Miért csuklunk?
A csuklás kellemetlen tud lenni, valamint a szervezet számára nem is hasznos. Általában jóindulatú és magától elmúlik, viszont előfordul, hogy huzamosabb ideig eltart. Ebben az esetben érdemes elgondolkodni a kiváltó okokról.
A csuklás a rekeszizmunk akaratlanul kialakult görcse, ami következtében gyors belégzés jön létre. A levegő a tüdőbe szívódik egy reflexesen záródó hangrésen keresztül, ettől keletkezik a különös hangjelzése. Kialakulásáért két agyideg a felelős, a bolygóideg és a nyelv- garatideg.
Bőséges étkezés után gyakrabban fordul elő, ez azért van, mert a bolygóideg egy szakaszon a nyelőcső mellett fut, is ez által a gyomor falát is behálózza. Gyakran a gyomor, illetve a belek izgatása okozza, de lehet központi eredetű is. A magától megszűnő csuklás lehet a gyomor feszülése, tehát szénsavas italok, túl nagy mennyiségű ételfogyasztás, levegőnyelés, valamint hirtelen hőmérséklet-változás, alkoholfogyasztás, izgalom, stressz vagy nevetés hatására.
Tartós csuklás kialakulhat, ha a rekeszizomhoz közel futó idegeket a lefutásuk mentén bárhol inger éri. A fej és a nyak területén történő ingerlés esetén a fülben lévő idegentest lehet az okozó. A mellkasnál nyelőcsőfekély, reflux, mellhártyagyulladás. szívinfarktus, szívburokgyulladás válthatja ki. Has tájékán májmegnagyobbodás, májgyulladás, epehólyag gyulladás, hasnyálmirigy gyulladás, valamint bármely rekeszizom környéki folyamat melléhatása lehet. A megváltozott vérösszetétel is eredményezheti, veseelégtelenség, cukorbetegség vagy alkoholfogyasztás esetén. Az idegrendszer daganatos, traumás vagy fertőzéses eredetű megbetegedései szintén kialakíthatják. Abban az esetben, ha tartós és visszatérő a csukás érdemes orvoshoz fordulni, aki egy alapos kikérdezést követően vérvizsgálat és mellkas röntgen után fel tudja állítani a pontos diagnózist, amit aztán kezelni lehet.
Számos egyszerű gyógyírt alkalmaznak az ártalmatlan csuklás ellen. A magasabb vér szén- dioxid érték gátolja a rekesz aktivitását, ezért bevált módszerként hasznos, ha a levegőt benntartjuk. A rekeszizom mellett futó vágsz ideg ingerlését kísérelhetjük meg gyors vízivással vagy kenyér-, illetve jégdarab lenyelésével. Hatékony lehet még a térdek mellkashoz való szorítása.
A csuklás a rekeszizmunk akaratlanul kialakult görcse, ami következtében gyors belégzés jön létre. A levegő a tüdőbe szívódik egy reflexesen záródó hangrésen keresztül, ettől keletkezik a különös hangjelzése. Kialakulásáért két agyideg a felelős, a bolygóideg és a nyelv- garatideg. Abban az esetben, ha az idegek ingerületbe jönnek, az agy egy meghatározott területén átkapcsolódva a rekeszizom idegén keresztül csuklást idéz elő.
Bőséges étkezés után gyakrabban fordul elő, ez azért van, mert a bolygóideg egy szakaszon a nyelőcső mellett fut, is ez által a gyomor falát is behálózza. Gyakran a gyomor, illetve a belek izgatása okozza, de lehet központi eredetű is. A magától megszűnő csuklás lehet a gyomor feszülése, tehát szénsavas italok, túl nagy mennyiségű ételfogyasztás, levegőnyelés, valamint hirtelen hőmérséklet-változás, alkoholfogyasztás, izgalom, stressz vagy nevetés hatására.
Tartós csuklás kialakulhat, ha a rekeszizomhoz közel futó idegeket a lefutásuk mentén bárhol inger éri. A fej és a nyak területén történő ingerlés esetén a fülben lévő idegentest lehet az okozó. A mellkasnál nyelőcsőfekély, reflux, mellhártyagyulladás. szívinfarktus, szívburokgyulladás válthatja ki. Has tájékán májmegnagyobbodás, májgyulladás, epehólyag gyulladás, hasnyálmirigy gyulladás, valamint bármely rekeszizom környéki folyamat melléhatása lehet. A megváltozott vérösszetétel is eredményezheti, veseelégtelenség, cukorbetegség vagy alkoholfogyasztás esetén. Az idegrendszer daganatos, traumás vagy fertőzéses eredetű megbetegedései szintén kialakíthatják. Abban az esetben, ha tartós és visszatérő a csukás érdemes orvoshoz fordulni, aki egy alapos kikérdezést követően vérvizsgálat és mellkas röntgen után fel tudja állítani a pontos diagnózist, amit aztán kezelni lehet.
Számos egyszerű gyógyírt alkalmaznak az ártalmatlan csuklás ellen. A magasabb vér szén- dioxid érték gátolja a rekesz aktivitását, ezért bevált módszerként hasznos, ha a levegőt benntartjuk. A rekeszizom mellett futó vágsz ideg ingerlését kísérelhetjük meg gyors vízivással vagy kenyér-, illetve jégdarab lenyelésével. Hatékony lehet még a térdek mellkashoz való szorítása.
Hozzászólások