Kárpátaljáról érkezett az óriás medvetalp, mely égési sérülést okoz
Még megérintése is veszélyes lehet a Kaukázusból származó növénynek. Heveny bőrgyulladást és igazán komoly égési sérüléseket is okozhat a Kárpátalján honos medvetalp.
A kaukázusi medvetalp (Heracleum mantegazzianum) az zellerfélék közé tartozik, Európába a 19. században telepítették be dísznövényként.
Nálunk eddig nem volt számottevő, de Keszthely környékén tömegesen fordul elő, a Tisza egyes szakaszain is találkozhatunk vele.
Információk szerint a növény csak virágzáskor ártalmas az emberi szervezetre, igaz ez az időszak elég hosszú, átöleli az egész nyarat.
A kaukázusi, más néven óriás medvetalp, furanokumarinokat tartalmaz, sokkal nagyobb mértékben, mint más növények. Ez teszi a bőrt erősen fényérzékennyé, azon felül, hogy rákkeltő.
Érdemes figyelni rá, és a növény közelében bármilyen tevékenységet, még csak egy sétát sem szabad, lenge öltözetben tenni, csak teljesen zárt ruházatban, munkához szükséges a védőszemüveg használata.
Sok helyen védekeznek a veszélyes jövevény ellen, Németország például majdnem 13 millió eurót költ évente, a medvetalp kordában tartására.
A kárpátaljai megyei kórház égési és plasztikai sebészeti osztályának vezetője, Andrij Pogorljak elmondása szerint, az óriás medvetalpnál az ultraibolya sugárzás hatására kémiai reakció indul be, a növény nedve nagyon fényérzékeny, a mérgező anyagok koncentrációját. Ez a folyamat az okozója az égési sérüléseknek.
Ha a medvetalppal érintkezett a bőrfelületünk, az orvosok azt tanácsolják, hogy óvjuk a fénytől és azonnal mossuk le.
Nagy a hasonlóság az Európában honos, de kevésbé veszélyes és jóval kisebb termetű, közönséges medvetalppal(angyalgyökér), bár levelei alapján könnyen meg lehet különböztetni egymástól őket.
http://www.hir24.hu
A kaukázusi medvetalp (Heracleum mantegazzianum) az zellerfélék közé tartozik, Európába a 19. században telepítették be dísznövényként.Nálunk eddig nem volt számottevő, de Keszthely környékén tömegesen fordul elő, a Tisza egyes szakaszain is találkozhatunk vele.
A medvetalpak évelő növények, virágzásuk késő tavasztól nyár végéig tart. Ez egy igazi túlélőművész növény, mivel ha kivágják, mondhatni azonnal újrahajt, teljesen regenerálódik, nem kell neki 4-6 hét.
Információk szerint a növény csak virágzáskor ártalmas az emberi szervezetre, igaz ez az időszak elég hosszú, átöleli az egész nyarat.
A kaukázusi, más néven óriás medvetalp, furanokumarinokat tartalmaz, sokkal nagyobb mértékben, mint más növények. Ez teszi a bőrt erősen fényérzékennyé, azon felül, hogy rákkeltő.
Érdemes figyelni rá, és a növény közelében bármilyen tevékenységet, még csak egy sétát sem szabad, lenge öltözetben tenni, csak teljesen zárt ruházatban, munkához szükséges a védőszemüveg használata.
Sok helyen védekeznek a veszélyes jövevény ellen, Németország például majdnem 13 millió eurót költ évente, a medvetalp kordában tartására.A kárpátaljai megyei kórház égési és plasztikai sebészeti osztályának vezetője, Andrij Pogorljak elmondása szerint, az óriás medvetalpnál az ultraibolya sugárzás hatására kémiai reakció indul be, a növény nedve nagyon fényérzékeny, a mérgező anyagok koncentrációját. Ez a folyamat az okozója az égési sérüléseknek.
Ha a medvetalppal érintkezett a bőrfelületünk, az orvosok azt tanácsolják, hogy óvjuk a fénytől és azonnal mossuk le.
Nagy a hasonlóság az Európában honos, de kevésbé veszélyes és jóval kisebb termetű, közönséges medvetalppal(angyalgyökér), bár levelei alapján könnyen meg lehet különböztetni egymástól őket.
http://www.hir24.hu
Hozzászólások