Iszlám Állam - Cameron: "Aszaddal az Iszlám Állam ellen sem szövetkezünk"
London az Iszlám Állam nevű szélsőséges dzsihadista milícia legyőzése érdekében sem hajlandó szövetségre lépni Bassár el-Aszad szíriai elnökkel - mondta vasárnap a brit miniszterelnök.
a kormányzó Konzervatív Párt éves kongresszusának nyitánya előtt nyilatkozott a BBC televíziónak. Az interjúban szó esett a London által igényelt EU-reformokról is; Cameron ezzel kapcsolatban kijelentette, hogy a brit kormány szerint nem lehet korlátlan jognak tekinteni az Európai Unión belüli szabad munkaerő-áramlást.
A brit miniszterelnök az Iszlám Állam elleni fellépésről szólva leszögezte: Bassár el-Aszad maga is "a probléma része", így nem lehet szerepe a probléma megoldásában. Éppen az a brutalitás "toborzott tömegeket" az Iszlám Állam soraiba, amelyet Aszad saját népével szemben tanúsít - fogalmazott Cameron.
Ebben a kérdésben mindazonáltal nincs teljes egyetértés a konzervatív táboron belül.
Sir Malcolm Rifkind volt brit védelmi miniszter, a Konzervatív Párt egyik legtekintélyesebb veteránja a Financial Times című napilapnak a minap kijelentette: az Egyesült Államoknak és szövetségeseinek fel kell készülniük az együttműködésre Bassár el-Aszad rezsimjével, ha vereséget akarnak mérni az Iszlám Államra.
Sir Malcolm szerint a szélsőséges iszlámista szerveződést fel kell számolni, és "nem szabad kényeskedni azzal kapcsolatban, hogy ezt miként érjük el". Hozzátette: jelenleg ugyanúgy szükséges az együttműködés Aszaddal, mint ahogy a nyugati szövetségesek a II. világháború idején együttműködtek Sztálinnal.
A BBC-nek adott vasárnapi nyilatkozatában David Cameron megerősítette, hogy London nem küld "harcoló inváziós szárazföldi erőket" az Iszlám Állam ellen.
Lord David Richards tábornok, aki 2010-től tavalyig a brit fegyveres erők vezérkari főnöke volt, a The Sunday Times című tekintélyes konzervatív vasárnapi brit lapnak ugyanakkor kijelentette: a légi hadviselés önmagában nem fogja elérni az Iszlám Állam felszámolásának stratégiai célját, ehhez a 2003-as iraki invázióhoz hasonló méretű hagyományos szárazföldi hadjáratra lenne szükség nyugati hadseregek részvételével.
Cameron a vasárnapi BBC-interjúban Lord Richards e véleményét kommentálva azt mondta: a szövetségesek sem csupán légierőik bevetésével akarnak vereséget mérni az Iszlám Államra, szükség lesz szárazföldi műveletekre is, de ezeket iraki és kurd erőknek kell végrehajtaniuk. Az Iszlám Államot csak akkor lehet megsemmisíteni, ha ebből azok az országok is kiveszik részüket, amelyek területén e dzsihádista milícia létrejött - tette hozzá a brit kormányfő.
Az Európai Unióhoz fűződő brit viszonyról szólva kijelentette: a bevándorlás az EU-brit kapcsolatrendszer London által igényelt újratárgyalásának "abszolút központi kérdése", mivel a brit kormány megítélése szerint nem lehet korlátlan jognak tekinteni az EU-n belüli szabad munkaerő-áramlást.
A brit miniszterelnök szerint meg kell adni a lehetőséget arra, hogy a régi tagállamok csak akkor engedhessenek be munkapiacaikra munkavállalókat az EU-hoz újonnan csatlakozó országokból, ha azok gazdasági fejlettsége az övékéhez hasonló szintet ér el.
Cameron a brit EU-tagságról általa megígért, 2017-ben esedékes népszavazásra utalva kijelentette: ha nem sikerül elérnie a London által igényelt EU-reformokat, akkor a brit választók dolga lesz eldönteni, hogy hazájukat az Európai Unióban, vagy azon kívül akarják-e tudni.
MTI
a kormányzó Konzervatív Párt éves kongresszusának nyitánya előtt nyilatkozott a BBC televíziónak. Az interjúban szó esett a London által igényelt EU-reformokról is; Cameron ezzel kapcsolatban kijelentette, hogy a brit kormány szerint nem lehet korlátlan jognak tekinteni az Európai Unión belüli szabad munkaerő-áramlást.A brit miniszterelnök az Iszlám Állam elleni fellépésről szólva leszögezte: Bassár el-Aszad maga is "a probléma része", így nem lehet szerepe a probléma megoldásában. Éppen az a brutalitás "toborzott tömegeket" az Iszlám Állam soraiba, amelyet Aszad saját népével szemben tanúsít - fogalmazott Cameron.
Ebben a kérdésben mindazonáltal nincs teljes egyetértés a konzervatív táboron belül.
Sir Malcolm Rifkind volt brit védelmi miniszter, a Konzervatív Párt egyik legtekintélyesebb veteránja a Financial Times című napilapnak a minap kijelentette: az Egyesült Államoknak és szövetségeseinek fel kell készülniük az együttműködésre Bassár el-Aszad rezsimjével, ha vereséget akarnak mérni az Iszlám Államra.
Sir Malcolm szerint a szélsőséges iszlámista szerveződést fel kell számolni, és "nem szabad kényeskedni azzal kapcsolatban, hogy ezt miként érjük el". Hozzátette: jelenleg ugyanúgy szükséges az együttműködés Aszaddal, mint ahogy a nyugati szövetségesek a II. világháború idején együttműködtek Sztálinnal.
A BBC-nek adott vasárnapi nyilatkozatában David Cameron megerősítette, hogy London nem küld "harcoló inváziós szárazföldi erőket" az Iszlám Állam ellen.
Lord David Richards tábornok, aki 2010-től tavalyig a brit fegyveres erők vezérkari főnöke volt, a The Sunday Times című tekintélyes konzervatív vasárnapi brit lapnak ugyanakkor kijelentette: a légi hadviselés önmagában nem fogja elérni az Iszlám Állam felszámolásának stratégiai célját, ehhez a 2003-as iraki invázióhoz hasonló méretű hagyományos szárazföldi hadjáratra lenne szükség nyugati hadseregek részvételével.
Cameron a vasárnapi BBC-interjúban Lord Richards e véleményét kommentálva azt mondta: a szövetségesek sem csupán légierőik bevetésével akarnak vereséget mérni az Iszlám Államra, szükség lesz szárazföldi műveletekre is, de ezeket iraki és kurd erőknek kell végrehajtaniuk. Az Iszlám Államot csak akkor lehet megsemmisíteni, ha ebből azok az országok is kiveszik részüket, amelyek területén e dzsihádista milícia létrejött - tette hozzá a brit kormányfő.
Az Európai Unióhoz fűződő brit viszonyról szólva kijelentette: a bevándorlás az EU-brit kapcsolatrendszer London által igényelt újratárgyalásának "abszolút központi kérdése", mivel a brit kormány megítélése szerint nem lehet korlátlan jognak tekinteni az EU-n belüli szabad munkaerő-áramlást.
A brit miniszterelnök szerint meg kell adni a lehetőséget arra, hogy a régi tagállamok csak akkor engedhessenek be munkapiacaikra munkavállalókat az EU-hoz újonnan csatlakozó országokból, ha azok gazdasági fejlettsége az övékéhez hasonló szintet ér el.
Cameron a brit EU-tagságról általa megígért, 2017-ben esedékes népszavazásra utalva kijelentette: ha nem sikerül elérnie a London által igényelt EU-reformokat, akkor a brit választók dolga lesz eldönteni, hogy hazájukat az Európai Unióban, vagy azon kívül akarják-e tudni.
MTI
Hozzászólások