10 örökéletű tévhit a konyhából
Ne higgyük el a következő mítoszokat, mert nincs valóságalapjuk!
Annyi az egészséges életmóddal kapcsolatos jó tanács, hogy ember legyen a talpán, aki még el tud ezek között igazodni. Annak érdekében, hogy egy kicsit tisztábban lássunk, ideje, hogy néhány gyakori konyhai tévhitről lehulljon a lepel, és kiderüljön végre az igazság.
Az egészséges csontozat elsődleges forrásai a tejtermékek: Nem igaz. A félreértés ott kezdődik, hogy a legtöbben a kalcium fogalmát a tejtermékekhez kötjük, elvégre ezt halljuk a joghurt-, a kakaó-, de még a pudingreklámokból is.
Igaz, hogy a tejtermékek tele vannak kalciummal, de a sötétlevelű zöldségek is bővelkednek benne, így például a brokkoli, a kelkáposzta vagy a spenót. A tejtermékek D-vitamin- és kalciumtartalmán túl a csontozatunknak K-vitaminra is szüksége van, ám abból nagyon kevés van a tejben, nem úgy, mint a sötétlevelű zöldségekben, amikben nagy mennyiségben található K-vitamin.
Emellett a magnéziumbevitel (mandula, kesudió, zabpehely, burgonya) is az erős és egészséges csontok forrása, ezért változtatósan kell ennünk, az étrendünket pedig alakítsuk úgy, hogy az kielégítse a vitaminszükségletünket, mert így őrizhetjük meg a csontjaink egészségét.
Mindig az alacsony zsírtartalmú ételt válasszuk: Nem igaz. A szervezetünknek szüksége van a zsírra, mert annak hiányában képtelen elraktározni a fontos tápanyagokat, ráadásul a zsír megvonás idegrendszeri problémákhoz is vezethet.
Mivel léteznek jó és káros zsírok, ezért csak annyi a dolgunk, hogy a megfelelő zsírokat egészséges mennyiségben fogyasztjuk, mert ennyivel még a súlyvesztést és a koleszterinszint helyreállítását is elérhetjük.
Ahelyett, hogy mindig az alacsony zsírtartalmú ételeket vásárolnánk, jobban járunk, ha megnézzük a termékek címkéjén azt, hogy pontosan milyen zsírokat tartalmaz az adott termék, és az alapján döntsünk.
A zsírszegény élelmiszerekben ugyanis sokszor a jó zsírok mennyisége a kisebb, ráadásul a zsírok elvonása miatt megváltozik az ételek íze, ami ahhoz vezet, hogy több cukrot vagy sót adunk az ételekhez, hogy ezzel kompenzáljunk.
Fontos, hogy a napi étrendünknek változatosnak kell lennie, mert a szervezetünknek zsiradékra is szüksége van. Mértékkel fogyaszthatunk zsírosabb tejterméket is, ugyanis azok értékes tápanyagforrások lehetnek.
Andy Bellatti, seattle-i dietetikus véleménye szerint az egészséges és hasznos zsírok jótékony hatással vannak a szív- és érrendszerre. Fontos, hogy az egyszeresen telítetlen zsírokat (avokádó, olajbogyó, mandula, pekándió, mogyoró) és az omega-3 zsírsavakat (kendermag, lazac, tenger gyümölcsei) fogyasszuk.
A szűz kókuszolaj és az étcsokoládé (legalább 80%-os kakaót tartalmazó) is egészséges zsírsavakat tartalmaz. A zsírban szegény diétákat viszont kerüljük, mert azok magas szénhidráttartalmú ételekből állnak, ami szívproblémákhoz vezet.
Ne használjunk fa vágódeszkát húsokhoz: Nem igaz. A hiedelem úgy szól, hogy a műanyag vágódeszka higiénikusabb, hiszen könnyebben el lehet arról távolítani azokat a baktériumokat, amelyek a húsokból a deszka felszínére kerülnek.
Emellett a nyers hús előkészítésekor a vágódeszkán esett karcolásokba, résekbe is elbújhatnak a kórokozók, amiket egyszerű mosogatással nem lehet eltávolítani. Ezzel szemben a műanyag vágódeszkát könnyen tisztíthatjuk és fertőtleníthetjük.
A Kaliforniai Egyetem egyik kutatása azonban rájött, hogy nincs lényeges különbség a fából és a műanyagból készült vágódeszka között, mert a deszka felszínéről annak a belsejébe jutnak a baktériumok, ám ezek nem szaporodnak, hanem 99 százalékban elpusztulnak.
Dr. Cliver tíz különböző keményfából készült és négy műanyag vágódeszkát tesztelt. Ebből az derült ki, hogy a műanyag felszínén nőtt meg a baktériumok száma. A szakértő mindenkit arra figyelmeztet, hogy senki se dőljön be az olyan reklámoknak, ami antibakteriális összetevőkre hivatkozva próbálja eladni termékeit, mert azok csak nem létező tudományos magyarázatokra hivatkoznak.
Az ételek, a konyhai eszközök és az edények nem megfelelő tisztítása a Clostridium botulinum nevű baktérium okozta idegméreg, a botulotoxin képződéséhez vezethet, aminek következménye az idegrendszer károsodás, blokkolás, a légzési- és mozgatóizmok bénulása. Ez a betegség ma már igen ritka. A baktériumok és a vírusok elpusztításához azonban nem elég a hagyományos mosogatás, hanem magas hőfok, sőt, forralás szükséges.
Napi nyolc pohár víz fogyasztása elengedhetetlen mindenki számára: Nem igaz. Ezt azok az orvosok hangoztatják, akik le akarnak számolni az egészségtelen, cukrozott üdítőitalok mértéktelen fogyasztásával.
Valójában nem létezik olyan szabály, ami megszabná, hogy mennyi vizet kellene innunk egy nap, mindössze testtömeg kilogrammonként és korra, nemre vonatkozóan vannak ajánlások.
Ez alapján egy egészséges felnőtt embernek napi 2-2,5 liter vizet kellene fogyasztania ahhoz, hogy fenntartsa a test hidratáltságát, a szervei megfelelően működjenek, és szellemileg megfelelő teljesítményt tudjon nyújtani.
Táplálkozni azonban mindenkinek egyénileg kell tudnia. Sportoláskor vagy nagy melegben értelemszerűen több folyadékra van szüksége a szervezetünknek, ám a megfelelő folyadékbevitelhez a (cukrozatlan!) üdítőitalok és a víz mellett a zöldségek, gyümölcsök és levesek is hozzájárulnak.
A legegyszerűbben úgy vizsgálhatjuk meg, hogy eleget iszunk-e, hogy megnézzük a vizeletünk színét. Ha halványsárga árnyalatú, akkor az megfelelő hidratáltságra utal, és ez a legfontosabb ahhoz, hogy a vesénk képes legyen megfelelően elvégezni vértisztító feladatát.
A sós rágcsálnivalóknak a legmagasabb a nátriumtartalma: Nem igaz. A félreértés abban gyökerezik, hogy sok sóban gazdag ételről nem tudjuk, hogy tele van nátriummal. A sós ropogtatnivalók, perecek vagy a sósmogyoró esetében látjuk a sót a csemege felszínén, ám az egyes ételekhez feldolgozás során hozzáadott sót nem.
A sós snackek, chipsek kisebb térfogaton, nagyobb mennyiségű sót tartalmaznak, emiatt különösen intenzív az ízük, ám sokan nem foglalkozunk azzal, hogy milyen a kenyérfélék, felvágottak sajtok sótartalma. Ez azért baj, mert elég egy rosszul megválasztott összetevőkből készült szendvics, és máris elértük a napi ajánlott sómennyiséget.
Mivel sok kicsi sokra megy, ezért alaposan nézzük meg a termékek címkéit vagy nézzünk utána, hogy a kedvenc ételeinknek mekkora a sótartalma.
Egy kevés bor jót tesz a szívnek, de a sör nem segít: Nem igaz. Nemcsak az antioxidánsokban gazdag bor, hanem valamennyi alkoholos ital jót tesz a szívnek, ha kis mennyiségben fogyasztjuk, ugyanis növelik a HDL-koleszterin (hasznos koleszterin) mennyiségét a vérben.
A káros LDL-koleszterinnel szemben a HDL-molekulák megtisztítják az érfalakat, aminek következménye, hogy csökken az érelmeszesedés és a trombózis kialakulásának kockázata. A megfelelő étrend és rendszeres mozgás mellett, tehát belefér az egészséges életmódba a napi egy pohár bor vagy sör.
Az alumínium edények használata Alzheimer-kórhoz vezet: Nem igaz. Vagyunk páran, akik erről még nem is hallottunk, pedig az 1980-as, 1990-es években sokat hangoztatták ezt a rémhírt, és sokan még ma is hisznek benne.
A legenda az 1960-as évekig nyúlik vissza, ugyanis az orvosok akkor fedeztek fel az Alzheimer-kórral küzdő betegek agyában alumíniumlerakódást. Amikor ez kiderült, akkor az emberek sokáig nem merték alumíniumból készült edényekben tárolni vagy alufóliába csomagolni az ételeket.
Napjainkra azonban számos kutatás bebizonyította, hogy az alumíniumnak nincs köze az Alzheimer-kór kialakulásához. A szakértők pedig állítják, hogy a testünkbe került alumíniumot a vesék feldolgozzák és a vizelettel együtt távozik a szervezetünkből.
Só hozzáadásával megváltozik a víz forráspontja, így gyorsabban fő az étel: Részben igaz. Tény, hogy magasabb hőmérsékleten könnyebben lejátszódnak a kémiai reakciók, ám ez a háztartásban nem használható, mert egy csipet só kevés ahhoz, hogy a víz forráspontja jelentősen megnőjön. Ahhoz, hogy lényegesen megváltoztassuk ezt a pontot annyi só kellene, amitől ehetetlené válna az ételünk.
Ne együnk este 6/7/8 óra után: Nem igaz. Ez egy nagyon népszerű fogyókúrás szabály, ám csak arra jó, hogy redukálja az emberek kalória-bevitelét, ugyanis a szervezet éheztetésével és a hosszas tápanyagmegvonással ártunk magunknak, és elősegítjük a jojó-effektus beindulását.
Eddig azzal a tudományos magyarázat érveltek az emberek a szabály mellett, amely szerint, ha tele hassal fekszünk le aludni, akkor lelassul az anyagcserénk, és a bevitt kalóriák zsírrá alakulnak. Valójában a testünk nem kapcsol raktározó üzemmódba este 6 vagy 7 óra után.
Azok, akik betartják ezt a szabályt, és későn fekszenek le aludni, tulajdonképpen kihagynak egy étkezést, tehát a szervezetük éhezni kezd, ami lelassítja a metabolizmusukat és arra készteti őket, hogy a következő étkezésnél sokkal több kalóriát vigyenek be a szervezetükbe.
Fontos megjegyeznünk, hogy mindenkinek más a bioritmusa, a táplálkozási és edzési szokásai, és az étkezéseket is ehhez érdemes igazítani. Akkor cselekszünk helyesen, ha napi 5-7 alkalommal eszünk, amit nem időponthoz, hanem életmódhoz kötünk. A vércukorszintet sok kis étkezéssel tarthatjuk megfelelő szinten.
A tojástól nő a koleszterinszint: Nem igaz. A koleszterinszintünket csak bizonyos telített és transzzsírok befolyásolják. A tojásban viszont csak 1,5 gramm telített zsír van, míg transzzsírsav egyáltalán nincs benne.
Amennyiben az étrendünkből mégis kihagyjuk a tojást, akkor 13 fontos vitaminnal és ásványi anyaggal károsítjuk meg magunkat. A Harvard Medical School és a Mayo Clinic is azonos véleményen van ezzel kapcsolatban, és hozzáteszik, hogy együnk csak tojásfehérjét, ha nem akarunk koleszterint vinni a szervezetünkbe, ugyanis az a tojás sárgájában van, ám annak is csak a töredéke kerül be a véráramba.
(Forrás: divany.hu)
Annyi az egészséges életmóddal kapcsolatos jó tanács, hogy ember legyen a talpán, aki még el tud ezek között igazodni. Annak érdekében, hogy egy kicsit tisztábban lássunk, ideje, hogy néhány gyakori konyhai tévhitről lehulljon a lepel, és kiderüljön végre az igazság.Az egészséges csontozat elsődleges forrásai a tejtermékek: Nem igaz. A félreértés ott kezdődik, hogy a legtöbben a kalcium fogalmát a tejtermékekhez kötjük, elvégre ezt halljuk a joghurt-, a kakaó-, de még a pudingreklámokból is.
Igaz, hogy a tejtermékek tele vannak kalciummal, de a sötétlevelű zöldségek is bővelkednek benne, így például a brokkoli, a kelkáposzta vagy a spenót. A tejtermékek D-vitamin- és kalciumtartalmán túl a csontozatunknak K-vitaminra is szüksége van, ám abból nagyon kevés van a tejben, nem úgy, mint a sötétlevelű zöldségekben, amikben nagy mennyiségben található K-vitamin.
Emellett a magnéziumbevitel (mandula, kesudió, zabpehely, burgonya) is az erős és egészséges csontok forrása, ezért változtatósan kell ennünk, az étrendünket pedig alakítsuk úgy, hogy az kielégítse a vitaminszükségletünket, mert így őrizhetjük meg a csontjaink egészségét.
Mindig az alacsony zsírtartalmú ételt válasszuk: Nem igaz. A szervezetünknek szüksége van a zsírra, mert annak hiányában képtelen elraktározni a fontos tápanyagokat, ráadásul a zsír megvonás idegrendszeri problémákhoz is vezethet.
Mivel léteznek jó és káros zsírok, ezért csak annyi a dolgunk, hogy a megfelelő zsírokat egészséges mennyiségben fogyasztjuk, mert ennyivel még a súlyvesztést és a koleszterinszint helyreállítását is elérhetjük.
Ahelyett, hogy mindig az alacsony zsírtartalmú ételeket vásárolnánk, jobban járunk, ha megnézzük a termékek címkéjén azt, hogy pontosan milyen zsírokat tartalmaz az adott termék, és az alapján döntsünk.
A zsírszegény élelmiszerekben ugyanis sokszor a jó zsírok mennyisége a kisebb, ráadásul a zsírok elvonása miatt megváltozik az ételek íze, ami ahhoz vezet, hogy több cukrot vagy sót adunk az ételekhez, hogy ezzel kompenzáljunk.
Fontos, hogy a napi étrendünknek változatosnak kell lennie, mert a szervezetünknek zsiradékra is szüksége van. Mértékkel fogyaszthatunk zsírosabb tejterméket is, ugyanis azok értékes tápanyagforrások lehetnek.
Andy Bellatti, seattle-i dietetikus véleménye szerint az egészséges és hasznos zsírok jótékony hatással vannak a szív- és érrendszerre. Fontos, hogy az egyszeresen telítetlen zsírokat (avokádó, olajbogyó, mandula, pekándió, mogyoró) és az omega-3 zsírsavakat (kendermag, lazac, tenger gyümölcsei) fogyasszuk.
A szűz kókuszolaj és az étcsokoládé (legalább 80%-os kakaót tartalmazó) is egészséges zsírsavakat tartalmaz. A zsírban szegény diétákat viszont kerüljük, mert azok magas szénhidráttartalmú ételekből állnak, ami szívproblémákhoz vezet.
Ne használjunk fa vágódeszkát húsokhoz: Nem igaz. A hiedelem úgy szól, hogy a műanyag vágódeszka higiénikusabb, hiszen könnyebben el lehet arról távolítani azokat a baktériumokat, amelyek a húsokból a deszka felszínére kerülnek.Emellett a nyers hús előkészítésekor a vágódeszkán esett karcolásokba, résekbe is elbújhatnak a kórokozók, amiket egyszerű mosogatással nem lehet eltávolítani. Ezzel szemben a műanyag vágódeszkát könnyen tisztíthatjuk és fertőtleníthetjük.
A Kaliforniai Egyetem egyik kutatása azonban rájött, hogy nincs lényeges különbség a fából és a műanyagból készült vágódeszka között, mert a deszka felszínéről annak a belsejébe jutnak a baktériumok, ám ezek nem szaporodnak, hanem 99 százalékban elpusztulnak.
Dr. Cliver tíz különböző keményfából készült és négy műanyag vágódeszkát tesztelt. Ebből az derült ki, hogy a műanyag felszínén nőtt meg a baktériumok száma. A szakértő mindenkit arra figyelmeztet, hogy senki se dőljön be az olyan reklámoknak, ami antibakteriális összetevőkre hivatkozva próbálja eladni termékeit, mert azok csak nem létező tudományos magyarázatokra hivatkoznak.
Az ételek, a konyhai eszközök és az edények nem megfelelő tisztítása a Clostridium botulinum nevű baktérium okozta idegméreg, a botulotoxin képződéséhez vezethet, aminek következménye az idegrendszer károsodás, blokkolás, a légzési- és mozgatóizmok bénulása. Ez a betegség ma már igen ritka. A baktériumok és a vírusok elpusztításához azonban nem elég a hagyományos mosogatás, hanem magas hőfok, sőt, forralás szükséges.
Napi nyolc pohár víz fogyasztása elengedhetetlen mindenki számára: Nem igaz. Ezt azok az orvosok hangoztatják, akik le akarnak számolni az egészségtelen, cukrozott üdítőitalok mértéktelen fogyasztásával.
Valójában nem létezik olyan szabály, ami megszabná, hogy mennyi vizet kellene innunk egy nap, mindössze testtömeg kilogrammonként és korra, nemre vonatkozóan vannak ajánlások.
Ez alapján egy egészséges felnőtt embernek napi 2-2,5 liter vizet kellene fogyasztania ahhoz, hogy fenntartsa a test hidratáltságát, a szervei megfelelően működjenek, és szellemileg megfelelő teljesítményt tudjon nyújtani.
Táplálkozni azonban mindenkinek egyénileg kell tudnia. Sportoláskor vagy nagy melegben értelemszerűen több folyadékra van szüksége a szervezetünknek, ám a megfelelő folyadékbevitelhez a (cukrozatlan!) üdítőitalok és a víz mellett a zöldségek, gyümölcsök és levesek is hozzájárulnak.
A legegyszerűbben úgy vizsgálhatjuk meg, hogy eleget iszunk-e, hogy megnézzük a vizeletünk színét. Ha halványsárga árnyalatú, akkor az megfelelő hidratáltságra utal, és ez a legfontosabb ahhoz, hogy a vesénk képes legyen megfelelően elvégezni vértisztító feladatát.
A sós rágcsálnivalóknak a legmagasabb a nátriumtartalma: Nem igaz. A félreértés abban gyökerezik, hogy sok sóban gazdag ételről nem tudjuk, hogy tele van nátriummal. A sós ropogtatnivalók, perecek vagy a sósmogyoró esetében látjuk a sót a csemege felszínén, ám az egyes ételekhez feldolgozás során hozzáadott sót nem.A sós snackek, chipsek kisebb térfogaton, nagyobb mennyiségű sót tartalmaznak, emiatt különösen intenzív az ízük, ám sokan nem foglalkozunk azzal, hogy milyen a kenyérfélék, felvágottak sajtok sótartalma. Ez azért baj, mert elég egy rosszul megválasztott összetevőkből készült szendvics, és máris elértük a napi ajánlott sómennyiséget.
Mivel sok kicsi sokra megy, ezért alaposan nézzük meg a termékek címkéit vagy nézzünk utána, hogy a kedvenc ételeinknek mekkora a sótartalma.
Egy kevés bor jót tesz a szívnek, de a sör nem segít: Nem igaz. Nemcsak az antioxidánsokban gazdag bor, hanem valamennyi alkoholos ital jót tesz a szívnek, ha kis mennyiségben fogyasztjuk, ugyanis növelik a HDL-koleszterin (hasznos koleszterin) mennyiségét a vérben.
A káros LDL-koleszterinnel szemben a HDL-molekulák megtisztítják az érfalakat, aminek következménye, hogy csökken az érelmeszesedés és a trombózis kialakulásának kockázata. A megfelelő étrend és rendszeres mozgás mellett, tehát belefér az egészséges életmódba a napi egy pohár bor vagy sör.
Az alumínium edények használata Alzheimer-kórhoz vezet: Nem igaz. Vagyunk páran, akik erről még nem is hallottunk, pedig az 1980-as, 1990-es években sokat hangoztatták ezt a rémhírt, és sokan még ma is hisznek benne.
A legenda az 1960-as évekig nyúlik vissza, ugyanis az orvosok akkor fedeztek fel az Alzheimer-kórral küzdő betegek agyában alumíniumlerakódást. Amikor ez kiderült, akkor az emberek sokáig nem merték alumíniumból készült edényekben tárolni vagy alufóliába csomagolni az ételeket.
Napjainkra azonban számos kutatás bebizonyította, hogy az alumíniumnak nincs köze az Alzheimer-kór kialakulásához. A szakértők pedig állítják, hogy a testünkbe került alumíniumot a vesék feldolgozzák és a vizelettel együtt távozik a szervezetünkből.
Só hozzáadásával megváltozik a víz forráspontja, így gyorsabban fő az étel: Részben igaz. Tény, hogy magasabb hőmérsékleten könnyebben lejátszódnak a kémiai reakciók, ám ez a háztartásban nem használható, mert egy csipet só kevés ahhoz, hogy a víz forráspontja jelentősen megnőjön. Ahhoz, hogy lényegesen megváltoztassuk ezt a pontot annyi só kellene, amitől ehetetlené válna az ételünk.Ne együnk este 6/7/8 óra után: Nem igaz. Ez egy nagyon népszerű fogyókúrás szabály, ám csak arra jó, hogy redukálja az emberek kalória-bevitelét, ugyanis a szervezet éheztetésével és a hosszas tápanyagmegvonással ártunk magunknak, és elősegítjük a jojó-effektus beindulását.
Eddig azzal a tudományos magyarázat érveltek az emberek a szabály mellett, amely szerint, ha tele hassal fekszünk le aludni, akkor lelassul az anyagcserénk, és a bevitt kalóriák zsírrá alakulnak. Valójában a testünk nem kapcsol raktározó üzemmódba este 6 vagy 7 óra után.
Azok, akik betartják ezt a szabályt, és későn fekszenek le aludni, tulajdonképpen kihagynak egy étkezést, tehát a szervezetük éhezni kezd, ami lelassítja a metabolizmusukat és arra készteti őket, hogy a következő étkezésnél sokkal több kalóriát vigyenek be a szervezetükbe.
Fontos megjegyeznünk, hogy mindenkinek más a bioritmusa, a táplálkozási és edzési szokásai, és az étkezéseket is ehhez érdemes igazítani. Akkor cselekszünk helyesen, ha napi 5-7 alkalommal eszünk, amit nem időponthoz, hanem életmódhoz kötünk. A vércukorszintet sok kis étkezéssel tarthatjuk megfelelő szinten.
A tojástól nő a koleszterinszint: Nem igaz. A koleszterinszintünket csak bizonyos telített és transzzsírok befolyásolják. A tojásban viszont csak 1,5 gramm telített zsír van, míg transzzsírsav egyáltalán nincs benne.Amennyiben az étrendünkből mégis kihagyjuk a tojást, akkor 13 fontos vitaminnal és ásványi anyaggal károsítjuk meg magunkat. A Harvard Medical School és a Mayo Clinic is azonos véleményen van ezzel kapcsolatban, és hozzáteszik, hogy együnk csak tojásfehérjét, ha nem akarunk koleszterint vinni a szervezetünkbe, ugyanis az a tojás sárgájában van, ám annak is csak a töredéke kerül be a véráramba.
(Forrás: divany.hu)
Hozzászólások