A buborékfiú, aki steril műanyag sátorban élte le rövid életét
Egy texasi kisfiúnak rövid élete alatt steril műanyag sátorban kellett élnie betegsége miatt.
David Phillip Vetter egy veleszületett immunhiányos betegséggel jött világra 1971. szeptember 21-én.
Mivel a kisfiú bátyja 10 hónappal azelőtt ugyanebben a betegségben halt meg, ezért az orvosok már felkészültek arra, hogy a baba is ezzel a rendellenességgel születik majd meg.
Az örökletes betegségben ugyanis a lány utódokban nem jelentkezik a kór, a fiúknál viszont 50 százalékos az esélye. Davidet ezért világra jövetele után rögtön steril körülmények közé helyezték, de rövid idő múlva kiderült, hogy ő is örökölte a betegséget.
Ahogy a kisfiú egyre nagyobb lett, kinőtte a steril inkubátort. Mivel egyre tágasabb lakóhelyre volt szüksége, ekkor készítették el neki a bővíthető, steril műanyag sátrat, ott élt, aludt, evett, tanult, játszott.
David először 6 évesen hagyta el a buborékot, amikor a NASA mérnökei egy szkafandert készítettek neki. Ekkor tudott először a „szabadban” játszani.
Ilyen volt a kisfiú édesanyjával a nagy eseményre várva, miután felvette az űrhajós ruhát.
Ahogy David nőtt, egyre nagyobb lett a tudás iránti vágya. A kisfiú magántanulóként egy önkéntes tanítónővel tanult először a kórházban, majd otthon.
A tudomány előrehaladtával egyre gyakoribbá vált a csontvelő-átültetés, ezért a szülőknek az orvosok javasolták is, hogy végeztessék el a kisfiún. David egészséges nővére pedig jelentkezett donornak.
Így izgult a műtét előtt a kisfiú
Az operáció sikeres volt, de a kisfiúnál előre nem látott szövődmények léptek fel. Az akkori orvostudomány még nem tudta az Epstein-Barr vírusra tesztelni a donorokat és sajnos David szervezetébe is bejutott belőle.
A kisfiú immunhiánya miatt a szervezete nem tudta leküzdeni a betegséget és négy hónappal a műtét után 12 éves korában meghalt.
A Vetter fiúk sírja:
David életét részletesebben is megismerheted az alábbi öt részre bontott dokumentumfilmből.
David halála után a kutatók a fejlesztésekor felhasználták a kisfiú vérsejtjeit. Ennek köszönhetően ma már az SCID-szindrómával született gyerekek teljes életet élhetnek.
Forrás: erdekesvilag.hu
Hozzászólások