Devizahitelek - Elutasította az UniCredit Bank és a Hatvan és Vidéke Takarékszövetkezet keresetét a Fővárosi Törvényszék
Elutasította az UniCredit Bank Hungary Zrt. devizahitelekkel kapcsolatban a magyar állam ellen benyújtott keresetét a Fővárosi Törvényszék kedden kihirdetett elsőfokú, nem jogerős ítéletében, mert általános szerződéses feltételei nem feleltek meg az átláthatóság feltételének; az átláthatóság és tételes meghatározás elvének sérelme miatt elutasította a Hatvan és Vidéke Takarékszövetkezet keresetét is.
A bíró az UniCredit Bank ítéletének szóbeli indoklásában elmondta, a felperes pénzintézetnek azt kellett bizonyítania, hogy általános szerződéses feltételei a törvényben foglalt mind a hét alapelvnek megfelelnek. Ha a megfelelés akár egy alapelv esetén nem teljesül, a bíróságnak a keresetet el kell utasítania. A bíróság elsődlegesen a szerződéses feltételek átláthatóságát vizsgálta minden szerződési feltétel esetében, mint legfontosabb elvet. A szerződéses feltételek akkor nem minősülnek tisztességtelennek, ha a fogyasztó számára világosan és érthetően meghatározzák, hogy a körülmények változásai milyen módon és mértékben hatnak a fogyasztó fizetési kötelezettségeire, továbbá lehetővé teszik annak ellenőrizhetőségét, amikor bekövetkezik a módosítás. Az átláthatóság feltételének akkor felel meg a szerződéses kikötés, ha abból egyértelműen kitűnik, hogy az oklistában felsorolt körülmények milyen mértékben és módon hatnak a kamat, a költség és a díj mértékére, azaz az adott mértékű változás milyen mértékű emelést tesz lehetővé - ismertette a bíró.
A határozat indoklása szerint biztosítani kell, hogy az átlagfogyasztó már a szerződéskötés időpontjában következtetést tudjon levonni arról, hogy a szerződésmódosítást lehetővé tevő kikötés alapján a körülmények meghatározott mértékű módosulása esetén fizetési kötelezettsége milyen mértékben és módon fog változni, ezt utólag ellenőrizni is tudja, esetleg fel tudjon lépni a bankkal szemben. Az átláthatóság elvét sérti egyebek között, hogy a bank a KSH által közzétett előző évi fogyasztói árindex változása esetén is egyoldalúan módosíthatta a szerződést, a változás plafonjaként az éves átlagos inflációt jelölve meg, pontosan azonban nem határozta meg, hogy a módosításra okot adó körülmény változása milyen mértékű változást hozhat a fogyasztók számára.
A bíróság álláspontja szerint az egyértelmű és érthető megfogalmazás elvének megfelelnek a szerződéses kikötések, mivel az átlagfogyasztó számára világosan és érthető módon, szerkezetileg áttekinthetően fogalmazták meg az oklistát. Az objektivitás követelményének az egyoldalú szerződésmódosításra okot adó körülmények nem mindegyike felel meg, az informatikai környezet fejlesztése, a banki üzletpolitika, versenyhelyzet változása nem a felperesen kívül álló körülmény, hiszen maga alakítja ezeket. A bíróság elutasította az igazságügyi szakértő kirendelését és a felperes bank tanúbizonyítási indítványát, továbbá azt, hogy az eljárás felfüggesztése mellett forduljon az Alkotmánybírósághoz és kérjen előzetes döntéshozatali eljárást az Európai Unió bíróságától. A felperest a bíróság 1 millió 324 ezer 292 forint perköltség megfizetésére kötelezte.
A Fővárosi Törvényszék ugyancsak kedden kihirdetett ítéletében elutasította a Hatvan és
Vidéke Takarékszövetkezet magyar állam ellen indított keresetét is. A bíróság ítéletének indoklása szerint a takarékszövetkezet általános szerződési feltételekben alkalmazott kikötéseinek egyike sem felelt meg az átláthatóság és a tételes meghatározás elvének. A fogyasztó ugyanis nem láthatta előre, hogy a szerződéskötést követően a körülmények esetleges megváltozása esetén milyen mértékű többletkötelezettségei keletkezhetnek, azok milyen okból, mértékben és módon hatnak a kamat, a költség és a díj mértékére.
forrás:MTI
A bíró az UniCredit Bank ítéletének szóbeli indoklásában elmondta, a felperes pénzintézetnek azt kellett bizonyítania, hogy általános szerződéses feltételei a törvényben foglalt mind a hét alapelvnek megfelelnek. Ha a megfelelés akár egy alapelv esetén nem teljesül, a bíróságnak a keresetet el kell utasítania. A bíróság elsődlegesen a szerződéses feltételek átláthatóságát vizsgálta minden szerződési feltétel esetében, mint legfontosabb elvet. A szerződéses feltételek akkor nem minősülnek tisztességtelennek, ha a fogyasztó számára világosan és érthetően meghatározzák, hogy a körülmények változásai milyen módon és mértékben hatnak a fogyasztó fizetési kötelezettségeire, továbbá lehetővé teszik annak ellenőrizhetőségét, amikor bekövetkezik a módosítás. Az átláthatóság feltételének akkor felel meg a szerződéses kikötés, ha abból egyértelműen kitűnik, hogy az oklistában felsorolt körülmények milyen mértékben és módon hatnak a kamat, a költség és a díj mértékére, azaz az adott mértékű változás milyen mértékű emelést tesz lehetővé - ismertette a bíró.
A határozat indoklása szerint biztosítani kell, hogy az átlagfogyasztó már a szerződéskötés időpontjában következtetést tudjon levonni arról, hogy a szerződésmódosítást lehetővé tevő kikötés alapján a körülmények meghatározott mértékű módosulása esetén fizetési kötelezettsége milyen mértékben és módon fog változni, ezt utólag ellenőrizni is tudja, esetleg fel tudjon lépni a bankkal szemben. Az átláthatóság elvét sérti egyebek között, hogy a bank a KSH által közzétett előző évi fogyasztói árindex változása esetén is egyoldalúan módosíthatta a szerződést, a változás plafonjaként az éves átlagos inflációt jelölve meg, pontosan azonban nem határozta meg, hogy a módosításra okot adó körülmény változása milyen mértékű változást hozhat a fogyasztók számára.A bíróság álláspontja szerint az egyértelmű és érthető megfogalmazás elvének megfelelnek a szerződéses kikötések, mivel az átlagfogyasztó számára világosan és érthető módon, szerkezetileg áttekinthetően fogalmazták meg az oklistát. Az objektivitás követelményének az egyoldalú szerződésmódosításra okot adó körülmények nem mindegyike felel meg, az informatikai környezet fejlesztése, a banki üzletpolitika, versenyhelyzet változása nem a felperesen kívül álló körülmény, hiszen maga alakítja ezeket. A bíróság elutasította az igazságügyi szakértő kirendelését és a felperes bank tanúbizonyítási indítványát, továbbá azt, hogy az eljárás felfüggesztése mellett forduljon az Alkotmánybírósághoz és kérjen előzetes döntéshozatali eljárást az Európai Unió bíróságától. A felperest a bíróság 1 millió 324 ezer 292 forint perköltség megfizetésére kötelezte.
A Fővárosi Törvényszék ugyancsak kedden kihirdetett ítéletében elutasította a Hatvan és
Vidéke Takarékszövetkezet magyar állam ellen indított keresetét is. A bíróság ítéletének indoklása szerint a takarékszövetkezet általános szerződési feltételekben alkalmazott kikötéseinek egyike sem felelt meg az átláthatóság és a tételes meghatározás elvének. A fogyasztó ugyanis nem láthatta előre, hogy a szerződéskötést követően a körülmények esetleges megváltozása esetén milyen mértékű többletkötelezettségei keletkezhetnek, azok milyen okból, mértékben és módon hatnak a kamat, a költség és a díj mértékére.
forrás:MTI
Hozzászólások