2 egyszerű indok, hogy leszámolj a sült krumpli evéssel

Azt mindannyian tudjuk, hogy a sült krumpli nem tartozik éppen a legegészségesebb ételek közé, mégis előszeretettel majszoljuk. Ezt kapjuk a gyorséttermekben szinte mindenhez. Emellett megvehetjük félkészen a boltban és otthon gyorsan elkészíthetjük, nem is kell hozzá semmi, csak egy "kis" olaj. Gyors, laktató és finom. Vacsi letudva...

Ugye, hogy az egyik legfinomabb és legegyszerűbb módja valami gyors és laktató étel elkészítésének, ha boltban vásárolt zacsis, mélyhűtött hasábburgonyát bő olajban kisütjük? És bumm... az úgynevezett "rossz zsírok" segítségével így változtathatjuk át az olyan gyanútlan összetevőket, mint a krumpli a szervezetünkre kártékony időzített bombává.

Persze az egészséges étkezéshez hozzátartoznak a zsírok is, de nem mindegy, hogy milyen táplálékkal visszük be ezeket a szervezetünkbe. Nyilván mindannyian hallottunk már arról, hogy léteznek telített és telítetlen zsírsavak. A lényeg az, hogy melyikből fogyasztunk többet. Az étkezések során arra kell törekednünk, hogy inkább telítetlen zsírsavakhoz jusson a szervezetünk, ezek ugyanis számtalan jótékony hatással bírnak. Például csökkentik a vér koleszterinszintjét, enyhítik a gyulladásokat vagy szabályozzák a szívritmust. Ezek a zsírok elsősorban növényekből, zöldségekből, magvakból és diófélékből származnak.

A telített és transz-zsírok a "rossz zsírok" kategóriába tartoznak és növelik számtalan betegség kockázatát, mint például a cukorbetegégét, a szív- és érrendszeri megbetegedésekét, vagy a daganatokét. Transz-zsírsavak a növényi olajok hidrogénezése során keletkeznek, a hidrogénezett olajokat pedig élelmiszeripar előszeretettel használja, így például a gyorséttermi vagy a félkészen kapható hasábburgonyában is megtalálható. Ezek a zsírok növelik a rossz koleszterin szintet, hosszabb ideig a szervezetben maradnak és növelik a vérkeringésben a vérrögképződés valószínűségét, amely könnyen stroke-ot vagy szívinfarktust okozhat.

2. A sült krumpli igazi kalóriabomba

Na nem arról van szó, hogy a burgonya a maga természetes formájában káros lenne a szervezetünkre, ám könnyen azzá tehetjük, ha mértéktelenül és nem megfelelő módon elkészítve fogyasztjuk. A burgonyának alapvetően magas a keményítő- és szénhidráttartalma, pláne a fehér burgonyának, amelyből hagyományosan készül a sült krumpli. A testünk a gyorsan felszívódó szénhidrátokat azonnal felhasználandó energiává alakítja vagy elraktározza a zsírszövetekbe. Ha rendszeresen sok  fehér burgonyát fogyasztunk az szinte biztos, hogy növeli a testsúlyunkat... hacsak nem tudjuk a bevitt szénhidrátot rögtön mozgási energiává alakítani. Vagyis ha nem csak alkalmanként, hanem nagyon is sokat "sült krumplizunk", minden egyes elfogyasztott tányér sült krumpli után szaladnunk kellene az edzőterembe ledolgozni a bevitt szénhidrátmennyiséget, ellenkező esetben könnyen elhízhatunk.

Emellett a fehér burgonya bizonyítottan növeli a vércukorszintet. Magas szénhidráttartalmú ételek rendszeres fogyasztása növeli az inzulin termelődését. A magas inzulinszint pedig növeli a szívinfarktus és a cukorbetegség kockázatát.

Sajnos ez alól a folyamat alól a gyerekek sem jelentenek kivételt. Mindenhol azt halljuk, hogy a gyerekek egészséges fejlődéséhez rengeteg szénhidrátra van szükség, de azt kevesebbszer hangoztatják, hogy milyen szénhidrátot fogyasszanak a kicsik. Már gyerekkorban érdemes elkezdeni a lassabban felszívódó szénhidrátokra való rászoktatást. A teljes kiőrlésű gabonák fogyasztása például tökéletes választás lehet, hiszen lassabban szívódnak fel, ezáltal folyamatosan biztosítják a szervezet számára szükséges szénhidrát mennyiséget és hosszan tartó teltségérzetet nyújtanak. Érjük el, hogy a gyerekek velünk együtt szokjanak le a sült krumpliról, és helyette  teljes kiőrlésű gabonafélékből készült ételeket fogyasszon az egész család. A kicsiknél pótoljuk a sült krumplit más kedvenceikkel, például reggelire teljes kiőrlésű gabonapelyhet egyenek, vacsira pedig mondjuk dobjunk össze nekik egy fincsi pizzát, persze teljes kiőrlésű lisztből.