Open Budget Survey: korlátozott a költségvetési rendszer átláthatósága Magyarországon
A magyar költségvetési rendszer átláthatósága 2015 óta enyhén romló tendenciát mutat és bár tavaly a 2023-as mélyponthoz képest javult, a dél-kelet-európai régió alsó középmezőnyéhez tartozik a legfrissebb Open Budget Survey felmérés szerint - közölte a Költségvetési Felelősségi Intézet szerdán az MTI-vel.
Mint írták, Magyarország 2015-ben került be az International Budget Partnership nonprofit szervezet Open Budget Survey elnevezésű nemzetközi felmérésébe, amely 2006 óta kétévente nemzetközileg összehasonlítható módon értékeli több országban a költségvetési adatok nyilvánosságát, az ellenőrzés hatékonyságát és a társadalmi részvételt. A jelentésben kiemelték: a költségvetési átláthatóság javítása nem igényel jelentős erőforrásokat, elsősorban szabályozási és intézményi változtatásokkal, politikai döntésekkel érhető el.
A 2025-ös felmérésben Magyarország a költségvetési rendszer transzparenciáját mérő 100 pontos skálán 43 pontot ért el, amellyel a dél-kelet-európai régió alsó középmezőnyébe tartozik.
A 2022-es alacsony értéket azzal indokolták: "a kormány 2020-ban a koronavírus-járványra, majd 2022-ben az Ukrajna elleni orosz agresszióra hivatkozva kihirdetett veszélyhelyzettel és az erre alapozott rendkívüli jogrenddel visszaélve több alapvető költségvetési eljárási szabályt kiiktatott, ami az átláthatóság rendkívül nagymértékű romlását okozta. Ennek mélypontjaként 2023. január 1-jén nem volt arra az évre a parlament által elfogadott költségvetési törvény és ennek megfelelően korábban sem készült el az ezt megalapozó költségvetési törvényjavaslat. Helyette a közpénzekkel való gazdálkodás alapja egy egyszerű kormányrendelet lett".
A felmérés készítői a 2025-ös értékelésükben kiemelték: a költségvetési irányelvek és a féléves jelentések jellemzően nem hozzáférhetők a nyilvánosság számára, a parlamenti vitára szánt hat hetes időszak elmarad a nemzetközi jó gyakorlatnak számító három hónaptól.
Negatív elemként említik a középtávú tervezés hitelességének hiányát is, mivel a több évre előretekintő számoknak nincs érdemi szerepük a későbbi költségvetések kialakításában. Emellett a költségvetési törvényjavaslat nem ad megfelelő alapot az előirányzatok megalapozottságának megítéléséhez, és a hatékonyság méréséhez alapvető nem pénzügyi mutatók alkalmazása is korlátozott.
A parlament költségvetési jogai gyakorlatilag teljesen kiürültek, mivel a jelenlegi kormány széles körben módosíthatja a költségvetést év közben a források átcsoportosításával, illetve saját hatáskörben dönthet a tartalékok felhasználásáról, valamint a parlament megkerülésével módosíthatja a hiánycélt - írták.
Hozzátették, hogy a pénzügyminiszternek semmilyen meghallgatáson nem kellett az aktuális költségvetési helyzetről beszámolnia a parlament felé, ami alapján a parlament érdemi ellenőrzést végezhetett volna a folyó évi költségvetés végrehajtásáról.
A felmérés foglalkozik a társadalmi részvételre biztosított lehetőségek megfelelőségével is. Az elemzésben rámutatnak, hogy a társadalmi részvételnek sem régiónkban, sem Magyarországon nincs erős hagyománya, azonban több szomszédos országban már megjelentek olyan megoldások, mint a nyilvános konzultációk és parlamenti meghallgatások, amelyek Magyarországon kevésbé jellemzők. Ebben a kategóriában Magyarország 7 pontot ért el, míg Románia 13-at, Horvátország 17-et.
(Forrás: MTI)
Hozzászólások