10 apró dolog, ami igazán fel tudja bosszantani az embert
Elég egy mindennapos probléma, hogy egész nap füstölögjünk.
Vannak napok, amikor úgy érezzük, hogy minden és mindenki összeesküdött ellenünk, mert semmi sem akar úgy sikerülni, ahogy elképzeltük, ráadásul nem is nagy feladatok megoldása okoz nehézséget, hanem az olyan apró dolgok, mint az otthon felejtett esernyő, vagy az, hogy a cukrászdában az orrunk előtt viszik el az utolsó darabot a kedvenc süteményünkből.
A következő tíz helyzet olyan kis semmiség, ami képes egész napra elrontani a kedvünket. Téged melyik borít ki a legjobban?
A liftezés: Sok kellemetlenséget szülhet a felvonó használata, de mind közül az a legrosszabb, amikor beszállunk a tömött liftbe, és szeretnénk megnyomni a gombot, hogy lefelé mennénk, de nem érjük el a panelt, mire valaki rácsap a felfelé gombra. Ilyenkor morogva megfogadjuk, hogy mostantól lépcsőzni fogunk.
Az örök (le)késő: Hiába teszünk meg mindent, egyszerűen nem tudjuk elérni azt a járatot, amelyikkel mennünk kéne. Az egyik reggel aztán úgy döntünk, hogy fél órával korábban elkészülünk. Ilyenkor késik a járat, mi pedig teljesen feleslegesen rohantunk.
Az esernyő és az időjárás: Ha otthon felejtjük az esernyőt, akkor biztos, hogy elázunk, amikor viszont magunkkal visszük, akkor még egy felhő sincs az égen, ami megzavarná a napsütést. A legbosszantóbb az, ha az esernyőt nem tudjuk betenni a táskánkba.
Az utolsó darab: Sorban állunk a cukrászdában, és látjuk, hogy csak egyetlen egy darab van a kedvenc süteményünkből. Már érezzük a szánkban az ízét, amikor csak egy ember marad előttünk, aki persze, hogy pont a mi süteményünket veszi meg. A kegyelemdöfés az, ha távozáskor ránk mosolyog az illető.
Szempilla-spirálozás után tüsszenteni: Tipikus női probléma. Már csak egy apró mozdulat kell, hogy tökéletes legyen a sminkünk, ám akkor tüsszentenünk kell, ami azzal jár, hogy egy pillanatra becsukódik a szem. Ennyi elég is ahhoz, hogy elkenjük a frissen felvitt szempillaspirált.
Holnap sokáig alszom: Egész héten kelhettünk hajnalban, mert várt az iskola, munka, de péntek este megfogadjuk, hogy szombaton délig fel sem kelünk az ágyból! Ez egészen addig tart, amíg hajnalban fel nem pattan a szemünk, talán még korábban is, mint amikor hétköznap kelünk. Ilyenkor dühösen tesszük fel a kérdést, hogy miért árult el a szervezetünk.
Ha két egyforma kulcs van a kulcscsomón: Szinte biztos, hogy mindig a rossz kulccsal próbáljuk meg kinyitni, bezárni az ajtót. Ez akkor a legidegesítőbb, ha egy nehéz, fárasztó munkanap után vagyunk, vagy reggeli késésben.
Végre egy jó kép: Egy év után végre sikerült egy olyan fotót készíteni, amin tökéletesen nézünk ki, de mégsem tudjuk beállítani profilképnek, mert valaki bele trollkodott, vagy elmosódott, pixeles a kép, esetleg lehunytuk a szemünket.
Csak egy ötös kéne: Nem a lottón, hanem a boltban, ahol végre sikerült mindent megvásárolni, a sor is elfogyott előttünk, ám a fizetéskor csak egy ötös kellene, hogy ne kelljen a papírpénzt felváltanunk, persze, ha van. Ebben az esetben kifordítjuk a zsebeinket, letúrunk a táska legmélyebb zugába, miközben mögöttünk bosszankodnak az emberek. Végül fel kell adnunk.
A rádió és a kedvenc dalunk: Egész úton a rádiót hallgattuk, de csak nem akarták leadni a kedvenc számunkat. Végre a műsorvezető beharangozza, hogy most következik a dal, ám nekünk ki kell kapcsolnunk a rádiót, de még halljuk, ahogy a műsorvezető belénk rúg azzal, hogy minden idők egyik legnagyobb slágereként utal a számra, ami szerintünk is jó.
(Forrás: szeretlekmagyarorszag.hu)
Vannak napok, amikor úgy érezzük, hogy minden és mindenki összeesküdött ellenünk, mert semmi sem akar úgy sikerülni, ahogy elképzeltük, ráadásul nem is nagy feladatok megoldása okoz nehézséget, hanem az olyan apró dolgok, mint az otthon felejtett esernyő, vagy az, hogy a cukrászdában az orrunk előtt viszik el az utolsó darabot a kedvenc süteményünkből.A következő tíz helyzet olyan kis semmiség, ami képes egész napra elrontani a kedvünket. Téged melyik borít ki a legjobban?
A liftezés: Sok kellemetlenséget szülhet a felvonó használata, de mind közül az a legrosszabb, amikor beszállunk a tömött liftbe, és szeretnénk megnyomni a gombot, hogy lefelé mennénk, de nem érjük el a panelt, mire valaki rácsap a felfelé gombra. Ilyenkor morogva megfogadjuk, hogy mostantól lépcsőzni fogunk.
Az örök (le)késő: Hiába teszünk meg mindent, egyszerűen nem tudjuk elérni azt a járatot, amelyikkel mennünk kéne.
Az esernyő és az időjárás: Ha otthon felejtjük az esernyőt, akkor biztos, hogy elázunk, amikor viszont magunkkal visszük, akkor még egy felhő sincs az égen, ami megzavarná a napsütést. A legbosszantóbb az, ha az esernyőt nem tudjuk betenni a táskánkba.
Az utolsó darab: Sorban állunk a cukrászdában, és látjuk, hogy csak egyetlen egy darab van a kedvenc süteményünkből. Már érezzük a szánkban az ízét, amikor csak egy ember marad előttünk, aki persze, hogy pont a mi süteményünket veszi meg. A kegyelemdöfés az, ha távozáskor ránk mosolyog az illető.
Szempilla-spirálozás után tüsszenteni: Tipikus női probléma. Már csak egy apró mozdulat kell, hogy tökéletes legyen a sminkünk, ám akkor tüsszentenünk kell, ami azzal jár, hogy egy pillanatra becsukódik a szem. Ennyi elég is ahhoz, hogy elkenjük a frissen felvitt szempillaspirált.Holnap sokáig alszom: Egész héten kelhettünk hajnalban, mert várt az iskola, munka, de péntek este megfogadjuk, hogy szombaton délig fel sem kelünk az ágyból! Ez egészen addig tart, amíg hajnalban fel nem pattan a szemünk, talán még korábban is, mint amikor hétköznap kelünk. Ilyenkor dühösen tesszük fel a kérdést, hogy miért árult el a szervezetünk.
Ha két egyforma kulcs van a kulcscsomón: Szinte biztos, hogy mindig a rossz kulccsal próbáljuk meg kinyitni, bezárni az ajtót. Ez akkor a legidegesítőbb, ha egy nehéz, fárasztó munkanap után vagyunk, vagy reggeli késésben.
Végre egy jó kép: Egy év után végre sikerült egy olyan fotót készíteni, amin tökéletesen nézünk ki, de mégsem tudjuk beállítani profilképnek, mert valaki bele trollkodott, vagy elmosódott, pixeles a kép, esetleg lehunytuk a szemünket.
Csak egy ötös kéne: Nem a lottón, hanem a boltban, ahol végre sikerült mindent megvásárolni, a sor is elfogyott előttünk, ám a fizetéskor csak egy ötös kellene, hogy ne kelljen a papírpénzt felváltanunk, persze, ha van. Ebben az esetben kifordítjuk a zsebeinket, letúrunk a táska legmélyebb zugába, miközben mögöttünk bosszankodnak az emberek. Végül fel kell adnunk.
A rádió és a kedvenc dalunk: Egész úton a rádiót hallgattuk, de csak nem akarták leadni a kedvenc számunkat. Végre a műsorvezető beharangozza, hogy most következik a dal, ám nekünk ki kell kapcsolnunk a rádiót, de még halljuk, ahogy a műsorvezető belénk rúg azzal, hogy minden idők egyik legnagyobb slágereként utal a számra, ami szerintünk is jó.
(Forrás: szeretlekmagyarorszag.hu)
Hozzászólások