Kiépített siklóernyős elugrópontot alakítanak ki a Pilis-tetőn
Az ország első kiépített siklóernyős elugrópontját alakítja ki a Pilis-tetőn a Pilisi Parkerdő és a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság, a létesítménnyel a fokozottan védett magyar husángot óvják meg a kipusztulástól - közölte az erdőtársaság szóvivője pénteken az MTI-vel.
Mészáros Péter tájékoztatása szerint a helyszín a főváros közelében a legkedveltebb siklóernyős- és sárkányrepülő elugróhelyek közé tartozik, ugyanakkor ott él a Magyarország kiemelkedő természeti kincseként őrzött, magyarföldi husáng összes létező állományának fele.
A fokozottan védett növény élőhelyének megóvásáért egy emelt, rácsos acélszerkezetet helyeznek el az Éles-kő nevű szikla környékén. Az új elugrópont tervezésébe a siklóernyősök és a sárkányrepülősök képviselőit is bevonták.
A februárban kezdődő, csaknem egy évig tartó beruházás során felújítják az élőhelyet védő vadvédelmi kerítést és egy új, emelt fémszerkezetű tanösvényt létesítenek. Mindezek eredményeként a siklóernyősök biztonságosan startolhatnak, a kirándulók gyönyörködhetnek a kilátásban és a fokozottan védett gyep is sértetlen marad.
A magyarföldi husáng jégkorszak előtti maradványfaj. Úgynevezett bennszülött faj, az egész világon csupán hat helyen, négy hazai és két határainkon kívüli termőhelyen fordul elő, a legtöbb a Pilis-tetőn.
Nagytermetű, ernyős virágzatú, sárga-sárgászöld színű növény. Bár leginkább rokonára, a kaporra hasonlít, a husáng Magyarország egyik legféltettebb természetvédelmi értéke, amely a Természetvédelmi Világszervezet vörös listáján is szerepel.
A koncepció részeként a tanösvény nyomvonalának kialakítása, az enyhe töréspontok, elágazások és teraszok létesítése utal a növény felépítésére is, a növény "habitusa" az acél tanösvény formájában is megjelenik.
A Pilisi Parkerdő az ország egyetlen parkerdőgazdasága, 65 ezer hektárt kezel Pest és Komárom-Esztergom megyében a Gerecse, a Pilis, a Visegrádi- és a Budai-hegység, a Gödöllői-dombság, valamint a Csepeli-síkság területén. Területét évente 32 millió látogató keresi fel.
(Forrás: MTI)
Mészáros Péter tájékoztatása szerint a helyszín a főváros közelében a legkedveltebb siklóernyős- és sárkányrepülő elugróhelyek közé tartozik, ugyanakkor ott él a Magyarország kiemelkedő természeti kincseként őrzött, magyarföldi husáng összes létező állományának fele.A fokozottan védett növény élőhelyének megóvásáért egy emelt, rácsos acélszerkezetet helyeznek el az Éles-kő nevű szikla környékén. Az új elugrópont tervezésébe a siklóernyősök és a sárkányrepülősök képviselőit is bevonták.
A februárban kezdődő, csaknem egy évig tartó beruházás során felújítják az élőhelyet védő vadvédelmi kerítést és egy új, emelt fémszerkezetű tanösvényt létesítenek. Mindezek eredményeként a siklóernyősök biztonságosan startolhatnak, a kirándulók gyönyörködhetnek a kilátásban és a fokozottan védett gyep is sértetlen marad.
A magyarföldi husáng jégkorszak előtti maradványfaj. Úgynevezett bennszülött faj, az egész világon csupán hat helyen, négy hazai és két határainkon kívüli termőhelyen fordul elő, a legtöbb a Pilis-tetőn.
Nagytermetű, ernyős virágzatú, sárga-sárgászöld színű növény. Bár leginkább rokonára, a kaporra hasonlít, a husáng Magyarország egyik legféltettebb természetvédelmi értéke, amely a Természetvédelmi Világszervezet vörös listáján is szerepel.
A koncepció részeként a tanösvény nyomvonalának kialakítása, az enyhe töréspontok, elágazások és teraszok létesítése utal a növény felépítésére is, a növény "habitusa" az acél tanösvény formájában is megjelenik.
A Pilisi Parkerdő az ország egyetlen parkerdőgazdasága, 65 ezer hektárt kezel Pest és Komárom-Esztergom megyében a Gerecse, a Pilis, a Visegrádi- és a Budai-hegység, a Gödöllői-dombság, valamint a Csepeli-síkság területén. Területét évente 32 millió látogató keresi fel.
(Forrás: MTI)
Hozzászólások