Duna House: megélénkült a kereslet a zártkerti ingatlanok iránt
A keresleti adatok szerint 2025 nyarán kétszer annyian érdeklődnek zártkerti ingatlanok iránt, mint egy évvel korábban, ami a szabályozás élénkítő hatását jelzi, ugyanis július 1-jén életbe lépett az ingatlannyilvántartási törvény módosítása, amely új lehetőséget biztosít a zártkerti ingatlanok tulajdonosainak - közölte a Duna House csütörtökön az MTI-vel.
Hozzátették, hogy az új szabályozásnak köszönhetően az érintett telkek művelési ág alól kivett területként kerülhetnek nyilvántartásba, ha azt az adott település önkormányzata rendeletben engedélyezi.
Ez a lépés nemcsak a jogi státusz és a tényleges használat összehangolását, hanem a piaci forgalom élénkülését is segíti a Duna House szerint. A közlemény idézte Szegő Pétert, a Duna House vezető elemzőjét, aki elmondta a jogszabályi változás mérföldkő a zártkerti ingatlanok piacán, ugyanis megnyitja az utat az eddig elérhetetlen finanszírozási lehetőségek és támogatások előtt.
Adataik szerint a zártkerti és üdülőövezeti ingatlanok forgalma 2023 óta folyamatosan élénkül. Arra is felhívták a figyelmet, hogy a zártkerti ingatlanoknál a művelési ág alóli kivonás lehetősége több ponton is kedvező változásokat hozhat a tulajdonosoknak és a piacnak, továbbá a befektetői céllal vásárlóknak is.
Példaként említették, hogy megnyílhat az út a lakáshitelek és állami támogatások előtt, valamint, hogy gyorsabbá és egyszerűbbé válhat az adásvétel, mivel megszűnnek a földforgalmi törvény előírásaihoz kötődő kötelezettségek. Továbbá fontos, hogy nem keletkezik földvédelmi járulékfizetési kötelezettség, ráadásul a zártkerti ingatlanok piaci értéke várhatóan növekedni fog, különösen ott, ahol az önkormányzatok gyorsan reagálnak a szabályozásra.
Szegő Péter a közleményben megjegyezte, a zártkerti ingatlanok régóta fontos, de nehezebben kezelhető szegmensét jelentették a hazai piacnak. A mostani változás áttörést hozhat, hiszen valódi választ ad a szereplők igényeire. Az adatok alapján a kereslet valós. Amint az önkormányzatok élnek a lehetőséggel, a zártkerti ingatlanok a következő időszak egyik ingatlanpiaci nyertesei lehetnek, ami hatással lesz az árakra és az értékesítési időre is.
Utóbbiak kapcsán jelezték, hogy az átlagos eladási ár vármegyénként eltér. Budapesten egy zártkerti ingatlan átlagosan 82,7 millió forintért kelt el, míg Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében 14,4 millió forint volt az átlagár. A legmagasabb értékeket Hajdú-Biharban regisztrálták, ahol az átlagár csaknem 100 millió forintot tett ki.
Arra is kitértek, hogy bár évről évre egyre több zártkerti és üdülőövezeti ingatlan jelenik meg a piacon, az értékesítési idő folyamatosan nő. 2023-ban átlagosan 109 nap alatt talált gazdára egy ilyen típusú ingatlan, 2024-ben már 160 napra volt szükség, 2025-ben pedig közel 200 napra nyúlt a folyamat. Ez arra utal, hogy bár a kereslet stabil, a bővülő kínálat miatt a vevők körültekintőbben választanak - ismertette a Duna House.
(Forrás: MTI)
Hozzátették, hogy az új szabályozásnak köszönhetően az érintett telkek művelési ág alól kivett területként kerülhetnek nyilvántartásba, ha azt az adott település önkormányzata rendeletben engedélyezi.Ez a lépés nemcsak a jogi státusz és a tényleges használat összehangolását, hanem a piaci forgalom élénkülését is segíti a Duna House szerint. A közlemény idézte Szegő Pétert, a Duna House vezető elemzőjét, aki elmondta a jogszabályi változás mérföldkő a zártkerti ingatlanok piacán, ugyanis megnyitja az utat az eddig elérhetetlen finanszírozási lehetőségek és támogatások előtt.
Adataik szerint a zártkerti és üdülőövezeti ingatlanok forgalma 2023 óta folyamatosan élénkül. Arra is felhívták a figyelmet, hogy a zártkerti ingatlanoknál a művelési ág alóli kivonás lehetősége több ponton is kedvező változásokat hozhat a tulajdonosoknak és a piacnak, továbbá a befektetői céllal vásárlóknak is.
Példaként említették, hogy megnyílhat az út a lakáshitelek és állami támogatások előtt, valamint, hogy gyorsabbá és egyszerűbbé válhat az adásvétel, mivel megszűnnek a földforgalmi törvény előírásaihoz kötődő kötelezettségek. Továbbá fontos, hogy nem keletkezik földvédelmi járulékfizetési kötelezettség, ráadásul a zártkerti ingatlanok piaci értéke várhatóan növekedni fog, különösen ott, ahol az önkormányzatok gyorsan reagálnak a szabályozásra.
Szegő Péter a közleményben megjegyezte, a zártkerti ingatlanok régóta fontos, de nehezebben kezelhető szegmensét jelentették a hazai piacnak. A mostani változás áttörést hozhat, hiszen valódi választ ad a szereplők igényeire. Az adatok alapján a kereslet valós. Amint az önkormányzatok élnek a lehetőséggel, a zártkerti ingatlanok a következő időszak egyik ingatlanpiaci nyertesei lehetnek, ami hatással lesz az árakra és az értékesítési időre is.
Utóbbiak kapcsán jelezték, hogy az átlagos eladási ár vármegyénként eltér. Budapesten egy zártkerti ingatlan átlagosan 82,7 millió forintért kelt el, míg Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében 14,4 millió forint volt az átlagár. A legmagasabb értékeket Hajdú-Biharban regisztrálták, ahol az átlagár csaknem 100 millió forintot tett ki.
Arra is kitértek, hogy bár évről évre egyre több zártkerti és üdülőövezeti ingatlan jelenik meg a piacon, az értékesítési idő folyamatosan nő. 2023-ban átlagosan 109 nap alatt talált gazdára egy ilyen típusú ingatlan, 2024-ben már 160 napra volt szükség, 2025-ben pedig közel 200 napra nyúlt a folyamat. Ez arra utal, hogy bár a kereslet stabil, a bővülő kínálat miatt a vevők körültekintőbben választanak - ismertette a Duna House.
(Forrás: MTI)
Hozzászólások