8000 halál évente tüdőrák miatt

10 ezer új beteg évente és 8000 haláleset tüdőrák miatt, mely főként a dohányzás miatt alakul ki. A tüdőrákos betegek 85 százaléka dohányzik, vagy a betegség kialakulása előtt szívta a cigarettát.

Kovács Gábor, az Országos Korányi Tbc és Pulmonológiai Intézet főigazgatója azt nyilatkozta ma a Népszabadságnak, hogy a tüdődaganatosok gyógyulási esélyeit javítaná, ha a korai stádiumban fedezhetnék fel a bajt. Például az erősen veszélyeztetett csoportban, az idős dohányosok körében célzott szűrővizsgálattal.

Elmondta, hogy az is sokat segíthetne, ha az első tünetek jelentkezésénél a skandinávokhoz hasonlóan a magyarok is elmennének az orvoshoz. A hazai betegek többsége ugyanis hosszú hónapokig együtt él a kínzó tünetekkel anélkül, hogy bárkinek is szólna.

Gyakran előfordul, hogy még azoknak is, akik időben jelentkeznek orvosuknál, hónapokat kell várniuk a terápia megkezdéséig. A kórházakban ugyanis ide-oda küldözgetik a rákos betegeket. Dr. Kásler Miklós, az Országos Onkológiai Intézet főigazgató főorvosa lapunknak elmondta: a hosszú várakozás abból adódik, hogy szinte mindenhol hiányzik valami.

A vizsgálatok egyik részét elvégzik az egyik helyen, majd a hiányzó módszereket pótolják egy másik kórházban, miközben hónapok telhetnek el úgy, hogy a terápia el sem kezdődik.

A főorvos szerint jelentősen javítaná a betegek gyógyulási esélyeit, ha úgynevezett rákcentrumokat hoznának létre, ahol minden eszköz a rendelkezésre áll, hogy akár egy nap alatt diagnosztizálni lehessen a betegséget. Ez jelenleg – a budapesti intézeten kívül – két helyen érhető el az országban: Kecskeméten és Szegeden.

Szerző megjegyzése:
Az viszont a másik oldalon szégyenletes, hogy az egészséges emberek fizetik meg azon emberek betegségének kezelési költségeit, akik soha egy szál cigit sem szívtak el, sőt még őket is veszélyeztették a dohányosok.
Minden dohányos tudja, hogy amit csinál az halálos betegséghez vezethet, de ennek ellenére pusztítja magát, ha pedig megbetegszik az állam köteles eltartani. Igazán jó megoldás az lenne, ha a cigi árát irreálisan magas összegre emelnék és jókora összeget a gyógyítási költségekre fordítaná a kormány. 

A statisztika szerint a dohányzás mértéke különösen a nők körében nőtt jelentősen az elmúlt években.

A kormány a nem dohányzók védelmében egyre több szankciót vezet be a dohányosokkal szemben. Ezért sok dohányos letette már a cigit és nagy százalékuk tervezi, hogy lemond a dohányzásról.

A legszomorúbb az, hogy a dohányosok nagy része azt érzi, hogy kirekesztették őket, mert nem dohányozhattak akárhol.

A jó hír az, hogy a cigarettázók 62 százaléka egyetért a dohányzás elleni törvénnyel, 33 százalékuk érzi úgy, hogy a korlátozás ösztönzi a leszokásban.

Az utóbbiak fele eltökélte, hogy a szigorítás miatt leteszi a cigarettát, közülük minden második már most kevesebbet szív. 9 százalékuk úgy nyilatkozott, azért szakít a dohányzással, mert a korlátozás miatt megalázottnak és kirekesztettnek érzi magát.

A felmérésben megkérdezett dohányosok 38 százaléka nem ért egyet a szigorítással. Ezek egyharmada érzi úgy, hogy a törvény túl szigorú és egyoldalú, 8 százalék szerint a szigorítás tovább mélyíti a cigarettázók és a nem dohányzók közötti feszültséget. Három százalékuk pedig felháborítónak tartja, hogy nem tud egy sörözőben vagy kávézóban rágyújtani.

Megdöbbentő tény a dohányzással kapcsolatban:
A nyolcvanas években főleg a 60 év feletti korosztálynál diagnosztizálták a kórt, ma már a 28-30 éves korosztály között is egyre több a beteg.

Magyarország a daganatos megbetegedések és halálozások világranglistájának több mutatóját is vezeti, ráadásul évtizedek óta. Közel 300 ezer rákos betegről tudunk, közülük ötezer gyermek. Egy 2008-as adat szerint évente 50-60 ezer új beteget regisztrálnak hazánkban, és 34 ezren halnak meg valamilyen daganatos megbetegedésben.

Az Országos Onkológiai Intézetet naponta kétezren keresik fel, és a daganatos betegek körülbelül felét lehet meggyógyítani. Kásler doktor szerint az, hogy hazánkban többen halnak meg rákban, mint máshol Európában, sok tényező együttes hatásának a következménye. A főbb ok a dohányzás, az alkoholizmus és a helytelen táplálkozás. A főorvos hangsúlyozta: sokkal több zöldséget, gyümölcsöt, halat, fehér húst kellene fogyasztani, és kevesebb zsiradékot, vörös húst. Ezzel összefügg a túlsúly, a fizikai aktivitás hiánya, illetve a környezeti tényezők is nagyban befolyásolják a megbetegedések kockázatát, a kipufogógáztól kezdve a kemikáliákon át a tartósítószerekig.