A gyenge egészségügyi ellátórendszer jelentheti az egyik legnagyobb veszélyt az egészségre 2019-ben

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) összegyűjtötte az emberiséget leginkább sújtó betegségeket és egészségügyi problémákat.2019-ben indította el az ötéves, 3 milliárd embert érintő, stratégiai programját az Egészségügyi Világszervezet (WHO), azzal a céllal, hogy visszaszorítsák az emberiséget leginkább fenyegető betegségeket és egészségügyi problémákat.

A program arra a tíz kulcsterületre koncentrál, amelyek már 2019-ben is fenyegetik az emberiséget.

Gyenge egészségügyi ellátórendszer: Ha az egészségügyi ellátórendszert nézzük, akkor a betegek általában az alapellátással kerülnek először kapcsolatba. Ezen a területen az ideális eset az, ha az emberek az egész életükben számíthatnak az átfogó, megfizethető ellátásra, ami az esetek többségében lefedi a szükségleteiket.

Az év eleji adatok szerint, hazánkban 332 betöltetlen háziorvosi és 231 fogorvosi praxis van. A sürgősségi ellátás azért zsúfolt, mert az alapellátás nem működik megfelelően, ezért pedig nem csak a létszámhiány tehető felelőssé. A magyar betegek jellemzően teljesen elvesznek az egészségügy útvesztőjében.

Globális influenzajárvány: A járványügyi szakemberek között egyetértés van arról, hogy egy újabb influenzajárvány fog pusztítani a világon, de azt egyelőre nem tudják, hogy ez mikor következik be, illetve mennyire lesz súlyos.

A becslések nem túl bizakodóak, ugyanis a pesszimista jóslatok szerint százmilliók halhatnak bele a globális influenzajárványba. A szakemberek folyamatosan figyelik a kórokozókat azért, hogy a lehető leggyorsabban reagálhassanak, ha kialakul egy pandémia.

Szuperbaktériumok: Az antibiotikum túlzott és nem megfelelő használata tehető felelőssé azért, hogy olyan baktériumok alakultak ki, amelyek ellen hatástalanok a gyógyszerek. Világszerte 700 ezer, az Európai Unióban 25 ezer ember hal meg évente azért, mert nincs olyan hatékony antibiotikum, ami végezni tudna a szuperbaktériumokkal.

Az előrejelzések szerint 2050-re Európában évi 400 ezer, globálisan 10 millió ember halálát okozhatják a mindennek ellenálló baktériumok, vagyis elmondható, hogy 2050-ben többen fognak meghalni a szuperbaktériumok miatt, mint a rákban.

Dengue-láz: Influenzaszerű tünetekkel jár a szúnyogok által terjesztett betegség, ami akár végzetes is lehet, ugyanis a súlyos esetek 20 százaléka halállal végződik. Jelenleg a Föld lakosságának 40 százaléka van kitéve a Dengue-láznak, amit évente 390 millió ember kaphat el, elsősorban Bangladesben és Indiában.

Ugyanakkor ahogy a klímaváltozás miatt megjelenhet a malária Közép-Európában, úgy a Dengue-lázt terjesztő szúnyogfajták is megjelenhetnek a térségben, akár Magyarországon is.Ebola: 2018-ben két különálló Ebola-járvány tört ki a Kongói Demokratikus Köztársaságban, ahol nemcsak vidéken, hanem a milliós nagyvárosokban is megjelent a vírus. A járvány elleni küzdelemben komoly akadály, hogy az egyik érintett tartományban háborús helyzet alakult ki.

Légszennyezés és klímaváltozás: 2019 egyik legnagyobb egészségkárosító környezeti kockázata a légszennyezés, mert a WHO szerint a világon 10 emberből 9 egészségtelen levegőt lélegzik be. A mikroszkopikus szennyező anyagok bejutnak a légző- és keringési rendszerbe, károsítják a tüdőt, a szívet, az agyat de más betegségeket is okozhatnak, ami miatt évente 7 millió ember hal meg az egész világon.

Számunkra rossz hír, hogy az Európai Unió tagállamai közül Magyarország az egyik, amit a leginkább sújt a légszennyezés miatti korai halálozás. A becslések szerint évente 10-15 ezer ember életét oltja ki a lakossági fűtés, az autók és az erőművek miatt egészségtelen levegő.

A légszennyezés egyik fő oka a klímaváltozás. Az ezzel kapcsolatos becslések arról szólnak, hogy 2030 és 2050 közötti felmelegedés 250 ezerrel több halált okozhat világszerte. A halálesetek növekedésében az alultápláltság, a malária és a hasmenés is szerepet játszik, nemcsak a hőség.

Oltásellenesség: Napjainkban a betegségek elkerülésének legolcsóbb és egyik leghatékonyabb módja a védőoltás. 2019-ben elmondható, hogy évente 2-3 millió ember köszönheti az oltásoknak azt, hogy nem hal bele a különféle betegségekbe, további 1,5 millió ember élete pedig megmenthető lenne, ha a védőoltások nagyobb területen lennének elérhetőek.

Míg a fejlődő országokban az oltóanyagok hiánya okoz komoly problémát, addig Európában az oltásellenes mozgalom jelenti a legfőbb veszélyt. 2018 első felében több, mint 41 ezer kanyarós megbetegedést regisztráltak, 37-en pedig belehaltak a betegségbe, ami védőoltással megelőzhető lehetett volna.

Az oltásellenesek száma Franciaországban, Romániában és Olaszországban a legmagasabb. Sokan azzal érvelnek a vakcinák ellen, hogy az autizmus okoz, pedig már rég kiderült, hogy az ezt állító kutatás hamis adatokon alapul. Habár oltásellenes hangok Magyarországon is vannak, mégis hazánk jól áll az oltások terén.Krónikus betegségek: A WHO adatai szerint a nem fertőző, krónikus betegségek (például rád, szív- és érrendszeri betegségek, cukorbetegségek) a halálozások több, mint 70 százalékát, tehát 41 millió ember halálát okozzák az egész világon.

HIV: Habár az elmúlt időszakban sokat fejlődtek a HIV-vírus elleni kezelések, mégis az adatok azt mutatják, hogy még mindig évente egymillió ember hal meg HIV/AIDS miatt világszerte. A járvány kitörése óta több, mint 70 millió ember fertőződött meg, nagyjából a felük pedig belehalt a betegségbe.

Napjainkban 37 millió HIV-fertőzött él világszerte, míg Magyarországon 1700 HIV-pozitív beteget vettek nyilvántartásba, ám a becslések szerint akár 4 ezer HIV-fertőzött is lehet, de jó részük valószínűleg nem is tudja, hogy beteg.

Válságos életkörülmények: A lesújtó becslések szerint több, mint 1,6 milliárd ember, vagyis a bolygó lakosságának 22 százaléka, kénytelen olyan helyen élni, ahol valamilyen elhúzódó nehézség (háború, aszály, éhínség, elvándorlás) és a gyenge az egészségügyi rendszer miatt nem kaphatnak alapvető egészségügyi ellátást.

(Forrás: nlcafe.hu)