A vegyi fegyverek, a kávé és a botox kapcsolata
A vegyi fegyverek kivétel nélkül károsak az emberi szervezetre, még ha nem is mindegyikük halálos. Viszont azt nem is gondolnánk, hogy a reggeli kávénkba is mérgező anyagot teszünk, valamint ráncainkat is méreggel tüntetjük el.
1988 márciusában teljes volt a káosz Halajba utcáin. Irak ezen sarkában az emberek ebben az időben hirtelen megfázásra hasonlító tüneteket produkáltak - mellkasi szorító érzés és orrdugulás. Néhány percen belül ezek a hatások szédüléssé és rosszullétté alakultak át. Sokan hányni kezdtek, vagy elvesztették uralmukat hólyagjuk és beleik felett. Végül súlyos görcseik voltak, a légzést irányító izmaik megbénultak, mielőtt az emberek meghaltak.
A fent leírt események oka a szarin elnevezésű idegméreg volt, melyet vegyi fegyverként tartanak számon. Ez az incidens ezreket ölt meg Irakban, és ez volt az utolsó megerősített eset, ahol tömegekre alkalmaztak vegyi fegyvereket. Amennyiben az újabb jelentések igazak, akkor az utóbbi időben, a múlt hónapban is használtak vegyi fegyvert, Szíriában. A szír kormány egyébként megerősítette 2012 júliusában, hogy rendelkezik vegyi fegyverekkel; ezek szerint ideggázt is felhasználhatott a lázadók elleni harcban.
A tömegpusztító fegyverek
Egy vegyi fegyver meghatározása nem egyszerű a sok legális vegyi anyag miatt, mint például a rovarirtó szerek összetevői; ezek szintén használhatóak vészjósló célokra. Emiatt a Vegyifegyver-tilalmi Szervezet (OPCW) a következőképpen határozza meg ezeket: Vegyi fegyver minden mérgező vegyi anyag és ezek előfutárai, kivéve amikor a Vegyifegyver-tilalmi Egyezmény által engedélyezett célokra használják fel őket.
Mérgező vegyi anyagnak számít "minden vegyszer, amelynek kémiai hatása halált, átmeneti akadályozást vagy maradandó károsodást okoz embereknél vagy állatoknál". Az OPCW működési elvük alapján kategorizálja a vegyi fegyvereket:
Az első csoport a hólyaghúzó vagy hólyagképző anyagoké. Ezek belélegzés útján vagy bőrrel való kapcsolatba lépés során kerülnek a szervezetbe. Ahogy a kategória neve is mutatja, borzalmas, hólyagokat okozó vegyi égést okoznak. Emellett hatásaik közé tartozhat a vakság, valamint a tüdő maradandó károsodása. Ide tartoznak az I. világháború alatt és az 1980-as években (az iraki-iráni konfliktus) alatt használt mustárgázok.
A második körbe az idegmérgek tartoznak, mint például a szarin, erősen mérgező és gyorsan dolgozó anyagok, melyek a testen keresztül idegi jeleket juttatnak az agyba. A szarin például úgy fejti ki hatását, hogy egy fehérjéhez kapcsolódik, amely 400-szor nagyobb nála és így gátolja az idegek közti kommunikációt. Ezáltal az áldozat elveszíti az összes testi funkciója feletti irányítást.
A vérmérgek megakadályozzák, hogy a vérsejtek felhasználják és szállítsák az oxigént. Ide tartozik például a cianid, amit először a brit-krími háborúban használtak, valamint az arzén.
A fojtó hatású harcanyagok befolyásolják az egyén légzőképességét, valamint maró hatással vannak a szemre és a bőrre. Ezekre egy példa a II. világháborúban is használt klórgáz.
Végül vannak a nem halálos vegyi fegyverek, amelyekhez a tömegoszlató anyagok tartoznak, például a könnygáz.
A reggeli kávé is ölhet
A tudósok egy LD50 nevű egységben határozzák meg egy vegyszer mérgező képességét. Ez egyszeri alkalommal bevitt méregmennyiség, mely képes elpusztítani a kísérleti alanyok felét. Az LD50 mértékegysége gramm/kilogramm egy állat súlyához viszonyítva. Általában patkányokon és egereken végzik el a vegyianyag-teszteket.
Míg az LD50 sokat segít a vegyi fegyverek mérgező képességének megértésében, bármilyen vegyi anyagra lehet alkalmazni a mértékegységet. A következőkben néhány ismertebb anyag LD50 értékét olvashatják: cukor - 29,7 g/kg, só - 3 g/kg, paracetamol - 1,9 g/kg, arzén - 0,76 g/kg, koffein - 0,192 g/kg, mustárgáz - 0,1 g/kg, nikotin - 0,05 g/kg, cianid - 0,0064 g/kg, szarin - 0,00017 g/kg, botulinum toxin - 0,000000001 g/kg.
Lehet, hogy helyes volt egyesek sejtése, akik azt gondolták, hogy a reggeli kávé mérgezőbb lehet, mint az arzén, ha úgy kívánják. Hasonlóképpen a botox is mérgező (a botox elnevezés a korábban említett botulinum toxin rövidítése), melyet az emberek kozmetikai kezelésként adatnak be a homlokukba és egyéb testrészeikbe.
Ez azt mutatja, hogy a vegyi fegyvereknél nem feltétlenül az számít, hogy milyen vegyi anyag van bennük, hanem az, hogy mire használják őket.
Forrás: phys.org
1988 márciusában teljes volt a káosz Halajba utcáin. Irak ezen sarkában az emberek ebben az időben hirtelen megfázásra hasonlító tüneteket produkáltak - mellkasi szorító érzés és orrdugulás. Néhány percen belül ezek a hatások szédüléssé és rosszullétté alakultak át. Sokan hányni kezdtek, vagy elvesztették uralmukat hólyagjuk és beleik felett. Végül súlyos görcseik voltak, a légzést irányító izmaik megbénultak, mielőtt az emberek meghaltak.
A fent leírt események oka a szarin elnevezésű idegméreg volt, melyet vegyi fegyverként tartanak számon. Ez az incidens ezreket ölt meg Irakban, és ez volt az utolsó megerősített eset, ahol tömegekre alkalmaztak vegyi fegyvereket. Amennyiben az újabb jelentések igazak, akkor az utóbbi időben, a múlt hónapban is használtak vegyi fegyvert, Szíriában. A szír kormány egyébként megerősítette 2012 júliusában, hogy rendelkezik vegyi fegyverekkel; ezek szerint ideggázt is felhasználhatott a lázadók elleni harcban.
A tömegpusztító fegyverek
Egy vegyi fegyver meghatározása nem egyszerű a sok legális vegyi anyag miatt, mint például a rovarirtó szerek összetevői; ezek szintén használhatóak vészjósló célokra. Emiatt a Vegyifegyver-tilalmi Szervezet (OPCW) a következőképpen határozza meg ezeket: Vegyi fegyver minden mérgező vegyi anyag és ezek előfutárai, kivéve amikor a Vegyifegyver-tilalmi Egyezmény által engedélyezett célokra használják fel őket.
Mérgező vegyi anyagnak számít "minden vegyszer, amelynek kémiai hatása halált, átmeneti akadályozást vagy maradandó károsodást okoz embereknél vagy állatoknál". Az OPCW működési elvük alapján kategorizálja a vegyi fegyvereket:
Az első csoport a hólyaghúzó vagy hólyagképző anyagoké. Ezek belélegzés útján vagy bőrrel való kapcsolatba lépés során kerülnek a szervezetbe. Ahogy a kategória neve is mutatja, borzalmas, hólyagokat okozó vegyi égést okoznak. Emellett hatásaik közé tartozhat a vakság, valamint a tüdő maradandó károsodása. Ide tartoznak az I. világháború alatt és az 1980-as években (az iraki-iráni konfliktus) alatt használt mustárgázok.
A második körbe az idegmérgek tartoznak, mint például a szarin, erősen mérgező és gyorsan dolgozó anyagok, melyek a testen keresztül idegi jeleket juttatnak az agyba. A szarin például úgy fejti ki hatását, hogy egy fehérjéhez kapcsolódik, amely 400-szor nagyobb nála és így gátolja az idegek közti kommunikációt. Ezáltal az áldozat elveszíti az összes testi funkciója feletti irányítást.
A vérmérgek megakadályozzák, hogy a vérsejtek felhasználják és szállítsák az oxigént. Ide tartozik például a cianid, amit először a brit-krími háborúban használtak, valamint az arzén.
A fojtó hatású harcanyagok befolyásolják az egyén légzőképességét, valamint maró hatással vannak a szemre és a bőrre. Ezekre egy példa a II. világháborúban is használt klórgáz.
Végül vannak a nem halálos vegyi fegyverek, amelyekhez a tömegoszlató anyagok tartoznak, például a könnygáz.
A reggeli kávé is ölhet
A tudósok egy LD50 nevű egységben határozzák meg egy vegyszer mérgező képességét. Ez egyszeri alkalommal bevitt méregmennyiség, mely képes elpusztítani a kísérleti alanyok felét. Az LD50 mértékegysége gramm/kilogramm egy állat súlyához viszonyítva. Általában patkányokon és egereken végzik el a vegyianyag-teszteket.
Míg az LD50 sokat segít a vegyi fegyverek mérgező képességének megértésében, bármilyen vegyi anyagra lehet alkalmazni a mértékegységet. A következőkben néhány ismertebb anyag LD50 értékét olvashatják: cukor - 29,7 g/kg, só - 3 g/kg, paracetamol - 1,9 g/kg, arzén - 0,76 g/kg, koffein - 0,192 g/kg, mustárgáz - 0,1 g/kg, nikotin - 0,05 g/kg, cianid - 0,0064 g/kg, szarin - 0,00017 g/kg, botulinum toxin - 0,000000001 g/kg.
Lehet, hogy helyes volt egyesek sejtése, akik azt gondolták, hogy a reggeli kávé mérgezőbb lehet, mint az arzén, ha úgy kívánják. Hasonlóképpen a botox is mérgező (a botox elnevezés a korábban említett botulinum toxin rövidítése), melyet az emberek kozmetikai kezelésként adatnak be a homlokukba és egyéb testrészeikbe.
Ez azt mutatja, hogy a vegyi fegyvereknél nem feltétlenül az számít, hogy milyen vegyi anyag van bennük, hanem az, hogy mire használják őket.
Forrás: phys.org
Hozzászólások