K&H: a bankszektor legfontosabb feladatai a hazai munkahelyek létrehozása és fenntartása
A K&H Bank friss elemzése alapján napjainkban a magyarországi bankszektor legfontosabb feladatai közé tartozik a hazai munkahelyek létrehozása és fenntartása, a felelős hitelezés, valamint az ügyfelek magas színvonalú kiszolgálása.
Hendrik Scheerlinck, a K&H csoport vezérigazgatója a bankcsoport Egerben megtartott szakmai rendezvényén kifejtette: 2013-ban Magyarországon a pénzügyi szektor közvetlen részesedése a GDP-ből 4,9 százalék volt a szolgáltatásokon belül. A vállalatméret szerinti GDP-hozzájárulásban a nagyvállalatok az elsők 44,8 százalékkal, őket követik a közepes vállalatok, az 50-249 dolgozót foglalkoztató cégek 19,1 százalékkal.
Hozzátette: a válság óta több mint 300 ezer új munkahely jött létre az országban, de ebben nincsenek benne a közmunkát vállalók és a külföldön elhelyezkedők munkahelyei. A foglalkoztatási adatokat nézve kiderül, hogy az építőipar kivételével minden főbb szektorban emelkedés volt tapasztalható, ha az idei második negyedév számait 2008 első negyedévéhez viszonyítjuk. A legjelentősebb az adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység részesedésének emelkedése a foglalkoztatás bővülésében.
Elmondta: a hazai bankszektor jellemzően a magyarországi átlagnál jobban képzett dolgozókat foglalkoztat, azonban a 2008 végi adatokhoz képest 2014 harmadik negyedévének végére 4100 fővel csökkent a banki alkalmazottak száma, ami azt jelenti, hogy a banki munkahelyek 15 százaléka szűnt meg ebben az időszakban. Ezzel párhuzamosan a takarékszövetkezetekben 1900 dolgozóval csökkent az alkalmazottak száma, ez a munkahelyek 25 százalékának megszűnését hozta magával - fűzte hozzá.
A vezérigazgató kiemelte: a bankrendszer konszolidációja miatt tovább fog csökkenni a pénzügyi szektorban a munkahelyek száma.
Ismertette: a magyarországi nem pénzügyi vállalatoknak nyújtott hitelek 2008 óta 23 százalékkal csökkentek, míg a betétek állománya 26 százalékkal nőtt, ez azt mutatja, hogy az elmúlt években a vállalatok csökkentették hitelállományukat és elhalasztották beruházási terveiket.
A magyarországi bankok átlagos hitel/betét arányának csökkenése a régiós országok közül a legjelentősebb, napjainkban 105 százalék körüli ez a mutató - mutatott rá.
Hendrik Scheerlinck kiemelte: a hitelezés gazdaságra gyakorolt pozitív hatása abban jelentkezik, hogy a hitelezés felfutásában és a foglalkoztatottság bővülésében egyértelműen pozitív korrelációs kapcsolat fedezhető fel. Hangsúlyozta: a 3 százalék feletti tartós GDP-bővülés eléréséhez elengedhetetlen egy egészséges bankszektor működése, hitelezése.
Horváth István, a K&H Alapkezelő befektetési igazgatója kifejtette: 2015-ben az eddiginél is alacsonyabb kamatokra lehet számítani, ez negatív reálkamatot is előidézhet Magyarországon. Ebben a környezetben a befektetési alapok még inkább népszerűek lehetnek a befektetők és a lakosság körében is.
Kiemelte: a K&H felmérése szerint a magyarországi befektetők a tőkevédelmet, a könnyű hozzáférhetőséget, a hozamvédelmet és az adókedvezményeket tartják a legfontosabb szempontoknak a megtakarításaik elhelyezése, befektetése során.
MTI
Hendrik Scheerlinck, a K&H csoport vezérigazgatója a bankcsoport Egerben megtartott szakmai rendezvényén kifejtette: 2013-ban Magyarországon a pénzügyi szektor közvetlen részesedése a GDP-ből 4,9 százalék volt a szolgáltatásokon belül. A vállalatméret szerinti GDP-hozzájárulásban a nagyvállalatok az elsők 44,8 százalékkal, őket követik a közepes vállalatok, az 50-249 dolgozót foglalkoztató cégek 19,1 százalékkal.
Hozzátette: a válság óta több mint 300 ezer új munkahely jött létre az országban, de ebben nincsenek benne a közmunkát vállalók és a külföldön elhelyezkedők munkahelyei. A foglalkoztatási adatokat nézve kiderül, hogy az építőipar kivételével minden főbb szektorban emelkedés volt tapasztalható, ha az idei második negyedév számait 2008 első negyedévéhez viszonyítjuk. A legjelentősebb az adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység részesedésének emelkedése a foglalkoztatás bővülésében.
Elmondta: a hazai bankszektor jellemzően a magyarországi átlagnál jobban képzett dolgozókat foglalkoztat, azonban a 2008 végi adatokhoz képest 2014 harmadik negyedévének végére 4100 fővel csökkent a banki alkalmazottak száma, ami azt jelenti, hogy a banki munkahelyek 15 százaléka szűnt meg ebben az időszakban. Ezzel párhuzamosan a takarékszövetkezetekben 1900 dolgozóval csökkent az alkalmazottak száma, ez a munkahelyek 25 százalékának megszűnését hozta magával - fűzte hozzá.
A vezérigazgató kiemelte: a bankrendszer konszolidációja miatt tovább fog csökkenni a pénzügyi szektorban a munkahelyek száma.
Ismertette: a magyarországi nem pénzügyi vállalatoknak nyújtott hitelek 2008 óta 23 százalékkal csökkentek, míg a betétek állománya 26 százalékkal nőtt, ez azt mutatja, hogy az elmúlt években a vállalatok csökkentették hitelállományukat és elhalasztották beruházási terveiket.
A magyarországi bankok átlagos hitel/betét arányának csökkenése a régiós országok közül a legjelentősebb, napjainkban 105 százalék körüli ez a mutató - mutatott rá.
Hendrik Scheerlinck kiemelte: a hitelezés gazdaságra gyakorolt pozitív hatása abban jelentkezik, hogy a hitelezés felfutásában és a foglalkoztatottság bővülésében egyértelműen pozitív korrelációs kapcsolat fedezhető fel. Hangsúlyozta: a 3 százalék feletti tartós GDP-bővülés eléréséhez elengedhetetlen egy egészséges bankszektor működése, hitelezése.
Horváth István, a K&H Alapkezelő befektetési igazgatója kifejtette: 2015-ben az eddiginél is alacsonyabb kamatokra lehet számítani, ez negatív reálkamatot is előidézhet Magyarországon. Ebben a környezetben a befektetési alapok még inkább népszerűek lehetnek a befektetők és a lakosság körében is.
Kiemelte: a K&H felmérése szerint a magyarországi befektetők a tőkevédelmet, a könnyű hozzáférhetőséget, a hozamvédelmet és az adókedvezményeket tartják a legfontosabb szempontoknak a megtakarításaik elhelyezése, befektetése során.
MTI
Hozzászólások