Érdekességek az 1848-as forradalmi időszakról
Március 15-e alkalmából emlékezzünk meg a szabadságharcról!
Az iskolai tanulmányok során néhány dolgot megtanultunk az 1848-as forradalmi időszakról, de ez nem jelenti azt, hogy mindent tudunk, hiszen vannak, akik abban a tévhitben élnek, hogy csak Magyarországon tört ki a szabadságharc.
Ha 1848. március 15-e kerül szóba, akkor Petőfi Sándor, a Nemzeti dal, a Pilvax kávézó, a kokárda, a cenzúra és a 12 pont jut az eszünkbe, ám ezek mellett akadnak olyan történelmi tények, amelyek nem biztos, hogy megragadtak a fejünkben.
Ilyen ismeret, hogy 1848 tavaszán nem Magyarországon robbant ki először a szabadságharc, hanem 1848 februárjába, Párizsban tört ki forradalom, ami nagy szerepet játszott abban, hogy hazánkba is fellázadjon a nép.
Petőfi Sándor a szabadságharc előtti éjjel írta meg a Nemzeti dalt, ám az tévhit, hogy a költő a Nemzeti Múzeum előtti lépcsőn elszavalta a szerzeményét, ugyanis valójában buzdító beszédet tartott.
Ennek ellenére a következő havi Pesti Divatlap címlapján az szerepelt, hogy Petőfi a Nemzeti Múzeum lépcsőjén szaval, tehát ez az oka, hogy sokan rosszul emlékszünk. A kutatók szerint a Nemzeti dal elhangzott a múzeumnál, de azt egy színész szavalta el, nem a költő.
Ahogy Petőfire és a versére, úgy arra is mindenki emlékszik, hogy a fellelkesedett forradalmi ifjak elindultak a Pilvax kávéházból 1848. március 15-e délelőtt, hogy kezükben a megírt 12 ponttal, elfoglalják Landerer és Heckenast nyomdáját.
Valójában azért volt szükségük egy nyomdára, mert nem volt cenzori bélyegzőjük, ami szabad kezet adott volna a nyomtatáshoz, ezért maga Landerer buzdította arra a fiatalokat, hogy foglalják el a nyomdát, őt pedig zárják be az irodájába, amíg lezajlanak az események. Így vált a Landerer nyomda a forradalom egyik fontos helyszínévé, a nemzeti ünnep pedig ezért jelent egyet a magyar sajtó napjával.
A Pilvax kávéházat mindenki ezen a néven ismeri, ám Petőfi kezdeményezésére átnevezték Szabadság-csarnokká. Később a Hatvani utcát Szabadsajtó utcának, az Egyetem teret Március 15-e térnek, a Városház teret pedig Szabadság térnek nevezték át.
Március 15-én kokárdát tűzünk ki, amivel megemlékezünk az 1848. március 15-i eseményekről, ám míg napjainkban könnyen beszerezhető a jelkép, addig a forradalom kirobbanása utáni napokban szinte lehetetlen volt hozzájutni a kokárdához, mert nagyon gyorsan elkapkodták az emberek.
(Forrás: marmalade.hu)
Az iskolai tanulmányok során néhány dolgot megtanultunk az 1848-as forradalmi időszakról, de ez nem jelenti azt, hogy mindent tudunk, hiszen vannak, akik abban a tévhitben élnek, hogy csak Magyarországon tört ki a szabadságharc.Ha 1848. március 15-e kerül szóba, akkor Petőfi Sándor, a Nemzeti dal, a Pilvax kávézó, a kokárda, a cenzúra és a 12 pont jut az eszünkbe, ám ezek mellett akadnak olyan történelmi tények, amelyek nem biztos, hogy megragadtak a fejünkben.
Ilyen ismeret, hogy 1848 tavaszán nem Magyarországon robbant ki először a szabadságharc, hanem 1848 februárjába, Párizsban tört ki forradalom, ami nagy szerepet játszott abban, hogy hazánkba is fellázadjon a nép.
Petőfi Sándor a szabadságharc előtti éjjel írta meg a Nemzeti dalt, ám az tévhit, hogy a költő a Nemzeti Múzeum előtti lépcsőn elszavalta a szerzeményét, ugyanis valójában buzdító beszédet tartott.
Ennek ellenére a következő havi Pesti Divatlap címlapján az szerepelt, hogy Petőfi a Nemzeti Múzeum lépcsőjén szaval, tehát ez az oka, hogy sokan rosszul emlékszünk. A kutatók szerint a Nemzeti dal elhangzott a múzeumnál, de azt egy színész szavalta el, nem a költő.
Ahogy Petőfire és a versére, úgy arra is mindenki emlékszik, hogy a fellelkesedett forradalmi ifjak elindultak a Pilvax kávéházból 1848. március 15-e délelőtt, hogy kezükben a megírt 12 ponttal, elfoglalják Landerer és Heckenast nyomdáját.Valójában azért volt szükségük egy nyomdára, mert nem volt cenzori bélyegzőjük, ami szabad kezet adott volna a nyomtatáshoz, ezért maga Landerer buzdította arra a fiatalokat, hogy foglalják el a nyomdát, őt pedig zárják be az irodájába, amíg lezajlanak az események. Így vált a Landerer nyomda a forradalom egyik fontos helyszínévé, a nemzeti ünnep pedig ezért jelent egyet a magyar sajtó napjával.
A Pilvax kávéházat mindenki ezen a néven ismeri, ám Petőfi kezdeményezésére átnevezték Szabadság-csarnokká. Később a Hatvani utcát Szabadsajtó utcának, az Egyetem teret Március 15-e térnek, a Városház teret pedig Szabadság térnek nevezték át.
Március 15-én kokárdát tűzünk ki, amivel megemlékezünk az 1848. március 15-i eseményekről, ám míg napjainkban könnyen beszerezhető a jelkép, addig a forradalom kirobbanása utáni napokban szinte lehetetlen volt hozzájutni a kokárdához, mert nagyon gyorsan elkapkodták az emberek.
(Forrás: marmalade.hu)
Hozzászólások