Gondolta, hogy a költözés gyógyíthatja az embert?

Ha az ember egy nagyon szegény környékről egy kevésbé szegénybe költözik, az hosszú távon akkor is jó hatással van az egészségére és a boldogságszintjére, ha a jövedelme csekély volta miatt nem lesz jobb a gazdasági helyzete.

Nagyrészt a Chicagói Egyetem munkatársai végezték azt a vizsgálatot, melynek a fenti eredményéről a Science egy szeptember 20-i közleménye számolt be.

Noha a kevésbé hátrányos helyzetű környékre költözéssel nem nőtt a családok bevétele, a költözés más módon nagyon is hozzájárult jóllétükhöz. Ha egy nagyon szegény környékről egy olyanba költöztek, ahol a szegények aránya 13%-kal alacsonyabb volt, akkor ez olyan mértékben fokozta boldogságérzetüket, mintha évi $13 000-ral nőtt volna a családi jövedelmük.

A kutatók egy nagy, randomizált szociális kísérlet adatait használták fel, amely „Moving to Opportunity” (MTO) néven ismert, és arra jutottak, hogy a jövedelem szerinti lakóhelyi szegregációnak nagyobb hatása volt a vizsgált változókra, mint a rassz alapú szegregációnak. „Ez fontos eredmény, mivel a rassz alapú szegregáció már 1970 óta csökkenőfélben van, míg a jövedelemfüggő szegregáció egyre erősebbé válik” – mondta a Jens Ludwig, a vizsgálat vezetője. „Azaz, a rossz környéknek a kis jövedelmű családokra gyakorolt hatása csak egyre rosszabb lesz, ahelyett, hogy javulna.”

A vizsgálat egy másik tanulsága, hogy ha az egyenlőtlenséget csak úgy tanulmányozzák, hogy a jövedelmi különbségeket nézik – s általában ez a középpontja az egyenlőtlenségről szóló vitáknak –, akkor nem vesznek tudomást az egyre kifejezettebbé váló jövedelem alapú lakóhelyi szegregációnak a szegény családokra gyakorolt negatív hatásairól. A kutatók becslése szerint az 1970 óta növekvő jövedelemfüggő lakóhelyi szegregáció hatása olyan nagy, hogy teljes mértékben ellensúlyozza a szegény családok jövedelemnövekedését az utóbbi négy évtizedben.

Ezek az eredmények 4604 olyan szegény család vizsgálatán alapultak, akik részt vettek a „Moving to Opportunity” kísérletben. Ez egy lottójáték-szerű kísérlet volt, amelyben egyes, rossz környéken élő szegény családoknak véletlenszerűen felkínálták a lehetőséget, hogy jobb lakóhelyre költözzenek. A Science-ben közölt tanulmány arról számol be, hogy milyen hatással volt ez a felnőttekre 10-15 évvel a költözés után.

Az MTO kezdeményezés az USA városfejlesztési és lakhatási minisztériumától eredt, s 1994 és 1998 között öt nagyvárosban működött a sajátos lottójáték. A családok önként jelentkeztek a programba, s a kontroll csoportot azok alkották, akik nem kaptak költözési lehetőséget.

A program résztvevői gazdaságilag rendkívül hátrányos helyzetűek voltak. A legtöbb család feje egy afroamerikai vagy hispanó nő volt – még 40%-uk sem végezte el a gimnáziumot. Elsősorban azért akartak máshol lakni, hogy megszabaduljanak a bandáktól és a drogoktól, s hogy jobb lakásban élhessenek és színvonalasabb iskolába járathassák gyermekeiket.

Egy korábbi közlemény már közölte, hogy az MTO elköltöző résztvevői körében kisebb volt az extrém kövérség és a hosszú távú egészségügyi kockázatok aránya. A Science-ben publikált vizsgálat kimutatta, hogy a lakóhelyi környezetnek sokkal szélesebb körű hatása van a szegény családok jóllétére, s ez egyben azt is jelenti, hogy a jövedelem szerinti szegregáció kulcsszerepet játszik a rossz környékek lakóinak életminőségében.