nem vállalnak felelősséget a tetteikért.

A szabadságharcos csapdába esett a hegyek között: A Fülöp-szigetek mitikus alakja Bernardo Carpio, akit olykor óriásként ábrázolnak, de máskor normális termetű ember, aki rendellenes erővel rendelkezik.

A legenda szerint Bernardo egy kedves, bátor ember, aki csatlakozott az ellenállási erőkhöz, akiknek ügyéhez jól jött a harcos emberfeletti ereje. Egy sámán azonban csapdába ejtette a férfit a Pamitinan és Binacayan hegyek között a föld alatt. Bernardo újra és újra megpróbál kiszabadulni, amivel földrengéseket okoz a régióban.

Crom Cruach pestise: Még mielőtt Írországban bevezették a kereszténységet, az emberek sok istenben hittek. Köztük volt a rettegett Crom Cruach, a sötétség és halál istene, aki emberáldozatokat, főleg elsőszülötteket követelt.

Ha a bemutatott áldozat nem nyerte el a nagy hatalmú isten tetszését, akkor gyenge terméssel, földrengéssel vagy pestissel adta az emberek tudtára az elégedetlenségét.

A betegség és a járvány oka: Az ókori Mezopotámiában rengeteg istenben hittek az emberek, akik szerint Nergal, a halál és katasztrófa istene, válogatás nélkül csapott le az emberekre, akiket halállal, betegségekkel, járványokkal, szenvedéssel sújtott. Nergal megbékítésére áldozatokat mutattak be.

A cunamikat a tengeri szellem okozza: Mianmar és Thaiföld partjainál élnek a mokenek, akiknek több száz éves legendája között szerepel Katoy Oken, a tengeri szellem, aki „szörnyhullámokat”, vagyis cunamit küld azért, hogy fizikailag és szellemileg megtisztítsa az embereket. Amikor a mokenek tudják, hogy közeledik az „embereket evő hullám”, amit Katoy Oken küldött, akkor összegyűjtik a fákról leesett kókuszdiókat, hogy a hullámok azokat vigyék el, ne őket.

Egy bosszús Földanya: A Kolumbia, Venezuela, Ecuador, Peru és Bolívia területén élő őslakosok tisztelik Pachamama-t, vagyis a Föld Anyát, aki az ősi indián mitológia szerint termékenységi istennő, a természet megszemélyesítője, aki táplálékot és védelmet nyújt.

A legenda szerint Pachamama alapvetően szelíd és barátságos isten, mégis amikor dühös, akkor földrengéseket, földcsuszamlásokat és villámlásokat okoz. Ezek a természeti katasztrófák azokra irányul, akik felelőtlenek, nem hajlandóak törődni a természettel és az állatokkal.

(Forrás: noiportal.hu)