Hiába alszol eleget, mégsem vagy kipihent?

A National Sleep Foundation (Országos Alvási Alapítvány) közleménye szerint egy átlagos felnőtt napi alvásigénye 7-9 óra.Rohanó világunkban kevesen vannak, akik hétköznap ennyi időt tudnának a pihenésre fordítani, így általában a hétvégéket szeretnék erre rászánni. Sokan vannak, akik hiába alszanak olyankor 9-10 órát, mégsem tudnak teljesen feltöltődni, kialvatlanul ébrednek.



Ez a fáradtság sok okra vezethető vissza. A pihenés minősége függ a szoba hőmérsékletétől, a levegő páratartalmától, de a leginkább az alvás fázisai befolyásolják. Alapvetően két időszakot különböztetnek meg.
Az egyik a gyors-szemmozgás-nélküli (azaz NREM) állapot. Ilyenkor áll helyre a szervezet energiája, felszabadulnak a növekedési hormonok. Az agyhullámok, az izmok aktivitása, a légzés és a szívritmus lassul, a testhőmérséklet és a vérnyomás csökken. Ennek a szakasznak négy része van, melyek közül utolsó a mélyalvás, amiből a legnehezebb felébreszteni valakit.

Az alvás másik időszakát REM-nek nevezik, azaz a gyors szemmozgás fázisának. Ekkor jellemző az erős agyi aktivitás, és az álmok is ilyenkor alakulnak ki. A mozgatóizmok ilyenkor átmenetileg lebénulnak, a szervezet minden erejével az agyra koncentrál. Ezt mutatja az is, hogy az agyi véráramlás szinte megkétszereződik ebben a szakaszban. A REM alvás az agynak a tanulásért és a memóriáért felelős részeit stimulálja. Abban általánosságban egyetértenek a tudósok, hogy ez a fázis rendkívül fontos, megvonása akár halálhoz is vezethet, azonban abban, hogy melyik szakaszban célszerű ébredni, eltérőek a nézetek.
Egy alvási cikluson belül először a NREM, majd a REM fázis következik be. Egy éjszaka alatt 4-6 másfél órás ciklus követi egymást. A biológusok egy része szerint a legrosszabb a mélyalvásból - azaz a ciklus negyedik szakaszából - ébredni, hiszen ilyenkor a leglassabbak az agyhullámok, és ez az időszak a legfontosabb az energia helyreállításában is.
Egy másik csoport szerint a REM alvásból kellemetlenebb felkelni. Ilyenkor az álmodást szakítjuk félbe, ezért ébredés után emlékszünk rá, és úgy érezhetjük, hogy egy percet sem aludtunk. Az bizonyos, hogy ennek a szakasznak a megvonásával fokozódik a hőleadás, és felborul az energia-háztartás, koncentrálási- és tanulási zavarok lépnek fel. Valamint kísérletekkel azt is kimutatták, hogyha a REM fázisból ébred fel valaki, akkor a szervezete következő este megpróbálja az elvesztett időt pótolni, így következő alkalommal hosszabb időt fog ebben az állapotban tölteni.

 

Valószínűleg azért is vannak ezek a véleménybeli különbségek, mert mindenki mást tapasztalhat, minden esetre érdemes lehet kipróbálni, hogy nekünk melyik alvási szakaszból való kelés a kellemesebb. Ehhez nem is kell mást tenni, mint kiszámolni, hogy hány órát kell aludnunk ahhoz, hogy a kiválasztott állapotban érjen minket a reggeli ébredés.