Paksi erőmű - LMP: nemzetközi szerződést sért az erőmű bővítése
A Lehet Más a Politika (LMP) szerint nemzetközi szerződést sért a paksi atomerőmű bővítéséről megkötött magyar-orosz megállapodás. Ezt Ikotity István, az ellenzéki párt közösségi részvételért felelős szakszóvivője közölte szombaton Budapesten, sajtótájékoztatón.
Az LMP országos listájának harmadik helyén szereplő politikus azt mondta, az "Orbán-Putyin-paktum" nem szolgálja Magyarország érdekeit, arról a kormány titkolózik, elhallgatja a költségeket, sőt a szerződés beleütközik az 1998-as aarhusi egyezménybe, amelyet Magyarország 2001-ben ratifikált. Ez az egyezmény a környezeti ügyekben az információkhoz való hozzáférésről, a nyilvánosságnak a döntéshozatalban történő részvételéről szól, és a paksi paktum több cikkelyét is sérti - tette hozzá.
Ikotity István szerint a kormány, bár megtehette volna, nem adott lehetőséget az embereknek arra, hogy elmondják a véleményüket. A paksi bővítéssel sérül az aarhusi egyezménynek a többi között azon cikkelye, miszerint a tisztségviselőknek segítséget kell nyújtaniuk a nyilvánosságnak a környezeti információkhoz való hozzáférésben, valamint az is, hogy a hatóságok által nyilvánosságra hozott információk közzétételi módjának átláthatónak kell lennie.
Az ellenzéki politikus közölte, a magyar közvéleményt nem tájékoztatták arról, hogy mennyivel nő a környezeti kockázat, ha nem négy, hanem hat reaktor működik Pakson, mi lesz a hosszú távú hulladékkezelési megoldás, milyen hatást gyakorolnak az új blokkok a megújulóenergia-termelésre. Hangsúlyozta, az LMP népszavazást sürget az atomenergia magyarországi kivezetése ügyében, a referendum előkészítéséhez pedig a részvételi demokrácia különböző eszközeit, a többi között az önkormányzati közmeghallgatásokat javasolja.
Ikotity István ismertetése szerint a referendum előkészítésekor rendezni lehetne - Magyarországon nem ismert - úgynevezett konszenzuskonferenciákat, amelyek kifejezetten arra lettek kitalálva, hogy a laikus állampolgárok is megalapozottan alkothassanak véleményt a közösség egészét érintő kérdésekben. Hozzátette: ritkán használt módszer az állampolgári tanácsok intézménye, amelyet ugyancsak igénybe lehetne venni a paksi bővítés ügyében. Ezekben a tanácsokban a döntésnek a közvetlen környezetre gyakorolt hatását vitathatják meg, hiszen a bővítés Magyarország minden települését érinti - mondta.
forrás:MTI
Az LMP országos listájának harmadik helyén szereplő politikus azt mondta, az "Orbán-Putyin-paktum" nem szolgálja Magyarország érdekeit, arról a kormány titkolózik, elhallgatja a költségeket, sőt a szerződés beleütközik az 1998-as aarhusi egyezménybe, amelyet Magyarország 2001-ben ratifikált. Ez az egyezmény a környezeti ügyekben az információkhoz való hozzáférésről, a nyilvánosságnak a döntéshozatalban történő részvételéről szól, és a paksi paktum több cikkelyét is sérti - tette hozzá.
Ikotity István szerint a kormány, bár megtehette volna, nem adott lehetőséget az embereknek arra, hogy elmondják a véleményüket. A paksi bővítéssel sérül az aarhusi egyezménynek a többi között azon cikkelye, miszerint a tisztségviselőknek segítséget kell nyújtaniuk a nyilvánosságnak a környezeti információkhoz való hozzáférésben, valamint az is, hogy a hatóságok által nyilvánosságra hozott információk közzétételi módjának átláthatónak kell lennie.
Az ellenzéki politikus közölte, a magyar közvéleményt nem tájékoztatták arról, hogy mennyivel nő a környezeti kockázat, ha nem négy, hanem hat reaktor működik Pakson, mi lesz a hosszú távú hulladékkezelési megoldás, milyen hatást gyakorolnak az új blokkok a megújulóenergia-termelésre. Hangsúlyozta, az LMP népszavazást sürget az atomenergia magyarországi kivezetése ügyében, a referendum előkészítéséhez pedig a részvételi demokrácia különböző eszközeit, a többi között az önkormányzati közmeghallgatásokat javasolja.
Ikotity István ismertetése szerint a referendum előkészítésekor rendezni lehetne - Magyarországon nem ismert - úgynevezett konszenzuskonferenciákat, amelyek kifejezetten arra lettek kitalálva, hogy a laikus állampolgárok is megalapozottan alkothassanak véleményt a közösség egészét érintő kérdésekben. Hozzátette: ritkán használt módszer az állampolgári tanácsok intézménye, amelyet ugyancsak igénybe lehetne venni a paksi bővítés ügyében. Ezekben a tanácsokban a döntésnek a közvetlen környezetre gyakorolt hatását vitathatják meg, hiszen a bővítés Magyarország minden települését érinti - mondta.forrás:MTI
Hozzászólások