Gyermekorvosok egyesülete: csúcsot dönt a bárányhimlős megbetegedések száma
Csúcsot dönt idén a bárányhimlős megbetegedések száma Magyarországon, az Országos Epidemiológiai Központ (OEK) adatai szerint április közepéig mintegy 17 ezer fertőzést regisztráltak, ez az ötéves átlagértéket is meghaladja - olvasható a Házi Gyermekorvosok Egyesületének közleményében, amelyet egy szerdai, a témában tartott budapesti sajtótájékoztató alkalmából juttattak el az MTI-hez.
Az OEK első negyedéves statisztikái arra utalnak, hogy idén sem csökken a bárányhimlő elterjedtsége - írták, hozzátéve: tavaly majdnem 41 ezer megbetegedést regisztráltak.
Hangsúlyozták, hogy a bárányhimlő nem csupán a gyermekeket érinti, hanem azokat a felnőtteket is, akik nem estek át a betegségen, különösen a várandós anyákat. A legkritikusabb időszakot a terhesség első húsz hete, valamint a szüléshez közeli napok jelentik: az akkor elkapott fertőzés mind az anyának, mind a magzatnak fokozott kockázatot jelent, a terhesség alatt azonban nem adható védőoltás.
A szakemberek szerint a bárányhimlő elleni védekezésre nem csak gyermekvállalás előtt kell gondolni. Célszerű a betegség megelőzése a többgyermekes családokban, valamint azoknál a serdülőknél és felnőtteknél is, akik gyermekkorukban nem estek át a fertőzésen, mert a második, harmadik gyermekek betegsége általában súlyosabb, a felnőtteknél pedig nagyobb a szövődmények kialakulásának kockázata, és rendszerint súlyosabb lefolyású a bárányhimlő.
A közleményben idézték Póta Györgyöt, a Házi Gyermekorvosok Egyesületének elnökét, aki szerint egyéves kor után, de mindenképpen közösségbe kerülés előtt ajánlott beoltatni a gyermekeket a betegség ellen. Optimális időzítés, ha 15-18 hónapos korukban adják be nekik a kétadagos vakcinát, minimum 6 hét különbséggel.
Becslések szerint Magyarországon a felnőtt lakosság 5-10 százaléka nem esett át a bárányhimlőn gyermekkorában, ezek az emberek fogékonyak a fertőzésre.
Kiemelték, hogy a betegség elleni védőoltás szerepel az Egészségügyi Világszervezet vakcinációs ajánlásában. Az Európai Unió több tagállama is úgy döntött, hogy a vakcina a kötelező nemzeti oltási program része legyen, így Németország, Ausztria, Ciprus, Luxemburg, Lettország, Görögország, valamint Olaszország és Spanyolország több régiója is.
Felidézték, hogy az Egyesült Államokban nagyon elterjedt betegségnek számított a bárányhimlő a védőoltás 1996-os bevezetése előtt, ez után azonban egy csapásra javultak a statisztikák. Jelenleg az Egyesült Államok 49 államában az általános iskolai felvétel alapkövetelménye, hogy a gyermek megkapja a fertőzés elleni szérumot - tették hozzá.
Bár Magyarországon is évek óta szó van arról, hogy a vakcinát a nemzeti oltási rendbe emelik, a bárányhimlő elleni térítésmentes védekezés egyelőre csak önkormányzati finanszírozású programok segítségével érhető el.
A megyei jogú városok közül elsőként tavaly októberben Hódmezővásárhely döntött egy átfogó védőoltási program elindításáról: az önkormányzat ingyenessé tette a betegség elleni szérumot a településen élő 18 év alatti gyermekeknek és fiataloknak. Idén először Egerben indul hasonló kezdeményezés: májusban kezdik beoltani a 2014. augusztus 1. után született gyermekeket - olvasható a közleményben.
MTI
Az OEK első negyedéves statisztikái arra utalnak, hogy idén sem csökken a bárányhimlő elterjedtsége - írták, hozzátéve: tavaly majdnem 41 ezer megbetegedést regisztráltak.
Hangsúlyozták, hogy a bárányhimlő nem csupán a gyermekeket érinti, hanem azokat a felnőtteket is, akik nem estek át a betegségen, különösen a várandós anyákat. A legkritikusabb időszakot a terhesség első húsz hete, valamint a szüléshez közeli napok jelentik: az akkor elkapott fertőzés mind az anyának, mind a magzatnak fokozott kockázatot jelent, a terhesség alatt azonban nem adható védőoltás.
A szakemberek szerint a bárányhimlő elleni védekezésre nem csak gyermekvállalás előtt kell gondolni. Célszerű a betegség megelőzése a többgyermekes családokban, valamint azoknál a serdülőknél és felnőtteknél is, akik gyermekkorukban nem estek át a fertőzésen, mert a második, harmadik gyermekek betegsége általában súlyosabb, a felnőtteknél pedig nagyobb a szövődmények kialakulásának kockázata, és rendszerint súlyosabb lefolyású a bárányhimlő.
A közleményben idézték Póta Györgyöt, a Házi Gyermekorvosok Egyesületének elnökét, aki szerint egyéves kor után, de mindenképpen közösségbe kerülés előtt ajánlott beoltatni a gyermekeket a betegség ellen. Optimális időzítés, ha 15-18 hónapos korukban adják be nekik a kétadagos vakcinát, minimum 6 hét különbséggel.
Becslések szerint Magyarországon a felnőtt lakosság 5-10 százaléka nem esett át a bárányhimlőn gyermekkorában, ezek az emberek fogékonyak a fertőzésre.
Kiemelték, hogy a betegség elleni védőoltás szerepel az Egészségügyi Világszervezet vakcinációs ajánlásában. Az Európai Unió több tagállama is úgy döntött, hogy a vakcina a kötelező nemzeti oltási program része legyen, így Németország, Ausztria, Ciprus, Luxemburg, Lettország, Görögország, valamint Olaszország és Spanyolország több régiója is.
Felidézték, hogy az Egyesült Államokban nagyon elterjedt betegségnek számított a bárányhimlő a védőoltás 1996-os bevezetése előtt, ez után azonban egy csapásra javultak a statisztikák. Jelenleg az Egyesült Államok 49 államában az általános iskolai felvétel alapkövetelménye, hogy a gyermek megkapja a fertőzés elleni szérumot - tették hozzá.
Bár Magyarországon is évek óta szó van arról, hogy a vakcinát a nemzeti oltási rendbe emelik, a bárányhimlő elleni térítésmentes védekezés egyelőre csak önkormányzati finanszírozású programok segítségével érhető el.
A megyei jogú városok közül elsőként tavaly októberben Hódmezővásárhely döntött egy átfogó védőoltási program elindításáról: az önkormányzat ingyenessé tette a betegség elleni szérumot a településen élő 18 év alatti gyermekeknek és fiataloknak. Idén először Egerben indul hasonló kezdeményezés: májusban kezdik beoltani a 2014. augusztus 1. után született gyermekeket - olvasható a közleményben.
MTI
Hozzászólások