Ingatlanpiaci szakértők szerint akár 5 százalékkal is nőhetnek a bérleti díjak a ponthatárhirdetés után az egyetemi városokban
Az egyetemi városok továbbra is a hazai ingatlanpiac meghatározó gócpontjai, amelyeket erős bérleti kereslet és emelkedő árszintek jellemeznek; a nyári időszakban, az egyetemi ponthatárok kihirdetése után akár 5 százalékkal is nőhetnek a bérleti díjak - mondta Molnár Zsolt, az MBH Jelzálogbank területvezetője, MBH Ingatlan 360 elnevezésű szakértői sajtóbeszélgetésén csütörtökön.
Soóki-Tóth Gábor, az Otthon Centrum elemzési vezetője hozzátette, hogy az albérleti áraknál az egyetemi városokban - amelyek foglalkoztatási központok is egyben - folyamatos az emelkedés, mert verseny van az egyetemisták és a munkavállalók között. A nyári időszakban az egyetemi városokban további 1-5 százalékos bérletidíj-emelkedés is elképzelhető - mondta, hozzátéve: októberre mérséklődik a piac, amikor 2-4 százalékos csökkenést is jöhet.
Hozzátette: Budapesten az egyetemi központok közelében havi 205-304 ezer forint közötti bérleti díjakkal lehet számolni: a legolcsóbb a VII. kerület (205 ezer forint), míg a legdrágább a IX. kerület (304 ezer forint). Öt év alatt a bérleti díjak legalább másfélszeresükre nőttek, több helyen pedig megduplázódtak.
Közvetlenül a ponthatárok kihirdetését követően 30 százalékkal megugrik az érdeklődések száma az albérletek iránt - közölte Pásztor András, a Fundamenta Ingatlan vezetője. Molnár Zsolt hozzátette: az egyetemi városokban az elmúlt 5 évben csaknem megduplázódtak a négyzetméterre számolt lakásárak. Az MBH Index szerint az elmúlt évtizedben a legnagyobb áremelkedés a budapesti Magdolnanegyedben történt, ahol az árak 2015 és 2025 között több mint ötszörösükre emelkedtek. A belvárosi városrészek közül a Palotanegyed (+312 százalék) és Külső-Erzsébetváros (+307 százalék) mutatta a legnagyobb növekedést.
A vidéki egyetemi városokban szintén jelentős volt a drágulás: egy év alatt Pécsen 28 százalékkal, Miskolcon közel 20 százalékkal, Debrecenben pedig 19 százalékkal nőttek az árak. Az MBH Index tranzakciók alapján készült elemzése szerint a legdrágább Debrecen lett 946 ezer forinttal, a többiben 900 ezer alatti a fajlagos négyzetméterár. A legolcsóbban Miskolcon lehet jelenleg lakást vásárolni, ahol az átlagos négyzetméterár 474 ezer forint. Budapesten belül tavaly minden városrészben meghaladták az ingatlanárak az egymillió forintos négyzetméterárat - sorolta.
A magyar lakásárak növekedése továbbra is az egyik legmagasabb Európában: 2015 óta négyszeresére emelkedtek, miközben az EU átlaga mindössze 65 százalék volt, mondta el Horti Flóra, az MBH Elemzési Centrum szenior ágazati elemzője. Kiemelte: az előrejelzések szerint a korábbi évek erős drágulása után mérsékeltebb időszak következhet, 2026-ban országosan 8-13 százalék közötti lakásár-emelkedés várható.
A piac fokozatos normalizálódása mellett a lakásépítési aktivitás is élénkül, 2026 első negyedévben 10 éves csúcson van a budapesti új lakáskínálat, az idei évre 15 ezer új lakásátadásra, jövőre 20 ezerre számítanak. A hitelezésben a bank szakértői 1800 milliárd forint értékű új Otthon Start hitel kihelyezésre számítanak, ami 50 ezer új szerződést jelent, 25-28 százalékos hitelezési növekedést vetítenek előre idén a teljes szektorra vetítve. A tranzakciószám idén elmaradhat a tavalyi 136 ezres szinttől, 118-125 ezer lehet a bank szerint. Tavaly a befektetői kereslet és az Otthon start hajtotta a tranzakciókat, jelenleg kiegyensúlyozottabb a környezet - fűzte hozzá.
A bérelni vagy vásárolni felvetésre Pásztor András szerint öt éven túli lakhatás esetén az albérlet helyett a vásárlás egyértelműen jobban megéri, ennél rövidebb időre bérelni érdemes. Piaci hitelezés esetén Budapesten 10 év feletti az az időtáv, amikor a vásárlás jobban megtérül, mint a bérlés. A vidéki nagyvárosokban az időtáv szintén a 10 évet közelíti, Miskolc kivételével, ahol 5 év – vélekedett Molnár Zsolt, és hozzátette: kedvezményes, támogatott finanszírozással és részleges kiadás mellett ez az időszak 3-5 évre rövidülhet – mondta.
(Forrás: MTI)
Hozzászólások