A hitetlenek italának bélyegezték a kávét

Tizenkét kevésbé ismert érdekesség a kávéról.Megittad már a reggeli feketédet, esetleg éppen most kortyolgatod? Akkor biztosan hallottál már azokról a gyakran ismételt tényekről, amelyek szerint a kávé, ha nem viszed túlzásba a fogyasztását, jót tesz az egészségednek.

Ennél azonban ritkábban hallott érdekességek is kapcsolódnak a kávézáshoz, így például az, hogy eredetileg a Sátán italának tartották, az olaszok utálják presszókávénak nevezni a presszókávét, és hazánkban még mindig a kotyogós kávé a legelterjedtebb.

A presszókávét azért találták ki, hogy gyorsabban kávéhoz juss: Az „espresso” olaszul azt jelenti, hogy „helyben készült”. Amikor kitalálták ezt az eljárást, akkor a cél az volt, hogy felgyorsítsák a kávékészítés folyamatát a kávézókban és az éttermekben.

A presszókávéfőző prototípusát az 1855-ös párizsi világkiállításon mutatták be. 1901-ben Luigi Bezzera milánói mérnök készítette el az első gőzölős presszókávéfőzőt, majd az ő szabadalma nyomán kezdték el a kutatást és a technológiai fejlődést több olasz vállalatnál.

Az olaszok utálják presszókávénak hívni a presszókávét: Az éttermekben vagy kávézókban presszókávéfőzővel készített kávét jelenti a presszókávé, de az olaszok csak ritkán használják ezt a kifejezést, mert felesleges szakkifejezésnek tartják. Ha Olaszországban rendelsz presszókávét, akkor elég annyit mondanod, hogy „un caffé”, ami egy csésze kávét jelent.

A kotyogós kávéfőző több mint 80 éve ugyanúgy néz ki: 1933-ban találta fel Alfonso Bialetti a kotyogós formáját, ami az azóta eltelt években nem változott. Az eredetileg „Moka Express” nevű kávéfőző négy alumínium részből áll, ami egy bakelit fogantyúval egészül ki.

Habár a mai kotyogósokat acélból készítik, mégis a szerkezet ugyanúgy működik, mint az elődei, tehát a lezárás is ugyanazzal a jellegzetes mozdulattal történik.

A legtöbb magyar otthon, kotyogóssal főzi a kávéját: A magyar kávézók jó része otthon főzi meg a kávéját, amihez a többség (48 százalék) hagyományos kotyogóst használ, akárcsak az olaszok. Habár renget kávéfőző kapható hazánkban, mégis sokan (a válaszadók 19 százaléka) instant kávét isznak.

1948 óta olyan a presszókávé mint amilyennek ma ismerjük: Achille Gaggia 1948-ban fejlesztette ki a nagy nyomású rendszert, amivel a korábbinál sűrűbb, tömörebb állagú krémszerű presszókávét lehet készíteni. A negyvenes-ötvenes években ipari mennyiségben kezdték gyártani ezeket a presszókávéfőzőket, amelyek még 2017-ben is olyanok, mint 1948-ban voltak.

Olaszországban nem menő a baristával hepciáskodni: Külföldön teljesen megszokott, ha valamilyen különleges készíti módot kérnek a baristától, de nem Olaszországban, mert ott legtöbbször tisztán, tejjel vagy latte macchiato formában fogyasztják a kávét.Olaszországban furán fognak rád nézni, ha cappuccinót kérsz ebéd után: Olaszországban azonnal tudni fogják, hogy turista vagy, ha ebéd után vagy délután cappuccinót rendelsz, ugyanis az olaszok hagyományai szerint cappuccinót reggeli után és délelőtt szabad inni, délután pedig csak presszókávét kortyolnak. Amennyiben a presszókávé neked nem elég, akkor a kompromisszumos megoldás a „caffè corretto” lehet, ami egy kortynyi grappával, vagy más tömény itallal kevert fekete.

A magyarok többsége nem tudja elképzelni, hogy kávé nélkül induljon a napja: A Lavazza kétezer magyart kérdezett meg a kávézási szokásaikról. A felmérés szerint a magyar felnőttek 85 százaléka minden nap kávézik, a többségük pedig el sem tudja képzelni, hogy kávé nélkül indítsa a napját.

Átlagosan 2,6 csésze kávét iszunk: A felmérés szerint a magyar fogyasztók átlagosan 2,6 kávét isznak naponta. 73 százalékuk leginkább reggel kávézik, 68 százalék a munkahelyére beérve, míg 52 százalék közvetlenül ebéd után, 46 százalék pedig az álmos délutánokon is iszik egy csészével.

A tejes kávék a legnépszerűbbek itthon: Magyarországon a legtöbb kávéfogyasztó tejjel issza a kávéját, tehát tejeskávé vagy cappuccino formájában.

A világon sokkal több tea fogy mint kávé, az utóbbi mégis nagyobb biznisz: A közelmúltban készítette el az Euromonitor a Report on Coffee felmérést, amelyből kiderült, hogy a meleg italok világpiaca jelenleg 137 milliárdos értéket képvisel.

Ebből 79 milliárd a kávénak köszönhető, ezért is érdekes az, ha a mennyiségi adatokat nézzük, ugyanis világszinten 321 milliárd liter tea fogy, míg kávéból csak 172 milliárd liter. A bevétel azonban mégis azt mutatja, hogy a kávé sokkal többet hoz a forgalmazóknak, mint a tea. 2016-ban ez egyébként azt jelentette, hogy fejenként 36 liter tea és 18 liter kávé fogyott az egész világon.

A XIV. században az ördög italának tartották: A XIV. századi Olaszországban az „ördög itala” néven emlegették a kávét, ezért az egyház tagjai közül sokan ellenezték a fogyasztását. A legenda szerint ez akkor változott meg, amikor VIII. Kelemen pápa elfogyasztott egy csésze kávét.

Állítólag a pápa azt mondta, hogy a kávé annyira ízletes ital, hogy bűn lenne, ha csak a hitetlenek ihatnák, majd elég vicces logikával, eldöntötte, hogy a Sátánt akkor győzhetik le, ha keresztény itallá teszik a kávét. A kávéfogyasztás ezt követően terjedt el a politikusok, írók és művészek körében.

(Forrás: divany.hu)