Sokkoló tények a XIX. század pszichiátria történetéből

Állati lelkek által megszállt betegek, monománia, elburjánzó elmegyógyintézetek és más szörnyű dolgok, amikkel szerencsére ma már csak ritkán találkozhatunk.A horrortörténetek kedvenc témái közé tartoznak a régi elmegyógyintézetek, ugyanis a korábbi évszázadok pszichiátriai kezelései annyira brutálisak voltak, hogy az sem lenne túlzás, ha emberkínzásnak neveznénk.

Szerencsére mára sokat fejlődtek a mentális betegségek kezelése, ezért csak nagyon ritkán találkozhatunk olyan szörnyűségekkel, amelyek a XIX. században még mindennaposnak számítottak.

Dorothea Dix: A XIX. században rengeteg újítást próbáltak ki a pszichiátria kezelések során, ám ezek többsége nem gyógyulást, hanem szenvedést hozott a betegeknek. Ezt a tényt ismerte fel Dorothea Dix, aki szerette volna a nyilvánosság elé tárni a rengeteg kegyetlenséget.

A nő Bostonba utazott, hogy ott kezdjen el harcolni a betegekért. A város kiválasztása jó döntés volt, mert Dix segítőkre talált, köztük William Ellrey Channing tiszteletesre, aki ugyancsak a társadalmi reformok szószólója volt.

1841-ben Dix útnak indult, hogy feltérképezze azt, hogy milyen körülmények között élnek a mentális betegek Massachusetts államban. A nő borzalmas dolgokat fedezett fel. Volt, ahol ketrecekben, padláson, ólakban tartották a betegeket, akiket leláncoltak, a börtönükbe szögezték és súlyosan bántalmaztak.

A látottak nagyon megviselték Dixet, aki ennek hatására még elhivatottabban próbált fellépni a betegek érdekében. A petíciójával azt akarta elérni, hogy a mentális betegeket kezelő intézmények kapjanak több támogatást.

Habár Dix egyedül harcolt, mégsem adta fel. Hála a nő kitartásának, az állam megszavazta a worcesteri elmegyógyintézet bővítését. Dix azonban ennyivel nem elégedett meg, ugyanis kampányolni kezdett a mentális betegek jobb kezeléséért. Dix mindezt egy olyan korban tette, amikor állatként kezelték a bolondnak bélyegzett embereket.Idegi rendellenességek: Ha 2017-ben valaki idegi rendellenességben szenved, akkor azt a magas vérnyomás, szívbajok, légzési nehézségek számlájára írják. A XIX. században még azt hitték az orvosok, hogy az idegösszeomlás, idegi kimerülés és a gyenge idegzet miatt alakulnak ki ezek a rendellenességek.

Ebből a korból származik az is, hogy valaki erős vagy gyenge idegzetű. Ugyancsak a XIX. században hitték azt, hogy ez elsősorban a magasabb rangú emberek betegsége. Ezt tudományos tényekkel bizonyították.

A viktoriánus időkben a férfiak hipochondriásak voltak, míg a nők hisztériás rohamoktól szenvedtek.

Akkoriban privát idegklinikákon kezelték a jómódú betegeket, akik fürdőkben gyógyulhattak ki a bajukból.

A társadalom rangos rétege teljesen hamis képet festett az idegi rendellenességekről, miközben sok szegény tényleg szenvedett, de ők nem kaphattak megfelelő kezelést a betegségükre.

Elburjánzó elmegyógyintézetek: A XIX. században drasztikusan megugrott azoknak a száma, akik elmegyógyintézetbe kerültek. A mentális betegeket korábban otthon vagy a börtönökben próbálták meg kezelni, ezért felmerül a kérdés, hogy mi okozta a változást a századfordulón.

A válasz az, hogy a városok lakossága folyamatosan nőtt, a mentális betegekre pedig már nem úgy tekintettek, mint Isten büntetésére, hanem úgy, mint egy társadalmi problémára, ezért egyre több olyan intézményt építettek, ahova befogadták a betegeket.

A történészek úgy vélik, hogy három okra vezethető vissza a mentális betegek számának megugrása. Az első a modernizáció, az egyre növekvő stressz. A második ok, hogy a társadalom egyre nehezebben tűrte a zavaró magatartást. A harmadik, hogy az orvosok és az idegorvosok egyre nagyobb befolyást szereztek.

Ahogy az elmegyógyintézetek elszaporodtak, úgy születtek meg a rémtörténetek, amelyeknek alapja messze nem kitaláció.

Állati lelkek mint az őrület kiváltó okai: A XIX.

században még nem volt olyan természetes dolog az, hogy valaki egyetemre jelentkezik, ha szeretne tanulni valamit, ám az elmegyógyintézetek szaporodásával megnőtt az igény a kutatásokra, és arra, hogy az emberek rájöjjenek arra, hogy mitől bolondul meg valaki.

Akkoriban erre a legegyszerűbb magyarázat az volt, hogy az állatok lelkei megszállták az embereket, akiknek agyfunkcióikra hatást gyakorol ez a megszállás. Ezt feltételezte Thomas Willis is, a neurológia szó atyja, de a holland Archibald Pitcairn is, aki szerint a betegeket téveszméit ezek a lelkek okozzák.

Ma már tudjuk, hogy az állatok szellemei nem szállhatják meg az embert, ugyanis a mentális betegségeket az agy kémiai egyenlőtlenségei okozzák. Ettől függetlenül tény, hogy az említett orvosoknak sokat köszönhet a modern tudomány, annak ellenére, hogy nem volt könnyű dolguk, mert az agyat csak úgy tudták vizsgálni, ha az eltávolították az emberből.India elmegyógyintézetei: A XIX. században még brit gyarmat volt India, ahol ugyanúgy nőtt a mentális betegek száma, ahogy az Államokban és Európában. A gondot itt az jelentette, hogy a gyarmatosítók felsőbbrendűnek érezték magukat a helyieknél, ezért nem akartak azokkal egy intézményben lábadozni.

A helyieket düledező épületekbe küldték. Az egyik ilyen intézményből küldött levelet R.F Hutchinson sebész a főfelügyelőnek, akinek elárulta, hogy milyen borzalmas körülmények között kell dolgoznia a túlzsúfolt és minden szempontból alkalmatlan épületben.

Hutchinson azért írt levelet, mert ő is egyike volt azoknak, akik a XIX. században azért harcoltak, hogy a bolondnak bélyegzett betegek jobb körülmények között élhessenek.

Monománia: A XIX. században nagyon sok tudós próbálta kideríteni azt, hogy mi okozza a mentális betegségeket. Az orvosok azt feltételezték, hogy az esetek többségében valamiféle hiány miatt nem képes a beteg arra, hogy racionálisan fogja fel a valóságot.

Jeann Etienne Esquirol azok egyike volt, aki ilyen irányú kutatást folytatott. Ő azt derítette ki, hogy a monománia a válasz a kérdésre. A monománia részleges delírium, aminek állapotában a betegnek téveszméi támadnak.

Ezek a kényszerképzetek lehetnek illúziók, hallucinációk és téves rögeszmék, tehát a beteg az általa elképzelt világra reagál. A monománia diagnózisának felállításával Esquirol a paranoiás rendellenességekre adott magyarázatot, így például a kleptomániára, a nimfomániára és a piromániára.

Az Opál, egy lap, amit a betegek készítettek: A XIX. században saját lapot indítottak a New York-i Utica elmegyógyintézet betegei. Az Opál első száma 1850-ben jelent meg, de eleinte csak az intézet betegei kapták meg. A második számot már máshol is árulták, majd 1851-ben a szakmai fórumnak számító American Journal of Insanity is leközölte a cikkeket.

Egy évvel a megjelenés után közel 900 olvasó fizetett elő az Opálra, aminek a bevételét az intézet könyvtára kapta meg. A lap a mentális kezelés alapvető elveit valósította meg, ugyanis segített a betegség és a fájdalom megelőzésében.

Az újság abban is segített a szerzőknek és az olvasóknak, hogy jó irányba terelhessék a gondolataikat. Az Opál 1860-ban, a morális kezelés mozgalmának bukásával egy időben, megszűnt.

Morális kezelés: A felvilágosodásnak hála a tudósok, filozófusok és a társadalom világhoz való hozzáállása változott, ami a pszichiátria területét is érintette úgy, hogy a szakemberek már nem láncokkal és erőszakkal próbáltak segíteni a mentális betegeken.

Dr. James W. Trent szerint a morális kezelés előtt embertelenül bántak a pszichiátria problémákkal küzdő betegekkel, a változást pedig Philippe Pinel hozta el, ugyanis ő volt az, aki a fizikai bántalmazást kedvességre és türelemre cserélte.

Pinel sokat olvasott és megfigyelte a betegeit, majd megszületett a morális kezelés ötlete, amit többen átvettek, így például az Egyesül Államokban Benjamin Rush orvos, aki rájött, hogy a mentális betegségek legtöbbjét a modern korra jellemző rohanás okozza.

Rush morális kezeléssel gyógyított, a betegeit pedig próbálta távol tartani a stressztől, ám az orvos a modern módszer mellett nem hagyott fel a régi iskolával sem, ahogy más orvos sem, pedig Pinel remélte, hogy mindenki át fog térni az ő módszerére.Frenológia, avagy minden a koponyától függ: A XIX. században a frenológia volt az az elmélet, ami az emberek lelki tulajdonságait a koponyájuk formájával akarta összefüggésbe hozni. Az adott korban nagyon népszerű elképzelést az osztrák Franz Joseph Gall, a modern neurológia atyja találta ki.

Gall vizsgálati alanyai között voltak matematikusok, szobrászok és kocsisok. A szakember próbált összefüggést találni a koponyaformák alapján, de két fontos problémával találta szembe magát. Az egyik gond az volt, hogy Gall a véletlenre alapozta az állításait, míg a másik hibája az volt, hogy olyan eseteket vizsgált, amelyek igazolták az elméletét.

Ha egy eredmény ellentmondott Gall hipotézisének, akkor azt egyszerűen nem vette figyelembe. Ennek ellenére Gall nagyban hozzájárul a későbbi neurológusok munkájához.

Az M’Naghten-szabály: 1843. január 20-án a skót Daniel M’Naghten bebeszélte magának, hogy a brit pártok összeesküdtek ellene, és meg akarják gyilkolni, amiért részt vett egy mozgalomban. M’Naghten úgy döntött, hogy megakadályozza a merényletet azzal, hogy megöli az akkori elnököt, Robert Peelt, ám végül Peel titkárát gyilkolta meg, mert összekeverte a két férfit.

A tárgyaláson M’Naghten ártatlannak vallotta magát és morális elmezavarra hivatkozott. A bíróság felmentette, de Viktória királynő és a nép gyalázatosnak nevezte az ítéletet, ezért újratárgyalták az ügyet.

Az új bírósági eljárás során rengeteg kérdést tettek fel a bíróknak, akiknek a válaszai közül sok még ma is irányadó az olyan esetekben, amikor azt kell eldönteni, hogy fel lehet-e menteni valakit mentális betegség miatt.

(Forrás: szeretlekmagyarorszag.hu)


Hozzászólások

Ötös ikreket vár a nő, aki 5 évig nem tudott teherbe esni

Ötös ikreket vár a nő, aki 5 évig nem tudott teherbe esni

A fiatal nő termékenységi kezelésen vett részt, de azt nem hitték, hogy ez lesz belőle.

Levették a terem falán lévő keresztet egy afgán migráns tárgyalása miatt

Levették a terem falán lévő keresztet egy afgán migráns tárgyalása miatt

Ez volt az első tárgyalás, amely előtt levették a tárgyalóteremben lógó keresztet Miesbachban.

Svéd családoknak háborús időkre szóló brosúrát küld ki kormány

Svéd családoknak háborús időkre szóló brosúrát küld ki kormány

A svéd hatóságok újra eljuttatják a negyvenes években írt útmutatót az embereknek.

Ifjú férj nemes gesztusa gyűlölködést váltott ki az interneten

Ifjú férj nemes gesztusa gyűlölködést váltott ki az interneten

Az ausztrál férfi feleségének akart jót, de arra nem számított, hogy így reagálnak rá az emberek,

Hős lett az erdélyi fiú, aki ismeretlen lánynak adta mája egy részét

Hős lett az erdélyi fiú, aki ismeretlen lánynak adta mája egy részét

A tasnádi fiú hallotta a lány történetét és azonnal jelentkezett donornak.

Észak-Európa megoldatlan rejtélyei

Észak-Európa megoldatlan rejtélyei

Gyilkosságokra, eltűnésekre, ősi képződményekre se találják a válaszokat északon.

A divatvilág legmegdöbbentőbb hírei 2017-ben

A divatvilág legmegdöbbentőbb hírei 2017-ben

Szexuális zaklatás, viták, botrányok árnyékolták be a csillogás világát.

Lerúgták a buszról és bántalmazták a 15 éves lányt Budapesten

Lerúgták a buszról és bántalmazták a 15 éves lányt Budapesten

Egy 15 éves lányra fényes nappal támadtak rá a budapesti buszon, a fiatal arczúzódást szenvedett.

No-go zónák miatt a hadsereget is bevethetik Svédországban

No-go zónák miatt a hadsereget is bevethetik Svédországban

A svéd kormányfő egyre inkább úgy látja, hogy a helyzet súlyos és tarthatatlan.

Macskát szülő nő bizarr fotósorozatától kiakadt a fél internet

Macskát szülő nő bizarr fotósorozatától kiakadt a fél internet

A nő olyan fotósorozatot készített, mintha ő szülte volna meg örökbefogadott cicáját.

http://ujhazak.com