Az ősz leggyakoribb betegségei
A megfázáson kívül mástól is szenvedhetünk ebben az évszakban.
Az ősz hónapjaihoz elsősorban a pár napig tartó náthát kapcsoljuk, pedig azon kívül még számtalan más nyavalya keserítheti meg a hétköznapjainkat kisebb-hosszabb ideig. Annak érdekében, hogy meg tudjuk előzni a bajt, vagy legalább ne érjen minket felkészületlenül, ismerjük meg alaposan az ősz leggyakoribb betegségeit!
Reuma: Tipikusan a kis, de a nagyízületeket is érintő szimmetrikus, előrehaladó gyulladással és következményes ízület- és lágyrész-pusztulással járó betegség, aminek az intenzitása különböző lehet.
Az esetek 5 százalékában az enyhébb reuma még kezelhető gyógyszerrel, de az intenzitás olyan mértékű is lehet, amely gyógyszerrel nem enyhíthető, és a beteg lerokkanhat, valamint testszerte súlyos szervrendszeri tünetek jelentkezhetnek.
Az ízületi funkció megőrzésének érdekében és a betegség kimenetele szempontjából, a gyógyszeres kezelés mellett, fontos a „bázisterápia” korai elkezdése, hiszen a tüneti terápiára hagyatkozó hozzáállás miatt, két év alatt nagymértékű, és visszafordíthatatlan ízületi pusztulás következhet be. A reuma kezelésébe kulcsfontosságú szerepet kapnak a nem-szteroid gyulladáscsökkentők, a gyógytorna, a szteroid-injekciók.
Asztma: Hazánkban az egész lakosság 2-3 százalékát érinti ez a betegség, aminek jól felismerhető tünete a rohamokban jelentkező nehézlégzés, ami megnyúlt, sípoló kilégzéssel párosul, fulladás és mellkasi szorítás. Elsősorban a gyerekeknél, a nyak és a mellkas tájéki viszketés is utalhat asztmára.
Az asztma genetikai hajlam, ezért egyelőre nem lehet meggyógyítani. A tüneteket, panaszokat s az ezek mögött álló, elsősorban a tüdőt tartósan károsító folyamatokat, meg tudja állítani, de akár meg is tudja szüntetni az orvostudomány.
Ennek a betegségnek a kezelése mindenekelőtt azt a célt tűzte ki maga elé, hogy a hörgőgörcsöket és a gyulladásokat megszüntesse a belélegezhető, közvetlenül a tüdőbe juttatható hörgőtágító gyógyszerekkel, tablettákkal, vagy injekciókkal.
Az asztma esetében nagyon fontos, hogy a beteg kerülje a dohányfüstös környezetben, hisz az sokat ronthat állapotán. A tünetes időszakokban is jelentkezik nehéz légzés. Ilyenkor a fulladó beteg felhagy a testmozgással, hogy ellensúlyozza a fulladást. Ez főleg gyerekkorban káros, mert elhízáshoz vezethet, és a testi-lelki fejlődésre is rossz hatással van.
Az asztmában szenvedők esetében nem tilos a mozgás, de oda kell figyelni arra, hogy a beteg mennyit és milyen mozgást képes nehézségek nélkül csinálni. Az úszás például már kicsi kortól jót tesz.
Isiász: Az ülőidegzsába az ülőideg működési zavara, ami miatt sokfajta tünet együttes jelentkezhet az enyhe érzéskieséstől a teljes bénulásig. Az isiász esetében nem önálló betegségről van szó, hanem számos egyéb betegség következményéről.
Az isiászos fájdalom az esetek nagy részében spontán oldódik meg nagyjából 6 hét alatt. A gyógyulás ideje alatt az orvos feladata a fájdalomcsillapítás, az idegműködés mielőbbi rendeződése, és a bénulás megelőzése. Olykor csak műtéttel lehet biztosítani az ideg túlélését.
Az isiász kialakulása nincs életkorhoz kötve, tehát bármikor előfordulhat, mert az ideg összenyomódását előidéző betegségek is bármely életkorban bekövetkezhetnek.
A fájdalom legjellemzőbb oka a gerincből kilépő nervus ischiadicus (ülőideg) nevű idegrostok összenyomódása. Ezt leggyakrabban a csigolyatestek között elhelyezkedő porckorongok sérve váltja ki.
Az isiász fájdalomcsillapítókkal és izomlazítókkal kezelhető. Ha súlyosabb fájdalomról van szó, akkor gerinctornára, vagy operációra lehet szükség.
Májgyulladás: Hazánkban a fertőző (járványos) májgyulladást a hepatitis A vírus okozza, ami emberről emberre terjed. A betegség tünetei (láz, rossz közérzet, sárgaság, étvágytalanság) enyhék.
A májgyulladás lezajlása lehet tünetmentes is, tehát specifikus kezelése nincsen, mert általában magától gyógyul. Habár a hepatitis A specifikus kezelést nem igényel, mégis be kell tartani a járványügyi szabályokat a további fertőzések elkerülése végett. Ezek alapján a betegnek nem szabad közösségbe mennie, a személyes tisztálkodási eszközeit, evőeszközeit megfelelően tisztán kell tartania, és azokat nem használhatja másokkal közösen.
A májgyulladás esetén néhány napos ágynyugalomra, esetleg lázcsillapításra, bő folyadékfogyasztásra és megfelelő energiabevitelre van szükség, valamint javallott a potenciálisan májkárosító gyógyszerek szedésének felfüggesztése.
Kórházi kezelésre akkor lehet szükség, ha a beteg idős, súlyos társbetegségei vannak, idült májbetegsége van, vagy esetleg várandós.
Skarlát: Más néven vörheny heveny fertőző megbetegedés. A múltban sokszor igen súlyos lefolyású betegség volt, aminek következményeként gyakran fordultak elő komoly szövődmények és a skarlátot követő utóbetegségek.
A mai korban már szelídebb betegségként tartják számon, de nem szabad lebecsülni a kórokozót, a Streptococcus pyogenes nevű baktériumot, amelynek egyes, bőrkiütések keltésére is alkalmas törzsei okozzák a skarlátot.
A betegség kezelésére napjainkban is elsősorban a penicillint ajánlják az orvosok, de számos más készítmény is hatásos lehet. A penicillint 10 napig kell szedni. Alternatívaként csak akkor lehet más szert használni, ha a penicillinkezelésről valami miatt le kell mondania a betegnek, például azért, mert túlérzékeny.
Az antibiotikum-kezelés mellett láz- és fájdalomcsillapításra is szükség van, valamint a megfelelő folyadékbevitelre is oda kell figyelni, mert a betegnek megnövekszik a folyadék igénye.
Szamárköhögés: Hetekig elhúzódhat a különböző kórokozók által okozott tünet együttes, amelyet a rohamokban jelentkező jellegzetes köhögésről ismerhetünk fel. A szamárköhögés életet veszélyeztető szövődményei elsősorban csecsemő- és kisdedkorban fordulnak elő. Más esetben a betegség spontán gyógyul.
Magyarországon kötelező a járványos formában jelentkező betegséget okozó forma elleni védőoltás. A rendelkezésnek köszönhetően a szamárköhögés nem tartozik a gyakran észlelhető fertőző betegségek közé, de az elkaphatja, és továbbadhatja, aki fogékony a szamárköhögés kórokozójára.
A szamárköhögés kórokozóival szemben hatékonyak az antibiotikumok, de azok csak a betegség terjedését akadályozzák meg. A betegség lefolyását nem befolyásolják érdemben.
Himlő: A bárányhimlő fertőző, cseppfertőzéssel terjedő, piros, viszkető, hólyagos pattanásokat és lázat okozó, vírusos megbetegedés. Mivel nagyon fertőző betegség, ezért a legtöbb ember már gyerekként túlesik rajta, és ezzel legtöbbször örökre védetté válnak.
Néha előfordul, hogy valaki másodszorra is megfertőződik. Ennek oka az, hogy az első bárányhimlőt nagyon korán vagy csak nagyon enyhe formában kapta el. A gerincvelő mellső szarvából kilépő idegek idegvégződéseinél megbújó vírusok évekkel később is okozhatnak betegséget felnőttkori övsömörként.
Az esetek többségében a bárányhimlő spontán és jól gyógyul. A betegségnek azonban minden életkorban lehetnek szövődményei. A betegség védőoltással megelőzhető. Ha valaki elkapta a bárányhimlőt, akkor annak a betegség első hetében, addig, amíg lázas, illetve amíg új hólyagok jelennek meg, ágynyugalomra van szükség.
A kiütést szárazon kell kezelni. Amennyibe viszket, akkor be kell hintőporozni a beteg testét, illetve a körmöket le kell vágni és gondosan tisztán kell tartani azokat annak érdekében, hogy a kiütések ne fertőződjenek el. Ha szövődmény jelentkezik, akkor az orvos utasítását kell betartani!
(Forrás: hazipatika.com)
Az ősz hónapjaihoz elsősorban a pár napig tartó náthát kapcsoljuk, pedig azon kívül még számtalan más nyavalya keserítheti meg a hétköznapjainkat kisebb-hosszabb ideig. Annak érdekében, hogy meg tudjuk előzni a bajt, vagy legalább ne érjen minket felkészületlenül, ismerjük meg alaposan az ősz leggyakoribb betegségeit!Reuma: Tipikusan a kis, de a nagyízületeket is érintő szimmetrikus, előrehaladó gyulladással és következményes ízület- és lágyrész-pusztulással járó betegség, aminek az intenzitása különböző lehet.
Az esetek 5 százalékában az enyhébb reuma még kezelhető gyógyszerrel, de az intenzitás olyan mértékű is lehet, amely gyógyszerrel nem enyhíthető, és a beteg lerokkanhat, valamint testszerte súlyos szervrendszeri tünetek jelentkezhetnek.
Az ízületi funkció megőrzésének érdekében és a betegség kimenetele szempontjából, a gyógyszeres kezelés mellett, fontos a „bázisterápia” korai elkezdése, hiszen a tüneti terápiára hagyatkozó hozzáállás miatt, két év alatt nagymértékű, és visszafordíthatatlan ízületi pusztulás következhet be. A reuma kezelésébe kulcsfontosságú szerepet kapnak a nem-szteroid gyulladáscsökkentők, a gyógytorna, a szteroid-injekciók.
Asztma: Hazánkban az egész lakosság 2-3 százalékát érinti ez a betegség, aminek jól felismerhető tünete a rohamokban jelentkező nehézlégzés, ami megnyúlt, sípoló kilégzéssel párosul, fulladás és mellkasi szorítás. Elsősorban a gyerekeknél, a nyak és a mellkas tájéki viszketés is utalhat asztmára.
Az asztma genetikai hajlam, ezért egyelőre nem lehet meggyógyítani. A tüneteket, panaszokat s az ezek mögött álló, elsősorban a tüdőt tartósan károsító folyamatokat, meg tudja állítani, de akár meg is tudja szüntetni az orvostudomány.Ennek a betegségnek a kezelése mindenekelőtt azt a célt tűzte ki maga elé, hogy a hörgőgörcsöket és a gyulladásokat megszüntesse a belélegezhető, közvetlenül a tüdőbe juttatható hörgőtágító gyógyszerekkel, tablettákkal, vagy injekciókkal.
Az asztma esetében nagyon fontos, hogy a beteg kerülje a dohányfüstös környezetben, hisz az sokat ronthat állapotán. A tünetes időszakokban is jelentkezik nehéz légzés. Ilyenkor a fulladó beteg felhagy a testmozgással, hogy ellensúlyozza a fulladást. Ez főleg gyerekkorban káros, mert elhízáshoz vezethet, és a testi-lelki fejlődésre is rossz hatással van.
Az asztmában szenvedők esetében nem tilos a mozgás, de oda kell figyelni arra, hogy a beteg mennyit és milyen mozgást képes nehézségek nélkül csinálni. Az úszás például már kicsi kortól jót tesz.
Isiász: Az ülőidegzsába az ülőideg működési zavara, ami miatt sokfajta tünet együttes jelentkezhet az enyhe érzéskieséstől a teljes bénulásig. Az isiász esetében nem önálló betegségről van szó, hanem számos egyéb betegség következményéről.
Az isiászos fájdalom az esetek nagy részében spontán oldódik meg nagyjából 6 hét alatt. A gyógyulás ideje alatt az orvos feladata a fájdalomcsillapítás, az idegműködés mielőbbi rendeződése, és a bénulás megelőzése. Olykor csak műtéttel lehet biztosítani az ideg túlélését.
Az isiász kialakulása nincs életkorhoz kötve, tehát bármikor előfordulhat, mert az ideg összenyomódását előidéző betegségek is bármely életkorban bekövetkezhetnek.A fájdalom legjellemzőbb oka a gerincből kilépő nervus ischiadicus (ülőideg) nevű idegrostok összenyomódása. Ezt leggyakrabban a csigolyatestek között elhelyezkedő porckorongok sérve váltja ki.
Az isiász fájdalomcsillapítókkal és izomlazítókkal kezelhető. Ha súlyosabb fájdalomról van szó, akkor gerinctornára, vagy operációra lehet szükség.
Májgyulladás: Hazánkban a fertőző (járványos) májgyulladást a hepatitis A vírus okozza, ami emberről emberre terjed. A betegség tünetei (láz, rossz közérzet, sárgaság, étvágytalanság) enyhék.
A májgyulladás lezajlása lehet tünetmentes is, tehát specifikus kezelése nincsen, mert általában magától gyógyul. Habár a hepatitis A specifikus kezelést nem igényel, mégis be kell tartani a járványügyi szabályokat a további fertőzések elkerülése végett. Ezek alapján a betegnek nem szabad közösségbe mennie, a személyes tisztálkodási eszközeit, evőeszközeit megfelelően tisztán kell tartania, és azokat nem használhatja másokkal közösen.
A májgyulladás esetén néhány napos ágynyugalomra, esetleg lázcsillapításra, bő folyadékfogyasztásra és megfelelő energiabevitelre van szükség, valamint javallott a potenciálisan májkárosító gyógyszerek szedésének felfüggesztése.Kórházi kezelésre akkor lehet szükség, ha a beteg idős, súlyos társbetegségei vannak, idült májbetegsége van, vagy esetleg várandós.
Skarlát: Más néven vörheny heveny fertőző megbetegedés. A múltban sokszor igen súlyos lefolyású betegség volt, aminek következményeként gyakran fordultak elő komoly szövődmények és a skarlátot követő utóbetegségek.
A mai korban már szelídebb betegségként tartják számon, de nem szabad lebecsülni a kórokozót, a Streptococcus pyogenes nevű baktériumot, amelynek egyes, bőrkiütések keltésére is alkalmas törzsei okozzák a skarlátot.
A betegség kezelésére napjainkban is elsősorban a penicillint ajánlják az orvosok, de számos más készítmény is hatásos lehet. A penicillint 10 napig kell szedni. Alternatívaként csak akkor lehet más szert használni, ha a penicillinkezelésről valami miatt le kell mondania a betegnek, például azért, mert túlérzékeny.
Az antibiotikum-kezelés mellett láz- és fájdalomcsillapításra is szükség van, valamint a megfelelő folyadékbevitelre is oda kell figyelni, mert a betegnek megnövekszik a folyadék igénye.
Szamárköhögés: Hetekig elhúzódhat a különböző kórokozók által okozott tünet együttes, amelyet a rohamokban jelentkező jellegzetes köhögésről ismerhetünk fel. A szamárköhögés életet veszélyeztető szövődményei elsősorban csecsemő- és kisdedkorban fordulnak elő. Más esetben a betegség spontán gyógyul.
Magyarországon kötelező a járványos formában jelentkező betegséget okozó forma elleni védőoltás. A rendelkezésnek köszönhetően a szamárköhögés nem tartozik a gyakran észlelhető fertőző betegségek közé, de az elkaphatja, és továbbadhatja, aki fogékony a szamárköhögés kórokozójára.
A szamárköhögés kórokozóival szemben hatékonyak az antibiotikumok, de azok csak a betegség terjedését akadályozzák meg. A betegség lefolyását nem befolyásolják érdemben.Himlő: A bárányhimlő fertőző, cseppfertőzéssel terjedő, piros, viszkető, hólyagos pattanásokat és lázat okozó, vírusos megbetegedés. Mivel nagyon fertőző betegség, ezért a legtöbb ember már gyerekként túlesik rajta, és ezzel legtöbbször örökre védetté válnak.
Néha előfordul, hogy valaki másodszorra is megfertőződik. Ennek oka az, hogy az első bárányhimlőt nagyon korán vagy csak nagyon enyhe formában kapta el. A gerincvelő mellső szarvából kilépő idegek idegvégződéseinél megbújó vírusok évekkel később is okozhatnak betegséget felnőttkori övsömörként.
Az esetek többségében a bárányhimlő spontán és jól gyógyul. A betegségnek azonban minden életkorban lehetnek szövődményei. A betegség védőoltással megelőzhető. Ha valaki elkapta a bárányhimlőt, akkor annak a betegség első hetében, addig, amíg lázas, illetve amíg új hólyagok jelennek meg, ágynyugalomra van szükség.
A kiütést szárazon kell kezelni. Amennyibe viszket, akkor be kell hintőporozni a beteg testét, illetve a körmöket le kell vágni és gondosan tisztán kell tartani azokat annak érdekében, hogy a kiütések ne fertőződjenek el. Ha szövődmény jelentkezik, akkor az orvos utasítását kell betartani!
(Forrás: hazipatika.com)
Hozzászólások