Így dolgozzák fel a méregdrága kaviárokat

A kaviárkészítés az orosz történelemhez vezethető vissza, hiszen a bolsi forradalom elől menekülő orosz arisztokrácia „menekítette” ki nyugatra.

Évszázadok óta már a Kaszpi-tengerben bőséges tőkehal populáció él. Némi kaviár a vajas kenyérre is jutott még a szegényebb embereknek, annak idején.



A tisztított és sózott halikra az orosz konyha különlegességének számít, amely a Fekete-tengerben, Azovi-tengerben, Kaszpi-tengerben őshonos tokfélékből származik. A Beluga kaviár a világ egyik legdrágább halikrája, amelyet a Kaszpi-tenger ad a benne élő tőkehalfélékből.



A Szovjetunió megszűnése után a tokhalféléket korlátok nélkül halászták le. Jelenleg a 15 tokhalfajtából immár 8 veszélyeztetett, 6 pedig a kihalást súrolja. Mostanság az iráni és az orosz kormány is belátta, hogy az orvhalászok ellen fel kell venni a harcot. Régebben a kaviárból nagy mennyiségben jutott a levesbe és a körethez is, azonban mostanság már csak a szendvicsek megkenésére használják a csodás csemegét.



Miért is méregdrága a kaviár? A jó minőségű kaviárt az élő állatok felvágásából nyerik ki, mert úgy hírlik, hogy a pusztult hal ikrája pillanatok alatt megkeseredik és már azzal nem lehet mit kezdeni. Ahhoz azonban, hogy ekkora mennyiségű jó minőségű ikrát kinyerjenek, rengeteg élő hal gyors felbontását kell produkálni. A kinyert halikrákat emberi kézi erővel keverik össze a sóval, ami megdobja jelentősen az ikra végfelhasználói árát. Erre azért van szükség, hogy a halikrák ne sérüljenek. Ráadásul, a kaviár eszméletlenül rövid időn belül romlik, miután a hal testétől elválasztják. A drága csomagolás, sózás, élő halból való kibontás és a legmegfelelőbb plusz és mínusz 2 fok közt kell a mutatványt végrehajtani. Mindez 15 percen belül kell, hogy megvalósuljon, majd a tehetős, gazdag emberek asztalán landol az elkészült méregdrága halikra.





















Forrás: erdekesvilag.hu