Magyarország feketegazdasági térképe
A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Gazdaság és Vállalkozáselemző Intézete (MKIK GVI) kutatói megvizsgálták, melyik kistérségben lényegesen magasabbak a fogyasztási kiadások a bejelentett jövedelmekhez képest – írja a Napi Gazdaság. Íme, az eredmény.
A legmagasabb a feketegazdaság aránya a viszonylag tehetős vidéki városokban, de különösen Bács-Kiskun megyében. A legtisztább Dunaújváros, Budapest és Paks. Legalábbis a kutatás eredményeiből ez szűrhető le.
A fogyasztási szokásokat a személygépkocsi-ellátottság és a járművek életkora (szoros összefüggésben van a jövedelmi viszonyokkal), a villanyszámla, illetve a kábeltévé használat aránya (nem létfenntartási szolgáltatás, hanem a lakások komfortjának mérőszáma) alapján mérték. Figyelembe vették a munkanélküliségi rátát, az adózók számát, a vállalkozások számát és az általuk fizetett helyi adók mértékét, az egy főre jutó személyi jövedelemadó mértékét és a közgyógyellátásban részesülők számát. A kutatók ugyanakkor egy az egyben elfogadták azt a becslést is, miszerint hazánkban a rejtett gazdaság mértéke a GDP 17-18 százalékát teszi ki.
Egy főre jutó be nem jelentett lakossági jövedelmek aránya az összes jövedelemből
A fenti adatok összevetéséből kiderült, hogy azokban a térségekben, ahol egy-két nagyvállalat a fő munkaadó, kiemelkedően alacsony a feketegazdaság aránya. Ez leginkább Dunaújváros és Paks esetében látszik jól.
A legszegényebb kistérségekben azért nem annyira magas a feketegazdaság aránya, mert magasak a szociális transzferek, és munkalehetőség híján még feketejövedelemhez is nehezebb jutni. Így a legfertőzöttebb térségek a vidéki átlaghoz húzó kistérségek, ezek közül is kiemelkedik Bács-Kiskun megye.
A kutatók a legmagasabb értéket (37,2 százalék) a Nyírségben található baktalórántházi kistérségben mérték, a legalacsonyabbat (4,4 százalékot) Dunaújvárosban.
A feketejövedelmek aránya százalékban:
A legfehérebb kistérségek
Dunaújváros 4,4
Budapest 5,5
Gárdony 9,1
Székesfehérvár 9,1
Paks 10,2
A feketezóna kistérségei
Baktalórántháza 37,3
Létavértes 37,3
Bodrogköz 37,1
Nyírbátori 36,2
Kadarkúti 35,7
Encsi 33,3
A bevallott és a korrigált jövedelem közötti különbség alapján leszűrhető az is, hogy nem a legszegényebb, de nem is a leggazdagabb kistérségekben magas az adócsalás aránya. E kutatás alapján pedig Magyarországon átlagban a jövedelmek 17,3 százaléka származik a feketegazdaságból.
Ugyanakkor Pogátsa Zoltán, közgazdász, és a Nyugat-magyarországi Egyetem docense egy múlt év végi bejegyzésében rámutatott arra, hogy a magyar feketegazdaság mértékéről általában túlzó becslések jelennek meg a sajtóban. Szerinte nem állja meg a helyét az az érvelés, mely szerint a hazai fekete- és szürkegazdaság lenne minden bajunk oka. Szerinte az offshore pénzkimenekítés és a „nagykorrupció” minden bizonnyal sokkal többet árt a közpénzügyeknek, bár azt is hozzáteszi, hogy ezekről is csak becslések léteznek.
Forrás: HVG, MKIK GVI, Napi Gazdaság
A legmagasabb a feketegazdaság aránya a viszonylag tehetős vidéki városokban, de különösen Bács-Kiskun megyében. A legtisztább Dunaújváros, Budapest és Paks. Legalábbis a kutatás eredményeiből ez szűrhető le.
A fogyasztási szokásokat a személygépkocsi-ellátottság és a járművek életkora (szoros összefüggésben van a jövedelmi viszonyokkal), a villanyszámla, illetve a kábeltévé használat aránya (nem létfenntartási szolgáltatás, hanem a lakások komfortjának mérőszáma) alapján mérték. Figyelembe vették a munkanélküliségi rátát, az adózók számát, a vállalkozások számát és az általuk fizetett helyi adók mértékét, az egy főre jutó személyi jövedelemadó mértékét és a közgyógyellátásban részesülők számát. A kutatók ugyanakkor egy az egyben elfogadták azt a becslést is, miszerint hazánkban a rejtett gazdaság mértéke a GDP 17-18 százalékát teszi ki.
Egy főre jutó be nem jelentett lakossági jövedelmek aránya az összes jövedelembőlA fenti adatok összevetéséből kiderült, hogy azokban a térségekben, ahol egy-két nagyvállalat a fő munkaadó, kiemelkedően alacsony a feketegazdaság aránya. Ez leginkább Dunaújváros és Paks esetében látszik jól.
A legszegényebb kistérségekben azért nem annyira magas a feketegazdaság aránya, mert magasak a szociális transzferek, és munkalehetőség híján még feketejövedelemhez is nehezebb jutni. Így a legfertőzöttebb térségek a vidéki átlaghoz húzó kistérségek, ezek közül is kiemelkedik Bács-Kiskun megye.
A kutatók a legmagasabb értéket (37,2 százalék) a Nyírségben található baktalórántházi kistérségben mérték, a legalacsonyabbat (4,4 százalékot) Dunaújvárosban.
A feketejövedelmek aránya százalékban:
A legfehérebb kistérségek
Dunaújváros 4,4
Budapest 5,5
Gárdony 9,1
Székesfehérvár 9,1
Paks 10,2
A feketezóna kistérségei
Baktalórántháza 37,3
Létavértes 37,3
Bodrogköz 37,1
Nyírbátori 36,2
Kadarkúti 35,7
Encsi 33,3
A bevallott és a korrigált jövedelem közötti különbség alapján leszűrhető az is, hogy nem a legszegényebb, de nem is a leggazdagabb kistérségekben magas az adócsalás aránya. E kutatás alapján pedig Magyarországon átlagban a jövedelmek 17,3 százaléka származik a feketegazdaságból.
Ugyanakkor Pogátsa Zoltán, közgazdász, és a Nyugat-magyarországi Egyetem docense egy múlt év végi bejegyzésében rámutatott arra, hogy a magyar feketegazdaság mértékéről általában túlzó becslések jelennek meg a sajtóban. Szerinte nem állja meg a helyét az az érvelés, mely szerint a hazai fekete- és szürkegazdaság lenne minden bajunk oka. Szerinte az offshore pénzkimenekítés és a „nagykorrupció” minden bizonnyal sokkal többet árt a közpénzügyeknek, bár azt is hozzáteszi, hogy ezekről is csak becslések léteznek.
Forrás: HVG, MKIK GVI, Napi Gazdaság
Hozzászólások