Hir.ma extra: a nemzetközi valutarendszer működése

A nemzetközi valutáris rendszernek különféle meghatározásai ismertek. Leggyakrabban az országok között kialakuló, rendszeres és sokirányú pénzügyi kapcsolatok vagy viszonyok összességét értik alatta. Egyesek szűkebben értelmezik a fogalmat: a nemzetgazdaságokat összefűző pénzügyi kapcsolatokat meghatározó írott vagy íratlan szabályokban látják a rendszer lényegét.

Abban mindenki egyetért, hogy a nemzetközi pénzügyi rendszer a nemzetközi kapcsolatok kiemelten fontos szférája. Az adott időszakban követett pénzügypolitikai célok, illetve az ezek elérése érdekében felhasználható eszközök függvényében a nemzetközi valutáris rendszernek igen különböző formái - típusai - alakultak ki.

A nemzetközi valutáris rendszer a világgazdaság sajátos alrendszerének tekinthető. Kornai János a pénzmozgásokat „speciális és kiemelkedően fontos közlésáramlásnak" tekinti, mely a pénz- és hitelrendszert a szabályozási alrendszerek között meghatározó jelentőségűvé teszi. Hasonló nézetet vall több más szerző is. Korán Imre a nemzetközi valutáris rendszert a „gazdaságon belüli és a társadalmat összekapcsoló folyamatok entrópiáját csökkentő, szabályozott áram-lásokat megvalósító infrastruktúra" fontos részének tartja, mely a gazdasági nézőpontú rendszerek hierarchiájában előkelő helyet foglal el.

A nemzetközi valutáris viszonyok egyrészt a nemzetközi gazdasági és politikai kapcsolatokat tükrözik, másrészt a nemzetgazdaságok közötti reálkapcsolatok fenntartásának és bővítésének pénzügyi feltételeit biztosítva igen aktív szerepet játszanak. Az angolszász irodalomban az utóbbi időben eléggé elterjedt az a nézet, hogy rendszer helyett nemzetközi valutáris „rezsim"-ről beszélnek. Mivel a rendszer fogalmát sokan a kapcsolatok rendezettségével, valamiféle „rend" fennállásával azonosítják, a jelenlegi - gyakran áttekinthetetlen és zavaros - valutáris viszonyok között a nemzetközi valutáris rendszer létezéséi a lapjaiban kérdőjelezik meg.

Jogos a kérdés: mióta létezik nemzetközi valutáris rendszer? Mióta beszélhetünk a nemzetgazdaságok között rendszeres, tartós és a résztvevők gazdasági teljesítményét lényegesen befolyásoló pénzügyi kapcsolatokról? Mióta igaz, hogy e pénzügyi viszonyokat - a maguk sokfélesége mellett - általános szabályok, közös elvek alakítják? A válasz megfogalmazásakor abból kell kiindulni, hogy a nemzetgazdaságok, s így az önálló jelleggel bíró nemzeti pénzrendszerek kialakulásának nagy hulláma a 17-19. század között jelentkezett.

A modern értelemben vett nemzetállamok létrejötte - nemzeti piacokra kiterjedő egységes, központi irányítással - Európában a 19. század utolsó harmadában fejeződött be. Ezzel egy időben, a századforduló felé haladva a nemzetközi gazdasági és pénzügyi kapcsolatok mind nagyobb lendülettel fejlődtek. Végeredményben tehát a nemzetközi valutáris rendszer több mint százéves múltra tekint vissza. Nyilvánvaló, hogy a mai rendszer gyökeresen különbözik az 1890-es években működő rendszertől, de a második világháborút követő időszakban kialakult pénzügyi kapcsolatok/viszonyok jellege is merőben eltért az 1930-as évek gyakorlatától.

A nemzetközi valutáris rendszer minőségét az országok közötti valutáris-pénzügyi kapcsolatokat alapjaiban meghatározó tényezők alakítják ki. Ilyen szemponttól kritikus jelentőséggel bír, hogy:

- mely eszköz, illetve eszközök töltik be a világpénz szerepkörét: mit használhatnak az országok adott körülmények között értékmérésre, ármeghatározásra, forgalmi/fizetési eszközként vagy tartalékképzésre?

- milyen a nemzetközi fizetések, illetve a finanszírozás rendje, hogyan kerülhet sor nemzetközi pénz- vagy tőkemozgásra?

- milyen a rendszer szervezési-irányítási formája, azaz milyen mértékben képesek az egyes országok a rendszer működésére befolyást gyakorolni?

A valutáris rendszer működési-szervezési elveit a nemzetközi gazdasági kapcsolatok fenntartásában - bővítésében - leginkább érdekelt és azokra a legnagyobb befolyást gyakorló nemzetgazdaságok törekvései determinálják. A nemzetközi valutáris rendszernek számos formája alakulhat ki, s alakult ki az eddigiek folyamán, hiszen a fenti kérdésekre igen különböző válaszok adhatók. Másfelől hangsúlyoznunk kell, hogy adott típusú - felépítésű - nemzetközi valutáris rendszerben a részt vevő országok nemzeti pénzrendszere, monetáris és devizapolitikai gyakorlata lényegesen eltérhet egymástól. A nemzetközi rendszer minőséget, más szóval az országok közötti pénzügyi-valutáris kapcsolatok/viszonyok jellegét a vezető szerepet játszó országok gyakorlata határozza meg.

A nemzetközi valutáris rendszer egymástól minőségileg különböző szakaszainak elhatárolására számos kísérlet történt. Lényeges különbség áll fenn az egyes nézetek között a minősítési szempontokat illetően: vagyis abban, hogy mely tényezők és milyen mértékben determinálják a valutáris rendszer minőségét. Hir.ma (olvasói beküldés)