ENSZ jelentés a kábítószerről
Minden dollár, amit megelőzésre költenek, tíz dollár megtakarítást jelenthet - állítja a legutóbbi felmérés.
Az ENSZ Nemzetközi Kábítószer-ellenőrzési Szervének éves jelentése három fő megállapításra épül: felvázolja a kábítószerrel való visszaélés gazdasági és társadalmi költségeinek mértékét, felhívja a figyelmet, hogy a receptre kapható gyógyszerekkel való visszaélés néhány országban meghaladja a „tiltott” kábítószerekkel való visszaélést, valamint rávilágít a hangulatjavítók terjedésére.
Az összegyűjtött adatok szerint 2013-ban mintegy 4,5 millió problémás kábítószer-használót mértek fel a világon. Közülük csak minden hatodik jut megfelelő kezeléshez. Nagy a különbség az egyes térségek között. Afrikában 18 problémás kábítószer-használó közül 1; Latin-Amerikában és a Karib-térségben és Dél-kelet Európában 11 közül 1, míg Észak-Amerikában minden 3 problémás kábítószer-használó közül 1 kap megfelelő kezelést.
A kezelés költsége világméretben 35 milliárd dollár. Kezelésre a használók közül a heroin, kannabisz- és kokainélvezők jutottak leggyakrabban.
A megelőzés lenne a legjobb befektetés, amivel jelentős megtakarítást lehetne elérni mind az egészségügyben, mind a bűncselekménnyel kapcsolatos kiadások terén. A kábítószerfüggő családok szenvedéseinek mértéke pedig nehezen fejezhető ki számokban, dollárokban.
Növekvő problémát jelent a receptre kapható gyógyszerek egy csoportja. Az ezekkel történő visszaélés több országban is megelőzi az illegális kábítószer-használat mértékét. Ehhez járul az a téves elképzelés, hogy a receptre kapható gyógyszerek kevésbé alkalmasak visszaélésre, mint a tiltott kábítószerek. Ezek megelőzésére szolgál a visszavételi kezdeményezés, azaz a már nem szükséges gyógyszerek visszavétele. A szakemberek szerint a túlkínálat megszüntetése, a túlzott gyógyszerfelírás és a fokozott ellenőrzés lenne a megoldást.
Európában és bizonyos fejlődő országokban a legális hangulatjavítók jelentenek új veszélyt. A WHO, az Egészségügyi Világszervezet az év folyamán húsz új pszichoaktív szert fog megvizsgálni.
Közép-Amerikában és a Karib-térségben továbbra is súlyos probléma a kábítószer-csempészet, a tiltott szerek előállítása és az erőszakos bűncselekmények száma. A csempészet mértéke az utóbbi időben Afrikában nőtt. Az Európában terített heroin Nyugat-Afrikán át halad.
A kábítószerekkel összefüggő halálesetek száma az észak-amerikai régióban a legmagasabb. Aggodalomra ad okot a kannabisz származékok rekreációs célú használatának legalizálása az USA egyes államaiban és Uruguayban. Dél-Amerikában csökkent a tiltott kokaincserje termesztésének területe.
Kínában a heroin és a heroin származékok kereslete nőtt meg. Afganisztánban a tiltott ópiumtermesztés új rekordot döntött. Az ország egyúttal a tiltott heroin-előállítás központja.
Európában növekszik a vadkender termesztése és internetes árusítása. Kelet- és Dél-kelet Európában az új pszichoaktív szerek (NPS) megjelenése és terjedése okoz új megoldandó problémát. A csempészeti út továbbra is a Balkánon át vezet, de nőtt a Fekete-tenger kikötőin áthaladó szállítmányok mennyisége is.
A csempészek olyan tiltólistán nem szereplő vegyi anyaghoz jutnak hozzá, amelyek elkerülik a nemzeti és nemzetközi ellenőrzéseket. Ez utóbbi fokozása szükséges a jövőben a hatékony megelőzéshez és a visszaélések leleplezéséhez.
www.menszt.hu
Az ENSZ Nemzetközi Kábítószer-ellenőrzési Szervének éves jelentése három fő megállapításra épül: felvázolja a kábítószerrel való visszaélés gazdasági és társadalmi költségeinek mértékét, felhívja a figyelmet, hogy a receptre kapható gyógyszerekkel való visszaélés néhány országban meghaladja a „tiltott” kábítószerekkel való visszaélést, valamint rávilágít a hangulatjavítók terjedésére.
Az összegyűjtött adatok szerint 2013-ban mintegy 4,5 millió problémás kábítószer-használót mértek fel a világon. Közülük csak minden hatodik jut megfelelő kezeléshez. Nagy a különbség az egyes térségek között. Afrikában 18 problémás kábítószer-használó közül 1; Latin-Amerikában és a Karib-térségben és Dél-kelet Európában 11 közül 1, míg Észak-Amerikában minden 3 problémás kábítószer-használó közül 1 kap megfelelő kezelést.
A kezelés költsége világméretben 35 milliárd dollár. Kezelésre a használók közül a heroin, kannabisz- és kokainélvezők jutottak leggyakrabban.
A megelőzés lenne a legjobb befektetés, amivel jelentős megtakarítást lehetne elérni mind az egészségügyben, mind a bűncselekménnyel kapcsolatos kiadások terén. A kábítószerfüggő családok szenvedéseinek mértéke pedig nehezen fejezhető ki számokban, dollárokban.
Növekvő problémát jelent a receptre kapható gyógyszerek egy csoportja. Az ezekkel történő visszaélés több országban is megelőzi az illegális kábítószer-használat mértékét. Ehhez járul az a téves elképzelés, hogy a receptre kapható gyógyszerek kevésbé alkalmasak visszaélésre, mint a tiltott kábítószerek. Ezek megelőzésére szolgál a visszavételi kezdeményezés, azaz a már nem szükséges gyógyszerek visszavétele. A szakemberek szerint a túlkínálat megszüntetése, a túlzott gyógyszerfelírás és a fokozott ellenőrzés lenne a megoldást.
Európában és bizonyos fejlődő országokban a legális hangulatjavítók jelentenek új veszélyt. A WHO, az Egészségügyi Világszervezet az év folyamán húsz új pszichoaktív szert fog megvizsgálni.
Közép-Amerikában és a Karib-térségben továbbra is súlyos probléma a kábítószer-csempészet, a tiltott szerek előállítása és az erőszakos bűncselekmények száma. A csempészet mértéke az utóbbi időben Afrikában nőtt. Az Európában terített heroin Nyugat-Afrikán át halad.
A kábítószerekkel összefüggő halálesetek száma az észak-amerikai régióban a legmagasabb. Aggodalomra ad okot a kannabisz származékok rekreációs célú használatának legalizálása az USA egyes államaiban és Uruguayban. Dél-Amerikában csökkent a tiltott kokaincserje termesztésének területe.
Kínában a heroin és a heroin származékok kereslete nőtt meg. Afganisztánban a tiltott ópiumtermesztés új rekordot döntött. Az ország egyúttal a tiltott heroin-előállítás központja.
Európában növekszik a vadkender termesztése és internetes árusítása. Kelet- és Dél-kelet Európában az új pszichoaktív szerek (NPS) megjelenése és terjedése okoz új megoldandó problémát. A csempészeti út továbbra is a Balkánon át vezet, de nőtt a Fekete-tenger kikötőin áthaladó szállítmányok mennyisége is.
A csempészek olyan tiltólistán nem szereplő vegyi anyaghoz jutnak hozzá, amelyek elkerülik a nemzeti és nemzetközi ellenőrzéseket. Ez utóbbi fokozása szükséges a jövőben a hatékony megelőzéshez és a visszaélések leleplezéséhez.
www.menszt.hu
Hozzászólások