Árva nyestkutyakölyköket nevelnek a Szegedi Vadasparkban
Árva nyestkutyakölyköket (Nyctereutes procyonoides) nevelnek a Szegedi Vadasparkban, a Távol-Keleten és Szibériában őshonos kutyaféle egyedei hathetes korukban kerültek az állatkert természetvédelmi mentőközpontjába – közölte Veprik Róbert igazgató.
A nyestkutya bár a kutyafélék közé tartozik, a genetikai vizsgálatok szerint távolabb áll a család többi tagjától, mint azok egymástól. Elsősorban a sűrű növényzetű erdőket, nádasokat és cserjéseket kedveli, főleg, ha víz is található a közelben.
A ragadozók közé tartozik, de mindenevőnek tekintik a nyestkutyákat, a kisebb gerincesek és a gerinctelen állatok mellett sok növényi eredetű táplálékot is fogyasztanak. A Szegeden nevelt példányok például a banánt és a szőlőt szeretik leginkább.
A 60 centiméter testhosszú, 4-6 kilogrammos állatot barnásszürke, tömött, meleg prémjéért és húsáért, sőt, gyógyító erejűnek vélt csontjáért vadásszák. Alkalmazkodóképessége mellett gyors elterjedéséhez az is hozzájárul, hogy nem riasztja el az ember közelsége, így lakott, megművelt területek közelében szintén előfordulhat.
A nyestkutyák elárvult kölyökként kerültek a Szegedi Vadasparkba, körülbelül hathetesen, vagyis szerencsére a legkritikusabb korszakon már túl voltak. A pótanyai nevelésnek köszönhetően szépen fel is cseperedtek, és megerősödtek, így egy kifutóba kerültek, ahol a látogatók is megfigyelhetik viselkedésüket.
A nyestkutya úgynevezett invazív faj, vagyis olyan idegen állat, amely jól megél, és gyorsan is terjeszkedik őshonos lakóhelyén kívül. Európában hivatalosan is „nem kívánatos” fajnak tekintik, ezért kilövik, ha észlelik, és magánszemélyek sem tarthatják.
Felnőtt példány
MTI
A nyestkutya bár a kutyafélék közé tartozik, a genetikai vizsgálatok szerint távolabb áll a család többi tagjától, mint azok egymástól. Elsősorban a sűrű növényzetű erdőket, nádasokat és cserjéseket kedveli, főleg, ha víz is található a közelben.
A ragadozók közé tartozik, de mindenevőnek tekintik a nyestkutyákat, a kisebb gerincesek és a gerinctelen állatok mellett sok növényi eredetű táplálékot is fogyasztanak. A Szegeden nevelt példányok például a banánt és a szőlőt szeretik leginkább.
A 60 centiméter testhosszú, 4-6 kilogrammos állatot barnásszürke, tömött, meleg prémjéért és húsáért, sőt, gyógyító erejűnek vélt csontjáért vadásszák. Alkalmazkodóképessége mellett gyors elterjedéséhez az is hozzájárul, hogy nem riasztja el az ember közelsége, így lakott, megművelt területek közelében szintén előfordulhat.
A nyestkutyák elárvult kölyökként kerültek a Szegedi Vadasparkba, körülbelül hathetesen, vagyis szerencsére a legkritikusabb korszakon már túl voltak. A pótanyai nevelésnek köszönhetően szépen fel is cseperedtek, és megerősödtek, így egy kifutóba kerültek, ahol a látogatók is megfigyelhetik viselkedésüket.
A nyestkutya úgynevezett invazív faj, vagyis olyan idegen állat, amely jól megél, és gyorsan is terjeszkedik őshonos lakóhelyén kívül. Európában hivatalosan is „nem kívánatos” fajnak tekintik, ezért kilövik, ha észlelik, és magánszemélyek sem tarthatják.
Felnőtt példányMTI
Hozzászólások