Helyettes államtitkár: a kormány számos feltételt biztosít a jó közétkeztetéshez
Sölch Gellért felidézte, az egységes közétkeztetési rendelet 2015-ös bevezetése előtt szigetszerű kísérletek voltak az iskolai (óvodai) közétkeztetés megreformálására, a rendelet azonban kimondja azokat a minimumokat, amelyeket minden főzőkonyhának be kell tartania.
A rendelettel a cél az volt - emlékeztetett -, hogy a közétkeztetésre szánt ételek kevesebb só, cukor és zsír hozzáadásával készüljenek, emelkedjen a zöldség- és gyümölcsadag, megfelelő legyen a tej, tejtermékek aránya és több teljes kiőrlésű gabonából készült pékáru kerüljön a gyerek elé. Az helyettes államtitkár kiemelte, a másik fontos feladat volt a pénzügyi feltételek biztosítása. Mint mondta, a kormány 2,5-szer több forrást biztosít közétkeztetésre, mint 2010-ben, és ma már 630 ezer gyermek részesülhet ingyenes vagy kedvezményes közétkeztetésben, szemben a nyolc évvel ezelőtti 257 ezerhez.
Sölch Gellért megemlítette, hogy a népegészségügyi termékadó bevezetése, az élelmiszerek transzzsírtartalmának csökkentését célzó rendelet, valamint a szintén a gyermekek egészségégét szolgáló mindennapi testnevelés bevezetése mellett a kormány évről évre biztosít forrást a konyhák felújítására. Erre idén kétmilliárd forint keretösszegben pályázhattak önkormányzatok - emelte ki.
A helyettes államtitkár szerint minőségi közétkeztetés csak az abban résztvevő összes szereplővel együtt érhető el, így a hatóság, a szülők, a pedagógusok és a szakmai szervezetek összefogására van szükség, hiszen - mint mondta - a gyermekek egészséges táplálkozása nem csak az iskolán belül fontos. Az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet (OGYÉI) az iskolai közétkeztetés helyzetével foglalkozó konferenciáján bemutatták a legújabb iskolai menzakörképet.
A vizsgálat megállapításai szerint jelentősen csökkent az iskolai menzákon kínált ételek átlagos sótartalma; ez 2013-ban étrendenként 8,6 gramm volt, mára azonban 6,4 grammra változott. A hozzáadott cukor mennyiségében is javult a helyzet, az esetek háromnegyedében az Egészségügyi Világszervezet (WHO) által javasolt szint alatt maradt ez az érték. Öt évvel ezelőtt az iskolák valamivel több mint felében kaptak a gyermekek naponta friss zöldséget, gyümölcsöt, de 2017-ben ez az arány már 82 százalékra nőtt.
Tavaly az iskolák csaknem háromnegyedében tudtak naponta biztosítani tejet vagy tejtermékeket: az Európai Unió Iskolatej-programjához 2013-ban még csak az iskolák 47 százaléka, 2017-ben azonban már 70 százaléka csatlakozott. Pozitív változás az is, hogy tavaly az iskolák több mint felében a gyerekek naponta kaptak teljes kiőrlésű lisztből készült ételt.
A közétkeztetők a rendelet előírásai alapján a vizsgált iskolák egyikében sem adtak az ízesített tejkészítményekhez utólag cukrot, illetve szénsavas vagy cukrozott üdítőt és szörpöt sem kínáltak. A vizsgálat megállapította, hogy 2013-hoz képest jelentősen, csaknem a kétszeresére nőtt azoknak az általános iskoláknak az aránya, amelyekben igényelték a diétás étkeztetést. Ezt 2013-ban még csak minden harmadik intézményben, 2017-ben pedig már az iskolák 85 százalékában meg is tudták oldani.
A felmérés szerint az egyik legnagyobb probléma, hogy az ebédre szánt idő nagyon kevés, a gyerekek sokszor kapkodva fogyasztják el az ételt, átlagosan 28 perc alatt kell végezniük az étkezéssel, azonban 2017-ben is volt olyan iskola, ahol 10 perc alatt kellett megebédelniük a gyerekeknek - derült ki a vizsgálatból.
(Forrás: MTI)
Hozzászólások